Ilyen az, amikor hátralépnek a hadvezérek és csatába küldik a legjobb emberüket – Portfolio

A háttérbe vonulnak a Google alapítói

A neves szilícium-völgyi kockázati tőkés befektető, Ben Horowitz 2011-ben egy blogbejegyzésében a „válságvezérigazgatókról” írt. Ekkor azt jósolta, hogy Google egyik alapítója, Larry Page lesz majd az, aki átvezeti a nehéz időszakokon a céget, átvéve a gyeplő Eric Schmidttől. Ez hatalmas változást jelent majd a vállalat életben és az egész technológia szektornak is – állította akkor.

De ez nem teljesen így történt. Larry Page valóban átvette a vezetést Eric Schmidttől és a Google vezetője lett 2011 áprilisában. Négy évvel később azonban egy sor átszervezés után a Google fölé emelt holdingcég, az Alphabet vezérigazgatója lett, kiengedve a közvetlen irányítása alól a legfontosabb területet. A vállalati struktúra átalakítását követően a Google vezérigazgatói pozíciójába egy mérnökből lett menedzsert, Sundar Pichait nevezte ki, ezzel felelőssé téve az olyan kulcsfontosságú termékekért, mint a kereső üzletág, az Android, a YouTube, a Chrome, a hardver, a cloud computing, és az összes többi core tevékenység.

Page pedig az Alphabet vezérigazgatójaként kissé visszalépett a reflektorfényből, hogy az olyan hosszú távú projektekre fókuszáljon, mint az önvezető autók, vagy az internetet sugárzó ballonok, amelyet egy külön divízióba választott le. Ez innentől „Other Bets” név alatt futott, ami ezentúl a pénzügyi kimutatásokban is külön szerepelt a főtevékenységektől. Larry Page már nem jelent meg az eredményeket bemutató konferenciahívásokon, kerülte a nyilvános fellépéseket és nem nyilatkozott a sajtónak sem.

A mostani bejelentés lényege, hogy nem csak Larry Page, de másik alapító, Sergey Brin (aki mostanáig elnöki pozíciót töltött be az Alphabetnél) visszalép a cég éléről, Sundar Pichai pedig ezentúl már nem csak a Google-ért, hanem az anyavállalatért, az egész Alphabetért felel majd.

Brin és Page nem csak az Alphabet vezetői voltak, de nekik volt köszönhető, hogy a Google-ről az a kép alakult ki, hogy az egy innovatív, idealista cég. Nagy szerepük volt egy olyan vállalati kultúra kialakításában, ahol a dolgozók úgy érzik, hogy nem csak a munkájukat végzik, de szerepük van abban is, hogy merre megy a cég. Most pedig teljesen kiszállnak az irányításból.

Larry Page és Sergey Brin 2003-ban, forrás: JOKER/Martin Magunia/ullstein bild via Getty Images

Az új vezér

Sundar Pichai-t, az Alphabet új vezérigazgatóját mindenki úgy ismeri, mint egy jó modorú „politikust”, aki a cégbirodalom minden dolgozója, a mérnökök és a többi munkavállaló tiszteletét is ki tudta vívni. Nyugodt személyiség, technikai szaktudással és karizmával. Gyakran mosollyal fogadta a meetingeken az alkalmazottakat és rendszeresen azt éreztette velük, hogy „közülük való”.

Mérnökként került a Google-höz 2004-ben, ahol kezdetben többek között a Chrome és a Google Drive fejlesztéséért felelt, majd a Gmail és a Google Maps fejlesztésében is részt vett. 2013-ban pedig a Google nagysikerű mobil operációs rendszere, az Android is a felügyelete alá került. A piaci pletykák szerint 2014-ben az egyik lehetséges jelölt volt a Microsoft vezérigazgatói posztjára, de helyette Satya Nadellát nevezték ki a szoftvercég élére.

Sundar Pichai, forrás: Ron Jenkins/Getty Images

Már nem az az álommunkahely a Google, ami régen volt

Az elmúlt hónapokban lassan világossá vált, hogy valami megváltozott a cégnél, és nem a jó irányba.

A vállalati kultúra meggyengült, a dolgozók elvesztették a vezetőségbe vetett bizalmukat. Sundar Pichai egy, a The Washington Post által megszerzett videóban arról beszél a cég egyik októberi eseményén, hogy komolyan küzd néhány dologgal a cég, például a transzparenciával. Nem teljesen alaptalanul.

