Nincs választásunk, eddig tudtunk kitartani – Elbocsátást tervez a Dunaferr! – Portfolio

Válságban az ipar, a Dunaferr sem menekülhet

A Dunaferr végvezetője a kollégáknak írt október 29-i levelében vázolja a társaság aktuális helyzetét és elmagyarázza a leépítés okát.

“A közel féléve fennálló komoly gazdasági és pénzügyi veszteségek okán fordulok Önökhöz, megértésüket és együttműködésüket kérem”

A helyzet komoly és súlyos, a tét pedig a vállalat jövője

– indít drámai felütéssel Tankhilevich, aki azzal folytatja, hogy a 2019-es év rendkívüli kihívások elé állította és állítja jelenleg is az európai acélgyártókat. 

Ismertetése szerint a 2008-as válság óta egyetlen évben sem volt ilyen súlyos a helyzet, mint most. “A legnagyobb acélfelhasználó iparágakban tapasztalható visszaesés az acélipar gyengülését, a kereslet csökkenését okozza, ami együtt jár a magas vasérc- és szénárakkal. Azaz, a kereslet csökken, miközben a termelés drágul. Költségeinket pedig még tovább növelik az Európára jellemző szigorú környezetvédelmi és szén-dioxid kibocsátási előírások terhei” – magyarázza a cégvezető, aki azt is ismerteti, hogy erre a helyzetre eddig hogyan reagált a gyár.

A Dunaferr sem volt kivétel az év második felétől a termelési szintjének csökkentési folyamatából, az elhúzódó válságra azonban a cégvezető szerint a termelés visszafogása sem jelent önmagában megoldást. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a munkaerőhiány miatt jelentősen emelkedtek a fizetések. 

A Dunaferr Társaságcsoport jelentős veszteségeket kénytelen elkönyvelni 2019. első negyedévétől, amire már nem nyújtanak fedezetet a 2017-2018-as években képzett tartalékok

– írja.

Azt is felidézi a vasmű vezetője, hogy még májusban azt kérte a munkavállalói érdekképviseletektől, hogy a szabadságos bért a szükséges beruházások finanszírozására fordíthassa a társaság. A reakció azonban szerinte közömbös volt.

Arra is kitér, hogy “a hivatali idejük végén járó helyi hatóságok is inkább politikai kérdésként kezelték a ügyet és eszközként használták fel a választási kampányban ahelyett, hogy a megoldásban segítették volna a Dunaferrt”.

“Sok mindent fel kell áldozni”

Evgeny Tankhilevich azt is elárulja, hogy bíztak a kormány valódi segítségnyújtásában, de a cégnek is “sok mindent fel kell áldoznia azért, hogy a Dunaferr a jövőben is működhessen”.

“Eljutottunk arra a pontra, ahol már nincs választásunk, mint a létszámleépítés végrehajtása” – írja.

A leépítés főleg az adminisztráció és karbantartás területét érinti majd.

A Dunaferr eddig tudott kitartani

– folytatja levelét. A cégvezető ezek után külön felsorolja az európai gyárakat (US Steel Kassa, Tata Steel, ArcelorMittal), amelyek már végrehajtották a leépítéseket, ezért szerinte valójában már most is több hónapos késésben van a dunaújvárosi vasmű.

Szerinte ha a Dunaferr nem a leépítés útját követné, akkor a társaság jövőjét tennék kockára.

Érdekes az időzítés

Meglátásunk szerint két szempontból is érdekes a Dunaferr keddi levele. 

• Egyrészt szerdán érkezik Budapestre Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktorral tárgyalni és a legutóbbi hírek szerint az orosz fejlesztési bank, a Vnyesekonombank a Dunaferr tulajdonosa. 
• Másrészt október elején az önkormányzati választások előtt központi téma lett a dunaújvárosi vasmű helyzete, az országos lapokba is bekerült a híre, miután a pártok felhasználták saját céljaikra. A vasmű akkor még tisztázó közleményt is kiadott, azonban a választás előtt nem jött ki az elbocsátás hírével. (Dunaújváros polgármestere Pintér Tamás lett, az ellenzéki összefogás jelöltje, a 9 éven át hivatalban lévő Cserna Gábor fideszes polgármester után.)

Az önkormányzati választások előtt Cserna Gábor azzal kampányolt a helyi lapokban, hogy tárgyalni fog a kormánnyal a Dunaferr államosításáról. Akkor még a társaság 2004-es privatizációja is előkerült. A társaság erre reagálva közleményt adott ki október 3-án, amelyben hangsúlyozta, hogy a felelőtlen politikusi nyilatkozatok sértik a cég érdekeit, kárt okoznak a vállalatnak. Már akkor felhívták a figyelmet arra, hogy “különösen hátrányos és veszélyes mindez most, amikor rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van az acélipar”. Itt még arról szólt a cég, hogy “a Dunaferr kitűnő szakmai és stratégiai kapcsolatokat ápol a kormányzattal, amely mindig támogatta és segítette a Dunaferrt”. “A kormányzati támogatás is szükséges volt a gyár életében bekövetkezett sikeres fordulatokhoz” – írta még akkor a cég. Azt is felemlegették, hogy rendkívül káros a helyi politikusok államosításra vonatkozó kijelentése, hangsúlyozták: a cég a gazdaság egyik alappillére, az ország egyik legnagyobb munkáltatója és adófizetője. 

Mi folyik a cégnél?

Nem véletlen, hogy a Dunaferr kiemelt téma Dunaújvárosban és környékén, valamint az országos hírekbe is be tud kerülni. A közel 5000 munkavállalóval és a beszállítókon keresztül 12 ezer ember megélhetésének biztosításával a térség legjelentősebb gazdasági szereplője.

A társaság legutóbbi számai 2017-esek, ugyanis a 2018-as beszámolója továbbra sem elérhető. Csoportszinten a 2017-es adatok alapján 4600 főt alkalmaz a cég. 2008-hoz képest pedig 3200 fővel dolgoznak kevesebben a cég alkalmazásában, persze itt azonnal hozzá kell tenni, hogy az elmúlt években a Dunaferr sorozatosan szervezte ki a tevékenységeket, így a valós foglalkoztatotti hatása a térségben ennél jóval nagyobb. Valamint fontos látni, hogy továbbra is Dunaújváros legnagyobb foglalkoztatójáról beszélünk, ugyanis például a Hankook gumigyárban 3100 főt alkalmaznak.

A cég vezetője a keddi keltezésű levelében megemlíti, hogy képződtek tartalékok a 2017-2018-as években. Ezzel arra utal, hogy az elmúlt két évben kedvezőek voltak a társaság számai, azonban az idei évben nagyot romlott a külső környezet.

Tavaly év végén (a 2017-es beszámoló közzétételekor) írtuk meg részletesen, hogy rég látott szép számokkal állt elő a dunaújvárosi vasmű: 2008 után először ismét nyereséget könyvelhetett el, valamint a társaság közel került a valaha látott legnagyobb árbevételéhez.

Címlapkép: Csapolás a 2-es számú kohónál az ISD Dunaferr Zrt. meleghenger-üzemében Dunaújvárosban, a XXXVIII. Vasas- és Kohásznapon 2014. június 21-én. Forrás: MTI Fotó/Soós Lajos