Erik ten Hag szerint Ronaldo megtagadta a pályára lépést a Tottenham ellen (Fotó: AFP)

„Erik, (Ronaldo) megtagadta, hogy pályára lépjen szerda este?” – hangzott az újságíró kérdése az esetről, mire Ten Hag egy határozott „Igennel” felelt.

A sajtótájékoztatón a menedzser nem kívánt belemenni az ügy részleteibe. Arra a kérdésre, hogy mi hangzott el a Ronaldóval történt beszélgetése alkalmával, és arra is, hogy Ronaldo visszakerülhet-e a csapatba, Ten Hag csak a klub közleményére hivatkozott.

„Hogy milyen beszélgetés volt Cristiano és köztem, az szerintem egyértelműen kiderül a közleményből.”

„Igen (visszakerülhet – a szerk.). Ez is benne van a közleményben. Ő egy fontos tagja a keretünknek” – fogalmazott Ten Hag a Chelsea elleni meccset megelőző sajtótájékoztatón.

„Egy csapat vagyunk és ennek a csapatnak vannak normái és értékei, amiket kezelnünk kell. A Rayo Vallecano elleni mérkőzés után elmondtam, hogy ez elfogadhatatlan, de nem ő (Ronaldo) volt az egyetlen, ez mindenkire vonatkozott. Most, amikor másodszor is előfordult, következményekkel kell, hogy járjon az ilyen tett és ez meg is történt. Nem lesz ott a Chelsea ellen, ami nagy hiányosság lesz számunkra. Bár hiányozni fog, úgy gondolom, hogy a csapat mentalitása és hozzáállása szempontjából ez fontos dolog, szóval mi most a Chelsea-re koncentrálunk és ez a legfontosabb” – húzta alá Erik ten Hag.

Mint ismert, Cristiano Ronaldo egész nyáron szeretett volna távozni Manchesterből, de ügynöke, Jorge Mendes hiába kopogtatott több klubnál is, azok nem tettek hivatalos ajánlatot a portugál sztárért, aki családi okokra hivatkozva hagyta ki a „vörös ördögök” ausztráliai edzőtáborát, a Rayo Vallecano elleni felkészülési mérkőzésen pedig még a lefújás előtt elhagyta az Old Traffordot.

ANGOL PREMIER LEAGUE
12. FORDULÓ
MANCHESTER UNITED–TOTTENHAM HOTSPUR 2–0 (0–0)

Természetesen az sem baj, ha derült égből villámcsapásként ért minket a hír, hiszen a Blizzard rögtön kiemelte, hogy októberben még további egy, és novemberben is legalább még egy dupla XP hétvégével várják majd a rajongókat, így nem kell összetörnünk magunkat, hogy mindenáron csatlakozzunk az eseményhez.

A sok dupla XP-s esemény hátterében leginkább az Overwatch 2 döcögős indulása áll, ezt szeretnék kompenzálni most ezekkel a könnyítő körökkel, melyek közül az első még ma elrajtol és egészen október 24-ig várja a rajongókat.

Hajnali 2 óra körül ért véget az EU-csúcs első napja Brüsszelben, azaz több, mint 10 órán át tárgyaltak, vitatkoztak az állam- és kormányfők arról a komplex energiapiaci csomagról, amelyet csak kedden tett le az asztalra az Európai Bizottság, és amelynek lényegéről ebben a beharangozó cikkben írtunk.

Az EU-csúcsról közzétett bonyolult angol és magyar nyelvű megállapodás (tanácsi következtetések) alapján az alábbi hat főbb fejlemény látszik jelenleg magyar szempontból:

1. A németek ellenkezésének enyhülése nyomán jöhet a gázársapka a holland TTF gáztőzsdére és azon keresztül a többi európai gáztőzsdére akkor, ha extrém piaci árak, illetve volatilitás alakulna ki egy adott időszakban. Amint megírtuk: a Bizottság jogot kap arra, hogy ha vészhelyzeti gázpiaci környezetet lát (ez nem a mostani helyzetre és árkörnyezetre értendő, hanem egy sokkal feszültebbre a tél során), akkor a tagállamoktól kapott újabb felhatalmazás alapján beavatkozhat a gázpiaci ügyletkötésekbe. Ez azt jelentené, hogy dinamikus ármaximumot határozhat meg a TTF-en születő másnapi (spot) ügyletekre, amely kihat a többi európai gáztőzsde másnapi áraira és remélhetőleg féken tartja a határidős (derivatív) kontraktusok árazását is. Orbán Viktor kormányfő az éjjel véget ért tárgyalások utáni Facebook-posztjában ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy mivel az ársapka nem érinti majd a hosszú távú magyar-orosz gázszerződést, így értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy “Magyarország mentesítést kapott alóla”. Amint rámutattunk: mivel a magyar hosszú távú szerződés a határidős fronthavi TTF-hez igazodik, míg az ársapka a spot terméket tartaná kordában, így valójában semmiféle mentesítést nem sikerült kiharcolni, mert nem is volt rá szükség. Sőt, ha a spot ügyletekre húzott ársapka le tudja húzni a fronthavi termék árát is (ez az egyik cél és a reális elvárás is), akkor ez még pénzt is tud spórolni Magyarországnak, mert így kisebb összegű gázszámlákat kellene kifizetni az oroszok felé.
2. Jöhet az áramtermelési célú gázfelhasználásra is ársapka, miután elkészül egy átfogó költség-haszon elemzés és azt is végiggondolják a szakértők, hogy a nemkívánt mellékhatásokat hogyan lehet elkerülni. Ez azt jelenti, hogy az egész EU területére kiterjesztenék az ún. ibériai modellt, kellő körültekintés mellett. Amögött, hogy az áramtermelési célú gázfelhasználásra Európa-szerte húzzanak sapkát, már egyre több tagállam elkezdett felsorakozni az utóbbi hetekben, miután tavasszal a spanyolok és portugálok kiharcolták ezt az engedményt maguknak, igaz voltak nemkívánt mellékhatásai is az ottani lépésnek (a spanyolok által dotált, és így leszorított áramárra ugrásszerűen megnőtt a kereslet a franciák felől, így a spanyol állami támogatás áttételesen a francia fogyasztók zsebébe is vándorolt). Az ilyen jellegű nemkívánt mellékhatásokat tudná kiküszöbölni az, ha összeurópai szinten húznak ársapkát az áramtermelési célú gázfelhasználásra, mert akkor a határokon átnyúló ügyletekbe nem visznek be torzulásokat. Igaz közben arra is figyelni kell, hogy az így leszorított árú áram iránt ne nőjön meg a kereslet (és ezáltal a gázfelhasználás iránti igény), mert akkor azzal lábon lövi magát a közösség és az eredeti cél (csökkenő gáz- és áramfelhasználás) ellenkezője felé halad. A Bizottság keddi javaslata nem volt túl konkrét és az eddig megjelent hírek alapján se tudni, hogy pontosan milyen keretek mentén húznának ársapkát az áramtermelési célú gázfelhasználásra, a részleteket most az elvi engedély után fogja kidolgozni a Bizottság, és majd a szakminiszterek tárgyalják ki a jövő keddi, vagy az azt követő hetekbeli ülése(ke)n. Érdemes megjegyezni, hogy az ilyen célú gázársapka az árampiaci működési modell jövő évi átalakítása felé is tesz egy lépést. A fejlemény azért fontos Magyarországnak is, mert idehaza az áramtermelésnek nagyjából a 70%-a gázalapú, így tehát a gázra húzott ársapka az áramárakra is komoly leszorító hatással járhat, ami rengeteg cégnek, intézménynek jelentene lényeges pénzügyi segítséget.
3. Az árleszorító lépésekkel párhuzamosan kötelező és önkéntes jellegű közös uniós gázbeszerzési program is indul arra alapozva, hogy az EU összefogva komolyabb vételi erőt tud felmutatni és így könnyebben tud árleszorítást is elérni a piacokon. A Bizottság eredeti rendeleti javaslata és a kiadott bonyolult tanácsi szöveg alapján úgy értelmezzük, hogy egyszerre lesz egy kötelező jellege a programban való részvételnek (ami az éves kötelező gáztároló feltöltési célok legalább 15%-át jelentő gázmennyiségre vonatkozik, azt be kell csatornázni az EU energia platformjára), illetve egy önkéntes jellege is (a fennmaradó részre). Orbán Viktor az éjjeli Facebook-posztban ennek kapcsán azt emelte ki: „Megállapodtunk abban is, hogy ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarország számára. Ezáltal nekünk továbbra is nyitva marad minden beszerzési lehetőség.” A 15%-nyi kötelező gázbeszerzési rész és a kormányfő által elmondottak közötti látszólagos ellentmondást