Íme, az EU-csúcs eddigi hat fontos eredménye magyar szempontból – Portfolio

Hajnali 2 óra körül ért véget az EU-csúcs első napja Brüsszelben, azaz több, mint 10 órán át tárgyaltak, vitatkoztak az állam- és kormányfők arról a komplex energiapiaci csomagról, amelyet csak kedden tett le az asztalra az Európai Bizottság, és amelynek lényegéről ebben a beharangozó cikkben írtunk.

Az EU-csúcsról közzétett bonyolult angol és magyar nyelvű megállapodás (tanácsi következtetések) alapján az alábbi hat főbb fejlemény látszik jelenleg magyar szempontból:

1. A németek ellenkezésének enyhülése nyomán jöhet a gázársapka a holland TTF gáztőzsdére és azon keresztül a többi európai gáztőzsdére akkor, ha extrém piaci árak, illetve volatilitás alakulna ki egy adott időszakban. Amint megírtuk: a Bizottság jogot kap arra, hogy ha vészhelyzeti gázpiaci környezetet lát (ez nem a mostani helyzetre és árkörnyezetre értendő, hanem egy sokkal feszültebbre a tél során), akkor a tagállamoktól kapott újabb felhatalmazás alapján beavatkozhat a gázpiaci ügyletkötésekbe. Ez azt jelentené, hogy dinamikus ármaximumot határozhat meg a TTF-en születő másnapi (spot) ügyletekre, amely kihat a többi európai gáztőzsde másnapi áraira és remélhetőleg féken tartja a határidős (derivatív) kontraktusok árazását is. Orbán Viktor kormányfő az éjjel véget ért tárgyalások utáni Facebook-posztjában ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy mivel az ársapka nem érinti majd a hosszú távú magyar-orosz gázszerződést, így értelmezése szerint ez azt jelenti, hogy “Magyarország mentesítést kapott alóla”. Amint rámutattunk: mivel a magyar hosszú távú szerződés a határidős fronthavi TTF-hez igazodik, míg az ársapka a spot terméket tartaná kordában, így valójában semmiféle mentesítést nem sikerült kiharcolni, mert nem is volt rá szükség. Sőt, ha a spot ügyletekre húzott ársapka le tudja húzni a fronthavi termék árát is (ez az egyik cél és a reális elvárás is), akkor ez még pénzt is tud spórolni Magyarországnak, mert így kisebb összegű gázszámlákat kellene kifizetni az oroszok felé.
2. Jöhet az áramtermelési célú gázfelhasználásra is ársapka, miután elkészül egy átfogó költség-haszon elemzés és azt is végiggondolják a szakértők, hogy a nemkívánt mellékhatásokat hogyan lehet elkerülni. Ez azt jelenti, hogy az egész EU területére kiterjesztenék az ún. ibériai modellt, kellő körültekintés mellett. Amögött, hogy az áramtermelési célú gázfelhasználásra Európa-szerte húzzanak sapkát, már egyre több tagállam elkezdett felsorakozni az utóbbi hetekben, miután tavasszal a spanyolok és portugálok kiharcolták ezt az engedményt maguknak, igaz voltak nemkívánt mellékhatásai is az ottani lépésnek (a spanyolok által dotált, és így leszorított áramárra ugrásszerűen megnőtt a kereslet a franciák felől, így a spanyol állami támogatás áttételesen a francia fogyasztók zsebébe is vándorolt). Az ilyen jellegű nemkívánt mellékhatásokat tudná kiküszöbölni az, ha összeurópai szinten húznak ársapkát az áramtermelési célú gázfelhasználásra, mert akkor a határokon átnyúló ügyletekbe nem visznek be torzulásokat. Igaz közben arra is figyelni kell, hogy az így leszorított árú áram iránt ne nőjön meg a kereslet (és ezáltal a gázfelhasználás iránti igény), mert akkor azzal lábon lövi magát a közösség és az eredeti cél (csökkenő gáz- és áramfelhasználás) ellenkezője felé halad. A Bizottság keddi javaslata nem volt túl konkrét és az eddig megjelent hírek alapján se tudni, hogy pontosan milyen keretek