Az EU-nak kell engednie – itt az alku lehetősége! – Napi.hu

Az Európai Uniónak majdnem teljes egészében el kellene fogadnia a londoni kormány válási megállapodási javaslatát, mert ha nem teszi, akkor végletes lépésre kényszeríti a brit kormánypártot, amivel végül mindenki rosszul járna.

Fotó: Napi.hu

Az Európai Unió tagállamai ugyan közös tárgyalási pozíciót foglalnak el az Egyesült Királysággal szemben a brexit ügyében, de lényegesen más motivációk vezetik őket – véli Wolfgang Münchau, a Financial Times (FT) uniós ügyekkel foglalkozó publicistája.

A szakíró három csoportot különböztet meg.

  • Az elsőt Németország vezeti. Az ebbe tartozó országok legfőbb célja, hogy elkerüljék a britek válási megállapodás nélküli kilépését az EU-ból, mert az súlyos kárt okozna ipari beszállítói láncaikban.
  • A másik csoport élén Franciaország áll. Ennek az a legfőbb célja, hogy megakadályozza a függetlenné váló Egyesült Királyság egyfajta adóparadicsommá válását, azaz azt, hogy létrejöjjön egy új Szingapúr a Thames mellett, egy olyan ország, amely abból próbál gazdasági sikert kovácsolni, hogy alávág az unió ipari, mezőgazdasági, munkaügyi és környezetvédelmi standardjainak.
  • Végül az uniós országok harmadik csoportja pusztán azt szeretné, hogy elmaradjon a brexit, mert az csapást mérne a világban egyre erősödő populista politikai erőkre.

Ne csinálják!

A három irányzat egy valamiben ért egyet: nem igazán akarnak egyezkedni Boris Johnson brit miniszterelnökkel kormányának október elején beterjesztett válási megállapodásáról. Biztosak benne, hogy a kormányfő a londoni parlamentben szeptember első napjaiban elfogadott törvény alapján kénytelen lesz arra kérni az EU-t, hogy tolja el a brexit határidején október 31-értől január végére. A törvény szerint ugyanis, ha a kormány október 19-éig nem tud tető alá hozni egy megállapodást az EU-val, akkor a kormány köteles ezt tenni. Bár Johnson úgy tesz, mint aki kész figyelmen kívül hagyni a jogszabályt, ám a kormány nyilvánosan nem hangoztatott álláspontja az, hogy be fogják tartani a törvényt.

Az FT publicistája úgy véli, hogy az EU-nak a halasztástól függetlenül kétszer meg kellene gondolnia, hogy visszautasítja-e a Johnson válási ajánlatát. A keménykedés azt jelentené, hogy az unió csak egy dolgot ajánlhat a briteknek, azt, hogy fogadják el az előző kormányfő, Theresa May válási megállapodását. E szerint Nagy-Britannia tartósan az EU-s vámunióban maradhatna, míg Észak-Írország a vámunió mellett az egységes piac része is maradna.

Ezt a tervet háromszor utasította vissza a londoni parlament, ezért ha ez lenne a megállapodás nélküli brexit egyetlen alternatívája, akkor a brit kormánypárt párt nem tehetne mást, mint hogy teljes mellszélességgel a kemény brexit mellé állna (például egy rendkívüli választáson). Ráadásul azok is bajba kerülnének, akik második népszavazást akarnak, mert egy mindkét félnek elfogadható válási megállapodás nélkül nehéz lenne megmondani, milyen alternatívák kerüljenek a szavazólapra.

Mit ajánlanak?

A néhány napja megismert brit javaslat szerint az Egyesül Királyság kilépne a vámunióból, miközben Észak-Írország az ipari és mezőgazdasági termékek területén része maradna az egységes piacnak. A ráció e mögött az, hogy vámolást könnyebb megoldani, mint annak ellenőrzését, hogy a termékek megfelelnek-e a rigorózus uniós szabványoknak, így az ír-északír határ túlnyomó részben nyitva maradhatna. Norvégia végül is ilyen viszonyban van az EU-val – azaz önállóan köt kereskedelmi megállapodásokat a világ országaival -, kiegészítve azzal, hogy a norvég áruk vámmentesen vihetők be az unióba. Ez egy bonyolult rendszer, mert viszonylag bonyolult igazolni, hogy egy-egy termék reexportált lenne-e vagy Norvégiában készült, de a dolog megoldható.

A brit javaslat vállalhatatlan pontja az Északír Nemzetgyűlés szavazási jogának biztosítása. London úgy gondolja, hogy ez a testület a kétéves átmeneti periódus után, azaz 2021-től négyévenként szavazhatna arról, hogy fennmaradjon-e a kettős viszonyrendszer vagy sem. Ez a szabály jelentős gazdasági bizonytalanságot okozna, főként azért, mert ez nemzetgyűlés 2017 óta nem ülésezik, miután a brit unionista Democratic Unionist Party és a nacionalista Sinn Féin nem tud megállapodni a hatalommegosztás rendjében.

Egymásra mutogatás

Az FT cikkírója úgy látja, hogy az EU-ban túlságosan félnek attól, hogy a britek a megállapodás elmaradásáért az uniót tennék felelőssé. Az ír kormány inkább belemenne az egyezség nélküli szakításba, mint a May-féle terv felpuhításába, mert az előbbiért Londont tennék felelőssé, míg ha az íreknek nem tetsző egyezséget jönne létre, azért a dublini kormány okolnák a választók. Brüsszelben egyértelműen az a hangulat, hogy az esetleges durva szakításért a briteknek kellene elvinniük a balhét.

Bár a párizsi és a berlini kormányt más-más motivációk mozgatják a brexittel kapcsolatban, közös érdekük a durva szakítás elkerülése. Ezért az FT publicistája szerint el kellene fogadniuk Johnson ajánlatát, kivéve a nem is ülésező Északír Nemzetgyűlésnek adott vétójoggal. A feleknek ki kellene tolniuk a brexit határidejét, hogy tisztázzak a részleteket és időt adjanak a válási megállapodás ratifikálására. Az Egyesült Királyságnak vállalnia kellene az uniós szociális és környezetvédelmi standardok megtartását. Itt a lehetőség a megegyezésre, a hazárdjáték folytatása nem ígér sikert egyik félnek sem!

HOZZÁSZÓLÁSOK

Neked Ajánljuk