az oldhatja fel, hogy a tanácsi határozat szerint a hosszútávú orosz gázszerződésünket is figyelembe kell venni a téma kapcsán. Ez pedig a gyakorlatban afelé mutat, hogy nem kell kötelezően részt vennünk a közös uniós gázbeszerzésben, de a lehetőségünk megvan rá. Ennek háttere a következő lehet értelemzésünk szerint: a nyáron meghozott kötelező gáztároló feltöltési rendelet azt írja elő, hogy jövő novemberre legalább 90%-ra fel kell tölteni a földalatti tárolókat a tagállamoknak, ami a magyar esetben azt jelenti a kivételesen nagy a tárolói kapacitásunk miatt, hogy nekünk a megelőző 5 évi országos gázfogyasztás legalább 35%-át kell betárolnunk. Ez durván 3,3-3,5 milliárd köbméter és ennek kellene legalább 15%-át, durván 0,5 milliárd köbmétert a közös gázbeszerzési platformon keresztül intézni (ahol orosz gázt nem lehet venni). Mivel a hosszútávú orosz-magyar szerződés keretében évi 4,5 milliárd köbméternyi gázhoz jutunk (és közben legalább 1,2 milliárd köbméternyi biztonsági tartalékot is fent kell tartanunk), így ez jóval több, mint a kötelező minimum, amit a közös uniós platformon keresztül kellene beszerezni és valószínűleg a gyakorlatban ezért mentesülünk a kötelező uniós beszerzés alól. Az a tény is az értelmezésünk helyessége felé mutat, hogy az uniós rendelettervezetben összességében csupán 13,5 milliárd köbméternyi gázmennyiséget kellene becsatornázni az uniós platformra; ennyi lenne tehát a kötelező tároló feltöltési célok 15%-át kitevő gázmennyiség, ami az évi 400 milliárd köbméternyi méretű teljes uniós gázfogyasztásnak csekély részét teszi ki.
4. Jöhet a tagállamok közötti kötelező gázpiaci kisegítés szabályrendszere, ha már eddig nem sikerült önkéntes keretek között mindenkinek mindenkivel megállapodnia. Ennek a háttere az, hogy bár már öt éve lenne jogi lehetőség arra, hogy a tagállamok önkéntesen megállapodjanak egymás gázpiaci kisegítéséről, de eddig az összesen lehetséges 40 bilaterális megállapodásból csak 6 született meg. Ezt megelégelve a Bizottság most lefektette a kötelező szolidaritás alapszabályait és ezeket a jelek szerint el is fogadták a tagállamok. Amint megírtuk tegnap: ez magyar szempontból azért is fontos, mert ha a Török Áramlaton keresztül (jelenleg lényegében csak azon keresztül teljesítik az oroszok a magyar szerződést) bármilyen ok miatt ellehetetlenülne a gázellátásunk, akkor krízisbe kerülne az ország a gázellátás terén, így a most megteremtődő kötelező tagállami szolidaritás mentén számíthatnánk a szomszédok felőli kisegítésre (illetve nekünk is kötelezően segíteni kellene, ha valamely szomszédunk bajba kerül). A bizottsági alapszabályok egyik fontos eleme az, hogy az adott tagállam a külső segítségkérése előtti hónap piaci árazása alapján kapná a gázt a szomszédjaitól, így tehát lenne egy kiszámíthatóság és fair árazási keret, ami szerint az egyik tagállam segít a másikon.
5. A mi régiónk gázellátását is javíthatja majd a friss portugál-spanyol-francia alku a BarMar vezetékről. Amint tegnap külön cikkben megírtuk: hosszas huzavona után a spanyolok és franciák leállítják a Pireneusokon keresztüli gázvezeték építését, és helyette Barcelonát és Marseilles-t kötik össze (innen jön a BarMar elnevezés) a tenger alatt egy új vezetékkel, amin részben földgázt szállítanának a portugál és spanyol LNG-kikötőkbe érkező mennyiségből, később pedig hidrogént, egyéb gázokat. Ahogy azt Olaf Scholz német kancellár a Politico hírfolyama szerint is örömmel nyugtázta, ez a megépülő vezeték azért is fontos, mert így Marseilles felől a közép-európai gázellátási helyzet is javulni fog a vezetékrendszerekre tekintettel.
6. Elvi síkon kinyílt az újabb közös adósságbevonás lehetősége a tagállami energetikai kihívások és energiaszámlák kezelésére. Azért csak elvi síkon, mert ahogy azt a tanácsi következtetések és maga Scholz is jelezték: elsődlegesen azt kell megvizsgálnia a Bizottságnak, hogy milyen olyan pénzügyi források jöhetnek szóba, amelyeket még nem teljesen használt ki az EU a kihívások kezelésére és csak azt követően (ha ez nem lenne elég, akkor) lehetne elvileg szó további közös adósságkibocsátásról. Az óvatos németek mellett az északi fukar tagállamok is azt hangsúlyozták már hetek óta, hogy a SURE munkaerőpiaci közös hitelprogramból, illetve a koronavírus miatti helyreállítási alapból (NextGenerationEU), valamint a 2014-2020-as kohéziós pénzekből maradtak még felhasználatlan/lekötetlen részek, így elsődlegesen ezekből kellene végiggondolni a forrásátcsoportosítás lehetőségeit, nem pedig rögtön újabb közös eladódosás útjára lépni.