mentén húznának ársapkát az áramtermelési célú gázfelhasználásra, a részleteket most az elvi engedély után fogja kidolgozni a Bizottság, és majd a szakminiszterek tárgyalják ki a jövő keddi, vagy az azt követő hetekbeli ülése(ke)n. Érdemes megjegyezni, hogy az ilyen célú gázársapka az árampiaci működési modell jövő évi átalakítása felé is tesz egy lépést. A fejlemény azért fontos Magyarországnak is, mert idehaza az áramtermelésnek nagyjából a 70%-a gázalapú, így tehát a gázra húzott ársapka az áramárakra is komoly leszorító hatással járhat, ami rengeteg cégnek, intézménynek jelentene lényeges pénzügyi segítséget.
3. Az árleszorító lépésekkel párhuzamosan kötelező és önkéntes jellegű közös uniós gázbeszerzési program is indul arra alapozva, hogy az EU összefogva komolyabb vételi erőt tud felmutatni és így könnyebben tud árleszorítást is elérni a piacokon. A Bizottság eredeti rendeleti javaslata és a kiadott bonyolult tanácsi szöveg alapján úgy értelmezzük, hogy egyszerre lesz egy kötelező jellege a programban való részvételnek (ami az éves kötelező gáztároló feltöltési célok legalább 15%-át jelentő gázmennyiségre vonatkozik, azt be kell csatornázni az EU energia platformjára), illetve egy önkéntes jellege is (a fennmaradó részre). Orbán Viktor az éjjeli Facebook-posztban ennek kapcsán azt emelte ki: „Megállapodtunk abban is, hogy ha lesz is közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarország számára. Ezáltal nekünk továbbra is nyitva marad minden beszerzési lehetőség.” A 15%-nyi kötelező gázbeszerzési rész és a kormányfő által elmondottak közötti látszólagos ellentmondást az oldhatja fel, hogy a tanácsi határozat szerint a hosszútávú orosz gázszerződésünket is figyelembe kell venni a téma kapcsán. Ez pedig a gyakorlatban afelé mutat, hogy nem kell kötelezően részt vennünk a közös uniós gázbeszerzésben, de a lehetőségünk megvan rá. Ennek háttere a következő lehet értelemzésünk szerint: a nyáron meghozott kötelező gáztároló feltöltési rendelet azt írja elő, hogy jövő novemberre legalább 90%-ra fel kell tölteni a földalatti tárolókat a tagállamoknak, ami a magyar esetben azt jelenti a kivételesen nagy a tárolói kapacitásunk miatt, hogy nekünk a megelőző 5 évi országos gázfogyasztás legalább 35%-át kell betárolnunk. Ez durván 3,3-3,5 milliárd köbméter és ennek kellene legalább 15%-át, durván 0,5 milliárd köbmétert a közös gázbeszerzési platformon keresztül intézni (ahol orosz gázt nem lehet venni). Mivel a hosszútávú orosz-magyar szerződés keretében évi 4,5 milliárd köbméternyi gázhoz jutunk (és közben legalább 1,2 milliárd köbméternyi biztonsági tartalékot is fent kell tartanunk), így ez jóval több, mint a kötelező minimum, amit a közös uniós platformon keresztül kellene beszerezni és valószínűleg a gyakorlatban ezért mentesülünk a kötelező uniós beszerzés alól. Az a tény is az értelmezésünk helyessége felé mutat, hogy az uniós rendelettervezetben összességében csupán 13,5 milliárd köbméternyi gázmennyiséget kellene becsatornázni az uniós platformra; ennyi lenne tehát a kötelező tároló feltöltési célok 15%-át kitevő gázmennyiség, ami az évi 400 milliárd köbméternyi méretű teljes uniós gázfogyasztásnak csekély részét teszi ki.