Tavaly ősszel a New York Times írta meg, hogy a Google-birodalom vezetői (és ebben Pichai is benne volt) egy 90 millió dolláros végkielégítéssel váltak meg Andy Rubintól, az Android egyik megálmodójától, annak ellenére, hogy hiteles szexuális zaklatási vádak miatt kellett távoznia a cégtől. Ez annak a fényében nem meglepő, hogy a múltbeli vezetők hasonló csomaggal távozhattak, viszont a távozásának oka miatt kérdéses, hogy meg kellett volna-e ezt az összeget kapnia. A hírre világszerte 20 ezer Google-dolgozó vonult az utcára, tiltakozása jeléül.

Ezt követően elkezdődött egy mozgalom a cégen belül minden megkérdőjelezhető céges lépéssel kapcsolatban. Sok Google-dolgozó meglepődött és felháborodott azon, hogy a vállalat titokban az amerikai hadseregnek fejleszt mesterséges intelligencia-projektek keretein belül. A dolgozói ellenállásnak pedig érezhető eredményei voltak, a nyár folyamán például a Google visszalépett a Pentagon egyik projektjétől, miután a dolgozók tiltakoztak. (A Maven elnevezésű projekt felderítést végzett volna drónfelvételek elemzésével.) Októberben egy hasonló cloud computing projektért folytatott versenyből esett ki a Google, ami 10 milliárd dollárt hozhatott volna a konyhára, azzal az indokkal, hogy szembement volna a cég értékeivel. Az alkalmazottak tiltakoztak a Dragonfly-projekt ellen is, ami egy cenzúrával működő keresőmotor lett volna. A vállalat azt tervezte, hogy ezzel tér vissza a kínai piacra.

A dolgozók tiltakozásaira reagálva a cégvezetés is „bekeményített”, a híresen nyílt kommunikációs csatornáit, mint például a heti TGIF-meetingeket megszüntette és helyette csak havi megbeszéléseken biztosította a dolgozóknak a véleménynyilvánítást. Manapság már annyira meggyengült a dolgozók cégbe vetett bizalma, hogy néhányan meggyanúsították a saját részlegük HR-osztályát, hogy kémkednek utánuk – írta meg a Bloomberg. Pichait személyesen vádolták azzal (több esetben pert is indítottak) volt dolgozók, hogy bár bizalmas információk kiszivárogtatásával indokolták az elbocsátást, valójában az állt mögötte, hogy szerveződni próbáltak a cégen belül.

Nekimennek a szabályozók is a Google-nek

Sundar Pichai az Alphabet vezérigazgatójaként most nem csak a dolgozókkal, de az amerikai szabályozó hatóságokkal is küzdhet. Mindig is a versenyhatóság fókuszában volt a technológiai óriás, de most sokkal nehezebb helyzetben van, hogy gyakorlatilag párttól függetlenül, mind a két oldalon támadják az amerikai politikusok a Szilícium-völgy óriásait. A demokraták várható elnökjelöltje, Elizabeth Warren például egyenesen a Google feldarabolása mellett érvel.

Az előző negyedévben az amerikai igazságügyi minisztérium a technológiai óriások ellen általánosságban és külön a Google ellen is indított átfogó vizsgálatot, a piaci verseny jegyében. Mindeközben gyanússá vált, hogy a Google kivonja magát a Pentagon projektjei alól, amire rátett egy lapáttal, hogy a Facebook igazgatósági tagjaként tevékenykedő neves technológiai befektető, Peter Thiel minden konkrét bizonyíték nélkül meggyanúsította a Google-t, hogy beszivárgott köreibe a kínai hírszerzés. Ez elég volt ahhoz, hogy Donald Trump és társai megkérdőjelezzék a cég hűségét az Egyesült Államok iránt.

És még az is kérdéses, hogy miből lesz a jövőben növekedés

Bár a Google messze nincs olyan helyzetben, mint az Apple volt annak idején, amikor Steve Jobs válságvezérigazgatóként visszavette a cégvezetést (akkoriban gyakorlatilag hetek választották el az Apple-t a csődtől), a Google most története legnagyobb kihívásával küzd. Ki kell találnia, hogy merre tovább.

