Egyre szorultabb helyzetben a NATO, de Orbán örül, és magyar sikerről beszél – hvg.hu

Nyilvános viták és a szövetségesek közötti zsarolási akciók – ez jellemezte a NATO alapításának hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett, ünnepinek szánt londoni NATO-csúcsot. Bár az észak-atlanti szövetség és a tagállamok vezetői igyekeztek azt hangsúlyozni, hogy megbonthatatlanok a transzatlanti kapcsolatok, félő, hogy kezd elpárologni a legfontosabb, a tagállamok közötti feltétlen bizalom.

“Együtt kell a jövőbe néznünk, ha biztonságban akarunk maradni” – hangsúlyozza a NATO megalapításának hetvenedik évfordulója alkalmából Londonban rendezett csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozat, amely szerint a résztvevők megerősítették, erősek maradtak a szövetségesek közötti transzatlanti kötelékek. A 29 tagból álló észak-atlanti szövetség szerint több tényező is fenyegeti a nemzetközi biztonságot: egyebek mellett Oroszország veszélyes akciói, Kína aktivizálódása, a nemzetközi terrorizmus, a kíber- és hibrid hadviselés, valamint a szabályozatlan tömeges migráció.

©

Ez utóbbira hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, mondván a NATO először mondta ki, hogy a délről érkező tömeges migráció biztonsági kihívást jelent, és a szövetségnek foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. Bár korábban a NATO elfogadta, hogy van egy ilyen fenyegetés, de nem sorolta a legfontosabb kihívások közé. Ez most megváltozott – emelte ki a magyar miniszterelnök, aki szerint “ebben sokévnyi komoly munkája van Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek és a magyar külügynek is”.

Titkos féreg foga rág

Miközben a NATO-tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy többet költenek a védelemre és komolyabb lépéseket tesznek a fenyegetések kezelése érdekében, a szövetségen belül talán soha nem volt annyi súlyos nézeteltérés, mint most. A tagállamok többsége ellenzi például azt, hogy a NATO-n belül a második legnagyobb hadsereggel rendelkező Törökország támadást intézett az Észak-Szíriában élő kurdok ellen, vagy hogy Ankara Oroszországtól vásárolt korszerű légvédelmi rakétarendszert. Ezt szóvá is tette Emmanuel Macron francia államfő, aki kifogásolta, hogy a NATO-tag Törökország most azok ellen harcol, akikkel korábban a NATO-tagállamok vállvetve küzdöttek az Iszlám Állam (IS) erői ellen. Azt is furcsának nevezte a francia politikus, hogy a törökök egy potenciális ellenségtől, Oroszországtól vásárolnak fegyvereket.

Emmanuel Macron

©

Bár a szövetségesek és Törökország között igencsak feszült a viszont, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint sikerült megoldani azt a vitát, amely szerint Ankara csak akkor támogatná a NATO keleti szárnyának további megerősítését, ha a katonai szövetség terroristacsoportnak minősítené az észak-szíriai területen harcoló egyik kurd milíciát, a YPG-t. Stoltenberg nem árulta el, miként sikerült véget vetni a török zsarolási akciónak, az sem kizárt, hogy a megállapodás nem végleges, s még mindig nem biztos Lengyelország és a három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország megerősítése. Pedig erre mindenképpen szükség volna, a baltiak szerint ugyanis meglehetősen gyenge a térség légvédelme.

Macron kitart az agyhalottság mellett

Macron egyébként Donald Trump amerikai elnökkel is külön meccset vívott: miután kiderült, fenntartja azon korábbi véleményét, amely szerint a katonai szövetség agyhalotti állapotban van, Trump „utálatosnak” nevezte Macron kijelentését. Mindezt annak ellenére mondta, hogy Trump volt az, aki korábban maga is „elavultnak” nevezte a NATO-t, és olyan kijelentéseket is tett, amelyek szerint az USA – a szövetség messze legerősebb tagja – akár ki is léphet az 1949-ben a szovjet fenyegetés ellensúlyozására létrehozott paktumból.

Ahogy tavaly, Trump most is előszedte a kétszázalékos költési küszöböt, s e miatt szópárbaj robbant ki Trump és Justin Trudeau kanadai kormányfő között. A helyzet súlyosbította, hogy Trudeau az előző napi, keddi fogadáson túl hangosan viccelt Trump rovására – azt mondta Macronnak és Boris Johnson brit miniszterelnöknek, hogy Trump azért késik megint, mert leakasztott magának egy újabb negyvenperces sajtóértekezletet – s e miatt Trump megsértődött, és kétarcúnak, kétszínűnek nevezte a kanadai vezetőt. A „viccelődés” miatt egyébként Johnson is szorult helyzetbe került: a brit miniszterelnököt megkérdezték az újságírók, igaz-e az, hogy azért nevetett Trudeau szavain, mert nem veszi komolyan Trump elnököt. „Nem tudom honnan szedik ezt, az egész teljesen nonszensz” – válaszolta Johnson.

Donald Trump és Justin Trudeau

©

Az amerikai elnök ezúttal már nem kommentálhatott, miután ugyanis „kiosztotta” Trudeau-t, bejelentette, egyből visszautazik az USA-ba, és nem tartja meg beharangozott sajtótájékozatóját. Londonban valószínűleg sokan örülhettek is annak, hogy Trump nem lép ismét az újságírók elé, egy nappal korábban ugyanis azzal okozott felzúdulást, hogy újra beleavatkozott a brit választásokba. „Nem akarok beleavatkozni a választásba, de Johnson nagyon alkalmas” – mondta egyik londoni nyilatkozatában Trump, s nem biztos, hogy ezzel sokat segített a voksolásra készülő brit miniszterelnöknek.

Költési viták

Trump annak ellenére folyamatosan felveti a kétszázalékos GDP-küszöböt, hogy a tagállamok az utóbbi években valóban elkezdték komolyan növelni védelmi kiadásaikat. Stoltenberg szerint a tagországok 2016 óta összesen 130 milliárd dollárral költöttek többet katonai kiadásokra, s 2024-re ez az összeg eléri majd a 400 milliárdot is. Nagy nehezen egyébként Németország is rátér a védelmi kiadások növelésére, Berlin néhány nappal a londoni csúcstalálkozó előtt jelentette be, hogy a következő évtized elejére éri el a kétszázalékos „álomhatárt”.

Kínával kapcsolatban Jens Stoltenberg azt emelte ki, hogy az ázsiai óriás több száz olyan közepes hatótávolságú rakétát is telepített, amelyekkel megsértette volna a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF), ha ennek részese lenne. “Nem arról van szó, hogy a NATO hirtelen megjelenik a Dél-kínai-tengeren, de figyelembe kell vennünk, hogy Kína kerül egyre közelebb hozzánk. Látjuk őket az Északi-sarkon, Afrikában és a kibertérben egyaránt, és látjuk, hogy milyen jelentős beruházásokat hajtanak végre az európai infrastruktúrában” – fogalmazott a NATO főtitkára.

Jens Stoltenberg

©

Jens Stoltenberg elmondta azt is, hogy a londoni találkozón fontos döntések születtek a NATO készültségi szintjének növeléséről is. A szövetségesek kötelezettséget vállaltak arra, hogy a szervezet készültségi kezdeményezésének teljesítése jegyében harminc zászlóaljjal, harminc repülőszázaddal és harminc hadihajóval növelik a NATO harminc napon belül bevethető erőit.

A találkozón döntés született arról is, hogy a szárazföld, a levegő, a tengerek és a kibertér mellett a világűr lesz a NATO ötödik műveleti területe.

Neked Ajánljuk