Összességében a tagállami vezetők most megszabták a világos(abb) irányokat a Bizottságnak, hogy mi alapján véglegesítse az energiapiaci javaslatait és elvileg már a jövő keddi energetikai szakminiszteri tanácskozáson döntések születhetnek. Ha viszont aznap mégse sikerülne nekik letisztázni a dolgokat, akkor felmerült (a német kancellár nyíltan is beszélt róla), hogy novemberben esetleg egy rendkívüli EU-csúcsot is összehívnának emiatt és majd azt követően rögzítenék a szakminiszterek egy újabb rendkívüli tanácskozáson a technikai részleteket. Mindez afelé mutat, hogy a fenti keretekből 2-3 héten belül konkrét jogszabályi megállapodások lehetnek, a téli intenzívebb fűtési szezon elejére.

Címlapkép forrása: Dario Pignatelli, Európai Unió, az Európai Tanács médiatára a 2022. október 20-21-i EU-csúcs első napjáról.

Nem maradt következmény nélkül, hogy Cristiano Ronaldo nem akart beállni a hajrában csereként és idő előtt az öltözőbe ment a Manchester United és a Tottenham rangadóján. Sőt, a hírek szerint mire a csapat beért az öltözőbe, a portugál támadó addigra már a stadiont is elhagyta. A csapat menedzsere, Erik ten Hag akkor még nem akarta kommentálni a történéseket, később azonban közölték, hogy Ronaldo nem lesz keretben a Chelsea elleni bajnokin.

Az ötszörös aranylabdás később az Instagramon szenvedélyes üzenetben szögezte le: ő mindig is tisztelt mindenkit, legyen szó csapattársról, edzőről, ellenfélről.

Ez nem változott. Én sem változtam. Ugyanaz az ember és profi vagyok, mint az elmúlt húsz évben, a tisztelet pedig mindig is fontos szerepet játszott a döntéseimben

– írta Ronaldo, aki azzal folytatta, hogy fiatalon mindig az idősebb játékosoktól tanult, később pedig ő maga próbált példát mutatni.

Ez sajnos nem mindig sikerül, a pillanat hevében olykor elöntenek az érzelmek.

Írását azzal zárta, hogy most az edzésekre koncentrál és mindenben támogatja csapattársait. Nem opció számára, hogy enged a nyomásnak, mert a Manchester Unitednél össze kell tartani.

A 37 éves Ronaldo a szezonban 12 mérkőzésen lépett pályára, de hatszor is csak csereként. 691 játékperc alatt két gólja és egy gólpassza van.

A modell-műsorvezetőt is felháborították az RTL műsorában történtek.

