Zöldhidrogén: nagy fejlesztésekre készül a Mol – Portfolio
Amint arról korábban a Portfolio is beszámolt, 22 millió eurós beruházással Európa egyik legnagyobb kapacitású zöldhidrogéngyártó üzemét építi fel a Mol Százhalombattán. A 2023-ban működésbe lépő berendezés által gyártott zöldhidrogént a vállalat a Dunai Finomítóban az üzemanyaggyártás során, saját hidrogén hálózatában használja majd fel. A beruházás horderejét jelzi, hogy a terv szerint évente itt előállítandó 1600 tonna zöldhidrogén 25 ezer tonnával csökkenti majd a Mol szén-dioxid-kibocsátását, ami több mint 5000 személyautó éves kibocsátásának felel meg.
Az elektrolizáló a Dunai Finomító szürkehidrogén-termelésének körülbelül 3 százalékát válthatja ki, ami első hallásra talán nem tűnik számottevőnek, de a világon eddig telepített kapacitásokhoz mérten jelentős, léptéke pedig meghaladja a pilot projektek esetében szokásos méreteket.
Az üzem megépítésével egy olyan új technológia kerül a Mol portfóliójába, amely a várakozások szerint világszerte rendkívül jelentős szerepet fog játszani a tiszta energiára való átállásban és kibocsátáscsökkentésben. Ráadásul a Százhalombattán alkalmazandó technológia modulárisan nagyon jól bővíthető, ami megkönnyíti az üzem tervezett felskálázását, kapacitásnövelését is. Ezért a társaságnál úgy tekintenek a fenntarthatósági célokat szolgáló beruházásra, mint egy új, ígéretes területen tett első lépésre, amely megnyitja az utat a Mol hidrogéngazdasággal kapcsolatos stratégiai terveinek megvalósítása előtt. Így a beruházás jelentősége a társaság számára azzal együtt is túlmutat önmagán, hogy egyelőre nem egy, a szürkehidrogén-termelést teljes mértékben kiváltó fejlesztésről van szó.
Nekünk ez egy fantasztikus lehetőség arra, hogy a technológiát élesben tesztelhessük, megismerhessük és megtanulhassuk
– fogalmaz Pulay Krisztián, a Mol csoportszintű downstream fejlesztés ügyvezető igazgatója.
Az elektrolizáló működtetéséhez szükséges villamos energiát a hálózat biztosítja majd, melynek megújuló forrásból való származását zöldáram származási garanciák fogják igazolni. Az üzem tehát nem áll majd közvetlen összeköttetésben nap- vagy szélerőművel, így az elektrolizáló nem pontosan az ezekből származó elektronokat használja a hidrogéntermeléshez, de a zöldáram-certifikátok tanúsítani fogják, hogy a felhasznált energiát megújuló energiaforrásokból állították elő.
A Mol-csoport egyébként több mint 30 MW zöldáram-termelő kapacitást – napelemparkokat – üzemeltet Magyarországon, Százhalombatta mellett például Füzesgyarmaton és Tiszaújvárosban, melyek a hálózatba termelnek be. A társaságnál úgy vélik, a zöldhidrogén elterjedéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű megújuló termelő kapacitás telepítése, ezért a két területet párhuzamosan kell fejleszteni;
ahogyan megyünk előre a további elektrolizáló modulok telepítésével, ez magával húzza majd a megújuló termelő kapacitás fejlesztését is
– mondja Pulay Krisztián.
A zöld hidrogén jövőjéről is szó lesz a szeptember 6-ai Sustainable World konferencián. A részletekért kattints!
A magas gáz- és áramár környezet ugyan előmozdítja a megújuló villamosenergia-termelő beruházásokat, és így akár a zöldhidrogén szélesebb körű elterjedésének ütemét is fokozhatja, de ettől még az energiaátmenet nem tud gyors lenni – mondja a Mol csoportszintű downstream fejlesztés ügyvezető igazgatója. Az Európai Unió zöldhidrogén-fejlesztési törekvései (Fit for 55, REPowerEU) szerinte eleve annyira ambiciózusak az ütemezés tekintetében, hogy a hidrogéngazdaság kiépülése már csak a fejlesztések időigényére tekintettel sem nagyon tudna a tervezettnél, azaz 2030-nál korábban megvalósulni. Bár a földgázárak is emelkednek, a zöldhidrogén-előállítás költsége még így is jócskán meghaladja az iparban széles körben használt szürkehidrogénét.
A Mol számára sem a magas földgázárak jelentették a fő mozgatórugót a százhalombattai beruházásról szóló döntése során, hanem a fenntarthatósági törekvések elérése. Rövid távon a gázár emelkedése nem szól bele a tíz-tizenöt-húsz évre előre nézve meghozott beruházási döntéseinkbe, vagyis a hosszú távú stratégiai irányt nem, a megvalósítás sebességét, a tervek ütemezését azonban tudják befolyásolni a nemzetközi energiapiacok elmúlt időszakbeli fejleményei – mondja Pulay Krisztián.