Az Alphabetnél a bevételek többsége még mindig az internetes hirdetésekből származik, ahol jelentős lassulásra készülhet a cég. A harmadik negyedévben már profitszinten csökkenésről számolt b a cég év/év alapon és hiába vitt véghez komoly akvizíciókat, a hardverekből még mindig nem tud pénzt csinálni. A YouTube a cég egyik zászlóshajója a globális elérését tekintve, de a vállalat titkolja, hogy mennyi bevétele jön a szolgáltatásból, még soha nem tett közzé egyetlen pénzügyi adatot sem a részleggel kapcsolatban. Ráadásul folyamatos támadások érik a platformot a félrevezető tartalmak, a hirdetések és a tartalomkészítők alulfizetése miatt.

A Google évek óta tesz erőfeszítéseket a cloud computing piacon, de még mindig csak a harmadik legnagyobb szereplő az Amazon és a Microsoft után. Nemrég az Ascension nevű kórházlánc lett a Google cloud szolgáltatásainak ügyfele, de ez sem volt egy felhőtlen siker. Többek megkérdőjelezték, hogy hogyan fogja felhasználni a kórházi betegek esetlegesen hozzá kerülő adatait. Bár a vállalat tagadta, hogy ezeket saját célra használná, ez nem tudta megnyugtatni a kétkedőket és a Kongresszus figyelmét még inkább ráirányította a cégre. Ezek az aggodalmak konkrétan a FitBit tervezett 2 milliárd dolláros felvásárlását is veszélyeztethetik. A Google 2020 elején zárta volna le az akvizíciót, de a felmérések szerint sokan elkezdtek megválni a FitBit-okoskarkötőjüktől, amikor a Google bejelentette a felvásárlást.

Közben azért jönnek bejelentések a cégtől, például a kereső algoritmusát fejlesztik és a mérföldköveket ér el a cég a kvantum számítástechnika területén, de ezek sokat nem tesznek hozzá a profitsorhoz.

Egy kézbe kerül minden

Eddig is jelentős szerepe volt Sundar Pichainak a cég életében, a profitot hozó Google-részleg vezetőjeként, de miután Larry Page felette állt az anyavállalat vezérigazgatói posztjában és Sergey Brin a cég elnöki tisztségében, nem ő volt a felelős mindenért, a stratégiától kezdve a vállalati kultúráig. Most azonban a két egykori alapító teljes mértékben a kezébe adta az irányítást (bár megmaradnak a legnagyobb tulajdonosok) és a partvonalról figyelik majd az eseményeket, a nehéz döntéseket, amivel Pichai szembenéz azon az úton, ami remélhetőleg átvezeti a Google-t egy következő fellendülésbe.

A két alapító távozásának előkészítése bár a háttérben zajlott, annyira azért nem volt meglepő annak fényében, hogy az elmúlt években milyen szinten visszavonultak a nyilvánosságtól. Még akkor sem léptek a színre, amikor Google-dolgozók ezrei vonultak az utcára. Még akkor sem, amikor kongresszusi meghallgatásra hívták be őket, hogy kiderítsék, történt-e külföldi beavatkozás az amerikai választásokba (erre is Sundar Pichait küldték el). Az elmúlt négy éves rendes közgyűlést is kihagyták. A jelenlegi, rázós időkben, amikor a cégnek egyszerre kell foglalkoznia a belső feszültségekkel, a szabályozókkal és az üzlete lassulásával, kellett egy teljhatalmú vezető, aki mindenért felel és aki meg is jelenik a nyilvánosság előtt, ha magyarázkodni kell.

Hasonlót már láttunk a szektorban, Bill Gates a 2000-es évek elején Steve Ballmer kezébe adta a vezérigazgatói pozíciót, de a legnagyobb részvényese maradt. Az első időkben Bill Gates még keményen a kezében tartotta a legfontosabb termékek, például a Windows fejlesztését, de végül félreállt, a Microsoft domináns pozícióját azonban sikerült nélküle is megtartani. Ennek ellenére a Microsoft befektetői ezt nem élték meg akkora sikerként a részvényárfolyam alakulása alapján (az árfolyam 8 százalékot esett vezérigazgatósága 14 éve alatt). Az Alphabet befektetői reménykedhetnek abban, hogy Larry Page-ék döntése többet hoz majd a konyhára. ú

Egyelőre mérsékelt emelkedéssel reagáltak az Alphabet részvényei a hírre.

Címlapkép: Christoph Dernbach/picture alliance via Getty Images

Neked Ajánljuk