Még a nyár végén írtunk arról, hogy a Sony elkészíti a DualSense elit verzióját, amely a DualSense Edge nevet kapja, és egyértelműen a komolyabb igényekkel rendelkező felhasználókat célozza meg. Amit viszont korábban nem lehetett tudni az az ár, a megjelenés dátuma, illetve a csomag tényleges tartalma.

Mostanra a Sony bejelentett minden fontos információt, így a fentebb linkelt hírben taglalt DualSense Edge január 26-án érkezik, és 240 euró lesz az európai ára. Cserélhető analóg modulokat is lehet majd venni külön, ezek 25 eurót kóstálnak majd. Az előrendeléseket már október 25-től le lehet adni.

[+]

A gamepad, illetve a hozzá való kábel és gombok mellett a csomag tartalma lesz még egy hordtáska is, ami a fejlesztés szállítását könnyíti meg.

A pert Anthony Rapp indította Kevin Spacey-vel szemben, azt állította, hogy a színész 1986-ban egy bulin fogdosta őt, amikor Rapp még csak 14 volt. A most 50 éves Rapp 2020 szeptemberében nyújtotta be a keresetet, akkor 40 millió dollár kártérítést követelt.

Rapp azt állította, hogy Spacey 26-27 éves lehetett, amikor találkozott vele egy bulin a színész manhattani lakásán. Rapp állítása szerint Spacey egy ágyra fektette, majd ráfeküdt.

Csütörtökön egy manhattani szövetségi bíróságon az esküdtszék végül úgy ítélte meg, Rapp ügyvédei nem tudták bizonyítani, hogy Spacey zaklatta Rappet.

Kevin Spacey júliusban még Londonban állt bíróság előtt négyrendbeli szexuális zaklatás vádja miatt. Ártatlannak vallotta magát, az ügyben 2023 júniusában kezdődik a tárgyalás.

2018 nyarán hat zaklatási ügyben indult nyomozás Spacey ellen, 2019-ben az egyik esetben ejtették ellene a vádat. (BBC)

A KitKat a világ egyik legismertebb és legkedveltebb csokiszelete, 1935-ben mutatták be, két évvel később kapta ezt a nevet és logót, 1958-ban pedig a „Have a break, have a KITKAT” szlogent.

„A lágy tejcsokoládé és a roppanós ostyából” összeálló csokiról egy hete felkerült egy videó a YouTube-ra, amit azóta 8 millióan láttak. A KitKatekben nem az van, amit gondolnál című videót a youtuber Zack D. Films jegyzi, amiben azt mondja, hogy

a töltelék a szeletben KitKatből van.

Néhány KitKat eltörik a gyártás közben, de ahelyett, hogy kidobnák őket, a vállalat összetöri és cukrot ad hozzá. Ez az, ami a KitKat szeletek belsejében található.

Ahelyett, hogy ezeket kidobnák, összetörik és töltelékként használják fel, csökkentve a hulladékkibocsátásukat.

De akkor miből készült az első KitKat?

– veti fel a kérdést egy kommentelő.

Mindenesetre tényleg furán hangzik az egész, tényleg így van?

A BBC magyarul Gyárlátogatás címen futó ismeretterjesztő sorozatának egyik részében a műsorvezető, Gregg Wallace a Nestlé yorki gyárában tesz látogatást, ahol egy alkalmazott Julie Walker kíséri körbe. A kamerák azt mutatják, ahogy sérült szeleteket húz le a futószalagról és dob bele kék vödrökbe. Wallace megkérdezi, mi történik a szeletekkel, mire Walker válasza az volt:

Mindet átdolgozzák, az ostya töltelékéhez használják fel. Azokat szedjük le, amelyek nem felelnek meg jó színvonalúnak.

“Most ért véget az EU-csúcs első napja. Holnap még folytatjuk a tárgyalásokat, de a legfontosabb kérdést, az energia kérdését a mai napon sikeresen lezártuk”- írja a miniszterelnök Facebook-oldalán, majd hozzáteszi: sikerült egy fair megállapodást kiharcolnunk.

Megállapodtunk abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne.

Más szóval a gázársapka alól mentesítést kaptunk, így az nem veszélyezteti Magyarország biztonságos gázellátását. Megállapodtunk abban is, hogy ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarország számára.

Ezáltal nekünk továbbra is nyitva marad minden beszerzési lehetőség – teszi hozzá.