A jövő alacsony karbongazdaságában a hidrogénnek kiemelt szerepe lesz, a Mol pedig jelentős részt kíván vállalni a hidrogéngazdaság kiépítésében. A cég SHAPE TOMORROW 2030+ stratégiájának egyik alappillére a fenntarthatóság, a dokumentum a vállalatcsoport saját karbonlábnyomának 30 százalékos csökkentését irányozza elő 2030-ig, 2050-ig pedig a teljes karbonsemlegesség megvalósítását. A célok elérését négy terület fejlesztésével biztosítanák: a kibocsátáscsökkentéshez indirekt módon hozzájárulni képes energiahatékonysági beruházásokkal; a fosszilis alapú gyártási, termelési folyamatok elektrifikációjával; a hidrogéntermelés és -felhasználás fejlesztésével; végül a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) technológia alkalmazásával. A hidrogén azon területeken kínál fokozottan alkalmas karbonmentes megoldást, ahol hőenergiát kell fejleszteni, viszont ezt nem lehet elektrifikálással megoldani, hiszen a hidrogén elégetésekor mindössze vízgőz keletkezik, üvegházhatású gáz nem.
A Mol hidrogéngazdasággal kapcsolatos terveinek konkrét sarokszámait a társaság készülő, várhatóan idén megjelenő hidrogénstratégiája jelöli majd ki. Mindenesetre Pulay Krisztián szavai alapján a következőkben a Mol más finomítóiban is hasonló elektrolizálókat telepíthet.
Úgy látjuk, hogy a zöldhidrogén-termelő üzem létesítése horvátországi és szlovákiai finomítóinkban is ésszerű lépésnek tűnik.
– fogalmazott.
A százhalombattai beruházás a vállalat saját üvegházgáz-emissziójának csökkentését szolgálja, de a későbbiekben a Mol a hidrogéngazdaság egyéb szegmenseibe is be kíván lépni. Ilyen terület a mobilitási célú hidrogénfelhasználás, ami illeszkedik is a társaság profiljába. Itt azonban elsősorban nem a személyautóknál várható a hidrogénfelhasználás tömeges elterjedése, hiszen a teljes elektrifikáció jó megoldás ezek kibocsátáscsökkentésére, ellenben a közösségi közlekedés és teherszállítás dekarbonizálására már annál inkább alkalmas lehet a hidrogén. E cél érdekében a Mol korábban együttműködési megállapodást is aláírt az Alstommal a hidrogénhajtású vonatközlekedés magyarországi elterjedését támogatandó.
A Mol tervei között szerepel az olyan, jelentős energiaigényű iparágak tiszta hidrogénnel való ellátása, ezáltal dekarbonizációjuk elősegítése is, mint például a cementipar, az acélipar és a vegyipar. A társaság már folytat is együttműködéseket többféle iparág szereplőivel az úgynevezett hidrogénvölgyek kialakításában, ennek érdekében közösen pályázva az EU IPCEI eszközének keretében elérhető forrásaira (Important Projects of Common European Interest, közös európai érdeket szolgáló fontos projektek), amelynek célja a régiókon, országokon, szektorokon átívelő projektek támogatása. A termelőktől a fogyasztókig a szinte teljes ellátási láncot magába foglaló helyi hidrogén-ökoszisztémák résztvevői térben közel helyezkednek el egymáshoz, és miután nem kell akár 100 kilométerekre szállítani a hidrogént, lokális méretgazdaságosság alakulhat ki.
A vállalat egyébként részt vett a Nemzeti Hidrogénstratégia kidolgozásában és a Hidrogénszövetséggel is szoros kapcsolatot ápol, és az ipari szektor szereplőin kívül egyetemekkel, illetve kutatóintézetekkel is együttműködést folytat.
A hidrogén színei
A hidrogén több típusa különböztethető meg a gyártásához használt energiaforrás és eljárás alapján, ezeket különböző színekkel jelöli a terminológia, ezek azonban csupán jelképes elnevezések, hiszen a hidrogén termelési módtól függetlenül színtelen gáz.
A napjainkban világszerte előállított hidrogén 95 százalékát földgáz felhasználásával gyártják energiaintenzív módon, jelentős szén-dioxid-kibocsátással. Az így termelt hidrogént szürkehidrogénnek nevezik, míg a hasonló eljárással, de szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) technológia alkalmazásával előállított hidrogén a kékhidrogén. Létezik még továbbá türkizhidrogén, melyet metán pirolízissel (hőbontásával), valamint barnahidrogén is, melyet szénelgázosítással állítanak elő. A megújuló energiával és vízbontással termelt hidrogén a megújuló vagy zöldhidrogén, míg a nukleáris alapon előállított hidrogént pinkhidrogénnek nevezik, és hasonlóan alacsony szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a megújuló alapú hidrogén előállítása.
Az EU terminológiájában a megújuló hidrogén olyan hidrogén, amelyet biomasszától eltérő megújuló forrásból termelnek, a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest 70 százalékkal kisebb üvegházhatásúgáz (ÜHG) -kibocsátás mellett. Az alacsony karbon vagy karbonkibocsátású hidrogén ezzel szemben nem megújuló forrásokból származik, a vonatkozó ÜHG-kritérium azonban megegyezik a megújuló hidrogénével. A tiszta hidrogén általános elnevezés az alkalmazott eljárástól függetlenül azt jelenti, hogy a hidrogén előállítása során nagyon alacsony vagy nulla szén-dioxid-kibocsátás történik.