4. Jöhet a tagállamok közötti kötelező gázpiaci kisegítés szabályrendszere, ha már eddig nem sikerült önkéntes keretek között mindenkinek mindenkivel megállapodnia. Ennek a háttere az, hogy bár már öt éve lenne jogi lehetőség arra, hogy a tagállamok önkéntesen megállapodjanak egymás gázpiaci kisegítéséről, de eddig az összesen lehetséges 40 bilaterális megállapodásból csak 6 született meg. Ezt megelégelve a Bizottság most lefektette a kötelező szolidaritás alapszabályait és ezeket a jelek szerint el is fogadták a tagállamok. Amint megírtuk tegnap: ez magyar szempontból azért is fontos, mert ha a Török Áramlaton keresztül (jelenleg lényegében csak azon keresztül teljesítik az oroszok a magyar szerződést) bármilyen ok miatt ellehetetlenülne a gázellátásunk, akkor krízisbe kerülne az ország a gázellátás terén, így a most megteremtődő kötelező tagállami szolidaritás mentén számíthatnánk a szomszédok felőli kisegítésre (illetve nekünk is kötelezően segíteni kellene, ha valamely szomszédunk bajba kerül). A bizottsági alapszabályok egyik fontos eleme az, hogy az adott tagállam a külső segítségkérése előtti hónap piaci árazása alapján kapná a gázt a szomszédjaitól, így tehát lenne egy kiszámíthatóság és fair árazási keret, ami szerint az egyik tagállam segít a másikon.
5. A mi régiónk gázellátását is javíthatja majd a friss portugál-spanyol-francia alku a BarMar vezetékről. Amint tegnap külön cikkben megírtuk: hosszas huzavona után a spanyolok és franciák leállítják a Pireneusokon keresztüli gázvezeték építését, és helyette Barcelonát és Marseilles-t kötik össze (innen jön a BarMar elnevezés) a tenger alatt egy új vezetékkel, amin részben földgázt szállítanának a portugál és spanyol LNG-kikötőkbe érkező mennyiségből, később pedig hidrogént, egyéb gázokat. Ahogy azt Olaf Scholz német kancellár a Politico hírfolyama szerint is örömmel nyugtázta, ez a megépülő vezeték azért is fontos, mert így Marseilles felől a közép-európai gázellátási helyzet is javulni fog a vezetékrendszerekre tekintettel.
6. Elvi síkon kinyílt az újabb közös adósságbevonás lehetősége a tagállami energetikai kihívások és energiaszámlák kezelésére. Azért csak elvi síkon, mert ahogy azt a tanácsi következtetések és maga Scholz is jelezték: elsődlegesen azt kell megvizsgálnia a Bizottságnak, hogy milyen olyan pénzügyi források jöhetnek szóba, amelyeket még nem teljesen használt ki az EU a kihívások kezelésére és csak azt követően (ha ez nem lenne elég, akkor) lehetne elvileg szó további közös adósságkibocsátásról. Az óvatos németek mellett az északi fukar tagállamok is azt hangsúlyozták már hetek óta, hogy a SURE munkaerőpiaci közös hitelprogramból, illetve a koronavírus miatti helyreállítási alapból (NextGenerationEU), valamint a 2014-2020-as kohéziós pénzekből maradtak még felhasználatlan/lekötetlen részek, így elsődlegesen ezekből kellene végiggondolni a forrásátcsoportosítás lehetőségeit, nem pedig rögtön újabb közös eladódosás útjára lépni.

Összességében a tagállami vezetők most megszabták a világos(abb) irányokat a Bizottságnak, hogy mi alapján véglegesítse az energiapiaci javaslatait és elvileg már a jövő keddi energetikai szakminiszteri tanácskozáson döntések születhetnek. Ha viszont aznap mégse sikerülne nekik letisztázni a dolgokat, akkor felmerült (a német kancellár nyíltan is beszélt róla), hogy novemberben esetleg egy rendkívüli EU-csúcsot is összehívnának emiatt és majd azt követően rögzítenék a szakminiszterek egy újabb rendkívüli tanácskozáson a technikai részleteket. Mindez afelé mutat, hogy a fenti keretekből 2-3 héten belül konkrét jogszabályi megállapodások lehetnek, a téli intenzívebb fűtési szezon elejére.

Címlapkép forrása: Dario Pignatelli, Európai Unió, az Európai Tanács médiatára a 2022. október 20-21-i EU-csúcs első napjáról.