Brexit: újabb 3 hónapos halasztásra kényszerítették Johnsont! – Portfolio
Miért született ez a módosító indítvány?
Mivel a Letwin-módosító átment a brit alsóházon, így magáról a Johnson által elért kilépési megállapodásról szombaton már nem is szavaz az alsóház. A módosító indítvány lényege az, hogy előbb a Brexit-megállapodás jogi implementálását írják elő a képviselők a kormánynak (ratifikáció) és ezután dönt majd az alsóház magáról a megállapodás tartalmáról. A beterjesztő szerint ezzel lehet teljesen biztosan kivédeni azt a veszélyt, hogy ratifikált megállapodás nélkül esik ki az Egyesült Királyság október végén az EU-ból.
Utóbbi helyzet akkor állt volna elő, ha ma a parlamenti képviselők többsége rábólintott volna a Johnson által kiharcolt módosított Brexit-megállapodásra (benne volt a levegőben, hogy ez sikerül a keményvonalas ERG-tábor támogatása miatt), de szándékos szabotálással, vagy egyszerűen a kétkamarás parlamenti döntéshozatal időigénye miatt október 31-ig nem ratifikálták volna a brit jogrendben a kilépést. A szabotálásra készülésnek voltak jelei, mert Johnson egyszerre ígérte meg, hogy kéri az EU-tól a 3 hónapos halasztást, de közben azt is mondta, hogy ezzel együtt is ki fog lépni az ország az EU-ból október 31-én éjfélkor és a kettő közötti nyilvánvaló ellentmondást nem oldotta fel a kommunikációjával.
Mi ez a Letwin-módosító és mit jelent a gyakorlatban?
Már önmagában az beszédes, hogy Oliwer Letwint Boris Johnson zárta ki a kormánypárt soraiból, mert nem volt hajlandó támogatni azt a stratégiát, hogy akár megállapodás nélkül zuhanjon ki az ország október 31-én éjfélkor az EU-ból. Ma pedig az ő nevét viselő, több párt által támogatott módosító indítvány tört borsot Johnson orra alá. Mivel ezt a módosítót ma megszavazta a brit alsóház, ez az azt jelenti, hogy meg kell cserélni a friss Brexit-megállapodás parlamenti jóváhagyásának, illetve a kilépés jogi implementálásának (ratifikálásának) folyamatát. Ez azt jelenti, hogy előbb ratifikálni kell a brit kilépés szövegét (várhatóan legalább 2 hetes folyamat) és utána mondana végső döntést a brit alsóház magáról a Johnson-alkuról. Letwin indoklása szerint csak ezzel a megoldással lehet biztosítani azt, hogy október 31-én ne zuhanjon ki az ország megállapodás nélkül az EU-ból, hanem mindenképpen elfogadott (ratifikált) megállapodás mentén történjen meg ez vagy október 31-én éjfélkor, vagy egy rövid technikai jellegű Brexit-halasztás mellett valamikor november első felében.
Lényegében tehát a Letwin-módosító megszavazásával Johnsonnak „kapásból” a Brexit rövid technikai jellegű halasztását kellene kérnie az EU-tól, de közben belépett a képbe egy másik törvényi kötelezettség is: az ellenzéki kezdeményezésre már korábban elfogadott Benn-törvény. Ez azt írja elő, hogy ha ma estig nem tudja megszerezni a parlament jóváhagyását a Brexit-megállapodáshoz Johnson (márpedig a Letwin-módosító megszavazása miatt nem tudja, hiszen nem is kerül már a képviselők elé a Brexit-megállapodásról szóló döntés), akkor neki kötelezően kérnie kell az EU vezetőitől a Brexit 2020. január 31-ig szóló halasztását. Természetesen ebbe még „beleférne az”, hogy bár hivatalosan január végéig kéri a halasztást Johnson, de az EU azzal a feltétellel adná ezt meg, hogy lehet ezen rövidíteni, ha november első feléig a kilépés brit (és EP-s) ratifikációja megtörténik. Így tehát valamikor novemberben meg is szűnne a brit EU-tagság, a január végi dátum csak a legvégső határidő lenne.
ÖSSZESSÉGÉBEN TEHÁT A SOKSZOR PEDZEGETETT RÖVID, TECHNIKAI JELLEGŰ BREXIT-HALASZTÁSRÓL LENNE ELVILEG CSAK SZÓ A LETWIN-MÓDOSÍTÓ ELFOGADÁSÁVAL, AMIT A RATIFIKÁCIÓS FOLYAMAT MIATT KELL KÉRNI, ÉS NEM A BREXIT LÉNYEGI HALASZTÁSÁRÓL. A BENN-TÖRVÉNY miatt VISZONT A GYAKORLATBAN JANUÁR 31-IG SZÓLÓ HALASZTÁST KELL KÉRNIE AZ EU-TÓL.
Ezzel talán még Johnson is védekezhet majd saját választói előtt, akiknek számtalanszor megígérte, hogy október 31-én ha törik, ha szakad (“do or die”), de mindenképpen kilép az ország az EU-ból. A Brexit harmadik halasztása persze ezzel együtt is hatalmas hitelességi pofont jelent Johnsonnak, ami kinyithatja az utat az ő parlamenti megbuktatása és az előrehozott választások előtt. Ezt még november-decemberben meg lehetne tartani, azaz még a január 31-ig elhalasztott Brexit előtt, de az esetleges második népszavazás megtartására már több, legalább 7-8 hónapnyi idő kellene.
A Reuters legfrissebb összefoglalója szerint azután, hogy a parlament dönt (egyszerű többséggel) a második népszavazás kiírásáról, a választási bizottságnak legalább 6 hónap vizsgálati idő kell a beterjesztett kérdésekről, és csak ezután ad zöld utat a kampány lebonyolítására. Így tehát ha például novemberben döntene a második népszavazásról a parlament, akkor annak megtartása jövő késő tavasz előtt nem lenne lehetséges, ez pedig a Brexit január 31. utánra tolódásához vezetne.
Ma egyébként gigantikus tüntetés zajlik a második Brexit népszavazás kikényszerítése érdekében:
Címlapkép forrása: Getty Images