A miniszterelnök bejelentése, miszerint ha lesz is gázársapka, akkor az nem vonatkozik a hosszú távú magyar-orosz gázszerződésre, valószínűleg úgy értendő, hogy amint megírtuk: a gázársapka a holland TTF gáztőzsdén a másnapi ügyletkötésekre (spot) vonatkozna vészhelyzeti esetben, míg a magyar szerződés a fronthavi TTF határidős (derivatív) termék árához van kötve. Így tehát a formálódó brüsszeli ársapka eleve nem is azt a kontraktust célozná meg közvetlenül, mint amelyhez a magyar szerződés igazodik. Ilyen értelemben tehát semmiféle plusz engedményt nem sikerült kiharcolni, hiszen nem is volt rá szükség. Ezzel együtt lényeges, hogy a brüsszeli terv még segíthet is a magyar szerződés anyagi terhein, mert ha a spot árak leszorítása a fronthavi határidős kontraktus árát is le tudja szorítani (ez is a cél és a normál piaci logika is efelé mutat), akkor végülis nekünk kevesebb pénzt kell kifizetni az oroszoknak a hosszútávú szerződés keretében leszállított gáz után.

Az MTI EU-csúcsról közreadott beszámolója szerint Charles Michel a kétnaposra tervezett találkozó első munkanapját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az egység és a tagállamok közötti szolidaritás érvényesült az energiaügyekkel kapcsolatban. A tagállami vezetők eltökéltek az energiaárak leszorítása, a kínálat szélesítése és az energiakereslet csökkentése mellett – közölte az Európai Tanács elnöke.

Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az EU immár “szilárd ütemtervvel” rendelkezik az energiaválság kezeléséhez, a tagállami vezetők megadták a szükséges stratégiai iránymutatást. Közölte: az uniós bizottság a kiugró gázáremelkedések visszaszorítására új kiegészítő indexet dolgoz ki, amely jobban tükrözi a cseppfolyósított földgáz (LNG) valós piaci árát, és piaci korrekciós mechanizmust vezet be a túlzott gázárak korlátozására. Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek egy uniós keret létrehozásáról a villamosenergia-termelésben alkalmazott gáz árplafonjának meghatározására. A keret magában foglal majd egy költség-haszon elemzést is – tette hozzá.

A német kancellár távozásakor azt mondta: lehetséges, hogy az Európai Tanácsnak néhány héten belül újabb, soron kívüli csúcstalálkozót kell összehívnia, ha az energiaügyekért felelős minisztereknek nem sikerül néhány héten belül tisztázniuk a most elfogadott javaslatok részleteit. Olaf Scholz reményét fejezte ki, hogy az Európai Tanácsnak “nem kell visszatérnie a tervezőasztalhoz”, és konszenzusos döntés születik a miniszterek tanácsában. A német kancellár üdvözölte a csütörtökön létrejött francia-spanyol-portugál megállapodást a Spanyolországból a Pireneusokon át Franciaországba vezető MidCat nevű gázvezeték építésének folytatásáról, amelyhez – szavai szerint – lehetséges lesz Közép-Európa csatlakozása is.

Alexander De Croo belga miniszterelnök távozásakor megjegyezte, hogy az elfogadott dokumentum “az eddigi leghatározottabb elmozdulás a Belgium által is támogatott gázárplafon bevezetésének irányába”. Az uniós csúcs energiaügyekkel foglalkozó megbeszélésének zárónyilatkozata szerint azonnali prioritás a háztartások és a vállalkozások védelme, és az unió globális versenyképességének megőrzése.

A gazdaság ellenállóképességének fokozása érdekében az EU-nak és a tagállamoknak többet kell fektetniük az energiahatékonyságba, a szükséges infrastruktúrába, a tárolókapacitás bővítésébe és a megújuló energiatechnológiák fejlesztésébe.

Az Európai Tanács szolidaritást szorgalmaz a tagállamok között arra az esetre, ha nemzeti, regionális és uniós szinten akadozna, vagy teljesen leállna az energiaellátás.

A szöveg szerint a vezetők önkéntes közös gázvásárlásban állapodtak meg a nemzeti igényeknek megfelelően, valamint a megbízható partnerekkel folytatott tárgyalások felgyorsítását szorgalmazták.

Címlapkép: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher