Orbán Viktor bejelentette: Magyarország gyakorlatilag mentesítést kapott a gázársapka alól! – Portfolio
“Most ért véget az EU-csúcs első napja. Holnap még folytatjuk a tárgyalásokat, de a legfontosabb kérdést, az energia kérdését a mai napon sikeresen lezártuk”- írja a miniszterelnök Facebook-oldalán, majd hozzáteszi: sikerült egy fair megállapodást kiharcolnunk.
Megállapodtunk abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne.
Más szóval a gázársapka alól mentesítést kaptunk, így az nem veszélyezteti Magyarország biztonságos gázellátását. Megállapodtunk abban is, hogy ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarország számára.
Ezáltal nekünk továbbra is nyitva marad minden beszerzési lehetőség – teszi hozzá.
A miniszterelnök bejelentése, miszerint ha lesz is gázársapka, akkor az nem vonatkozik a hosszú távú magyar-orosz gázszerződésre, valószínűleg úgy értendő, hogy amint megírtuk: a gázársapka a holland TTF gáztőzsdén a másnapi ügyletkötésekre (spot) vonatkozna vészhelyzeti esetben, míg a magyar szerződés a fronthavi TTF határidős (derivatív) termék árához van kötve. Így tehát a formálódó brüsszeli ársapka eleve nem is azt a kontraktust célozná meg közvetlenül, mint amelyhez a magyar szerződés igazodik. Ilyen értelemben tehát semmiféle plusz engedményt nem sikerült kiharcolni, hiszen nem is volt rá szükség. Ezzel együtt lényeges, hogy a brüsszeli terv még segíthet is a magyar szerződés anyagi terhein, mert ha a spot árak leszorítása a fronthavi határidős kontraktus árát is le tudja szorítani (ez is a cél és a normál piaci logika is efelé mutat), akkor végülis nekünk kevesebb pénzt kell kifizetni az oroszoknak a hosszútávú szerződés keretében leszállított gáz után.
Az MTI EU-csúcsról közreadott beszámolója szerint Charles Michel a kétnaposra tervezett találkozó első munkanapját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az egység és a tagállamok közötti szolidaritás érvényesült az energiaügyekkel kapcsolatban. A tagállami vezetők eltökéltek az energiaárak leszorítása, a kínálat szélesítése és az energiakereslet csökkentése mellett – közölte az Európai Tanács elnöke.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az EU immár “szilárd ütemtervvel” rendelkezik az energiaválság kezeléséhez, a tagállami vezetők megadták a szükséges stratégiai iránymutatást. Közölte: az uniós bizottság a kiugró gázáremelkedések visszaszorítására új kiegészítő indexet dolgoz ki, amely jobban tükrözi a cseppfolyósított földgáz (LNG) valós piaci árát, és piaci korrekciós mechanizmust vezet be a túlzott gázárak korlátozására. Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek egy uniós keret létrehozásáról a villamosenergia-termelésben alkalmazott gáz árplafonjának meghatározására. A keret magában foglal majd egy költség-haszon elemzést is – tette hozzá.
A német kancellár távozásakor azt mondta: lehetséges, hogy az Európai Tanácsnak néhány héten belül újabb, soron kívüli csúcstalálkozót kell összehívnia, ha az energiaügyekért felelős minisztereknek nem sikerül néhány héten belül tisztázniuk a most elfogadott javaslatok részleteit. Olaf Scholz reményét fejezte ki, hogy az Európai Tanácsnak “nem kell visszatérnie a tervezőasztalhoz”, és konszenzusos döntés születik a miniszterek tanácsában. A német kancellár üdvözölte a csütörtökön létrejött francia-spanyol-portugál megállapodást a Spanyolországból a Pireneusokon át Franciaországba vezető MidCat nevű gázvezeték építésének folytatásáról, amelyhez – szavai szerint – lehetséges lesz Közép-Európa csatlakozása is.
Alexander De Croo belga miniszterelnök távozásakor megjegyezte, hogy az elfogadott dokumentum “az eddigi leghatározottabb elmozdulás a Belgium által is támogatott gázárplafon bevezetésének irányába”. Az uniós csúcs energiaügyekkel foglalkozó megbeszélésének zárónyilatkozata szerint azonnali prioritás a háztartások és a vállalkozások védelme, és az unió globális versenyképességének megőrzése.
A gazdaság ellenállóképességének fokozása érdekében az EU-nak és a tagállamoknak többet kell fektetniük az energiahatékonyságba, a szükséges infrastruktúrába, a tárolókapacitás bővítésébe és a megújuló energiatechnológiák fejlesztésébe.
Az Európai Tanács szolidaritást szorgalmaz a tagállamok között arra az esetre, ha nemzeti, regionális és uniós szinten akadozna, vagy teljesen leállna az energiaellátás.
A szöveg szerint a vezetők önkéntes közös gázvásárlásban állapodtak meg a nemzeti igényeknek megfelelően, valamint a megbízható partnerekkel folytatott tárgyalások felgyorsítását szorgalmazták.
Címlapkép: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher