Nyugdíjas nyomor: választani kell a vacsora és a gyógyszer kiváltása között – Zoom.hu

Nyugdíjas nyomor: választani kell a vacsora és a gyógyszer kiváltása között

Ha a Fidesz valóban megőrizte a nyugdíjak reálértékét, ahogy ígérte, miért van az, hogy 2010 óta évről évre egyre több az olyan nyugdíjas, aki egyre nehezebben él meg, elszegényedik, sőt akár nyomorog is? A kétmillióból félmillióan a nyugdíjas létminimum alatt tengődnek. Az okokról és a kiutakról kérdeztük a nyugdíjszakértőt, a politikai elemzőt és a nyugdíjasok képviselőjét.

„Év végén, ha úgy vannak a számok, emelek megint” – ígérte ikonikussá vált nagygéci röfilátogatása alkalmából Orbán Viktor miniszterelnök özvegy Csúcs Imréné Bözsi néninek. Jó ideje körülbelül ez a kormány hozzáállása a népes szavazótábort (is) jelentő nyugdíjasokhoz. Bár éppen a minap beszélt arról Novák Katalin államtitkár, hogy a nyugdíjak reálértéke több mint 10 százalékkal nőtt 2010-hez képest, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatsorát az mfor.hu így sommázta: elszegényedtek a nyugdíjasok 2010 óta.

Kinek van igaza?

Úgy szegényednek, hogy jobban élnek

A helyzet kivételesen az, hogy mindenkinek igaza van: a nyugdíjak reálértéke valóban emelkedett, ahogy az is igaz, hogy évről évre nő azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik egyre nehezebben élnek meg, elszegényednek, sőt akár nyomorognak is. Utóbbi jól követhető a KSH adatsoraiból, ha végignézzük az elmúlt évek statisztikai számait. A relatív jövedelmi szegénység a nyugdíjasok körében a frissen publikált, 2017-es adatok szerint 9,8 százalék volt. Vagyis

minden tizedik nyugdíjas a társadalom többi tagjához viszonyítva szegény, miközben 2010-ben csak 4,1 százalékuk volt az.

A tendencia ráadásul folyamatosan romló képet mutat: a nyugdíjasok szegénységi aránya a KSH szerint 2016-ban még csak 9,1 százalék volt, egy évvel korábban 6,8 százalék, és szintén a Fidesz-kormány alatt 2012-ben 6, 2011-ben 4,5, míg 2010-ben csupán 4,1 százalék – kevesebb, mint a mostani fele.

Mit jelent ez?

Relatív jövedelmi szegénynek azokat nevezi a statisztika, akiknek jövedelme nem éri el a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, vagyis a relatív szegénységi küszöb értékét. Ez az érték tavaly havi 83 854 forintra jött ki, vagyis minden tizedik nyugdíjas 2017-ben ennél kevesebb pénzből gazdálkodott egy hónapban. Pedig a KSH adatai szerint az átlagos nyugdíj mértéke kicsivel meghaladta a 115 ezer forintot, ám mivel egyszerű matematikai átlagról van szó, itt is megmutatkozhat a nagyobb összegű nyugdíjak átlagot felhúzó hatása, akárcsak a béreknél.

A helyzet a relatív jövedelmi szegénységgel érintett 10 százaléknál jobban élő nyugdíjasok körében sem sokkal jobb. A csaknem 2 millió nyugdíjas egyharmada még százezer forint nyugdíjat sem kap. A jelennél pedig csak a jövő aggasztóbb: fokozatosan éri el a nyugdíjkorhatárt az a tömeg, amelyiknek a munkapályája nagyobbik része már 1990 utánra esik, és a munkanélküli időszakok miatt már nem lesz meg a 40 éves, vagy akár a 20 éves munkaviszonya sem. Így egyre többen kapnak majd résznyugdíjat, vagy egyáltalán nem lesznek öregségi nyugdíjra jogosultak.

Diagnózis kell és terápia, nyugdíjkorrekció

„A helyzet, a folyamat súlyos kérdéseket vet fel, nemcsak megélhetési és szociológia szempontból, hanem szakpolitikai, így – többek között – a nyugdíjpolitikai elemzés oldaláról is” – mondta a Zoom.hu kérdésére a nyugdíjszakértő. Barát Gábor, aki évtizedeket dolgozott a nyugdíjbiztosítási ágazatban, és volt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója is, úgy vélte, egyértelmű a tendencia, amit a KSH hivatkozott adatai is alátámasztanak. Éppen ezért szerinte eljött az ideje egy intézményes, átfogó nyugdíjkorrekciónak, “pontos diagnózisra lenne szükség, és aztán egy hatékony terápiára”. Kérdés persze – tette hozzá –, hogy a kormány akar-e és hajlandó-e tenni ezért, mert ő nem igazán látja ennek jelét.

Orbán Viktor nyugdíjasok körében Forrás: Orbán Viktor/Facebook

Azt elismerte, hogy a Fidesz-kormány – talán egyetlen kampányígéretét betartva -valóban megőrizte a nyugdíjak reálértékét, de emellett egy sor kifogásolható intézkedést hozott, a magánnyugdíj pénztári megtakarítások cinikus elvételétől a nyugdíjjárulék-plafon kiiktatásáig. Ráadásul – jegyezte meg –, teljesen eltorzítja a rendszert, hogy

a választási időszak közeledtével, ad-hoc módon osztogat a kormány Erzsébet-utalványt, “pótcselekvésként” ad nyugdíjprémiumot, vagyis “adományként” tekint a kormány a nyugdíjra,

miközben az jó esetben egy egész ledolgozott élet és az ezalatt befizetett járulékok után nem kegy, nem személyes adománya a mindenkori politikának, hanem szerzett jog. A nyugdíjszakértő szerint komoly probléma, hogy az elmúlt évek nettó keresetnövekedését nem követte a nyugdíjak növekedése, és nyílt az olló a régebben és a közelmúltban nyugdíjba mentek ellátása között is, amely összefügg a már megállapított nyugdíjak fogyasztói árindexálásra épülő emelésével.

Barát Gábor emlékeztetett a komoly modellezés után 2006-tól végrehajtott nyugdíjkorrekciós intézkedési csomagra, amely csaknem 2 millió nyugdíjasnak jelentett átlag havi 3 ezer forint emelést. A szakmai irány akkor az volt, hogy a különböző időpontokban, a változó szabályozással nyugdíjba vonultak közötti különbségek tompuljanak. A relatív jövedelmi szegénységgel érintett nyugdíjasok társadalmon belüli növekvő aránya tehát Barát Gábor szerint “árulkodó és sokat mondó adat”, de “ebből még nem látni, hogy miként és kinél kellene lépni, emiatt sürget egy átfogó, alaposan előkészített intézményes nyugdíjkorrekciós csomagot.

Félmillióan a nyugdíjas létminimum alatt

“A Policy Agenda létminimum-számításai is alátámasztják, hogy a nyugdíjasok egy jelentős része gyakorlatilag nyomorog” – mondta a Zoom.hu-nak Kiss Ambrus, az elemzőcég ügyvezetője. Emlékeztetett: akárcsak az elmúlt két évben, idén is közzétették kutatásukban a létminimum értékeket, eszerint 2017-ben a nyugdíjas létminimum összege – egyfős háztartás esetében – 81500 forint volt, és a kutatás arra is rávilágított, hogy a mintegy 2 millió nyugdíjas közül minden negyediknek, félmillió embernek az öregségi ellátása nem éri el ezt az összeget.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Márpedig ez is csak egy “nagyon szerény fogyasztási- és életszínvonalhoz elegendő” – mondta, hangsúlyozva, hogy egy-egy váratlan kiadás, háztartási gép cseréje vagy egy betegség miatt megemelkedett gyógyszer-kiadás nekik már megoldhatatlan nehézséget jelent. Kiss Ambrus szerint ráadásul a nyugdíjasok különösen kiszolgáltatott réteg, hiszen míg a keresetével elégedetlen aktív korúak megpróbálhatnak más munkahelyet keresni, a nyugdíjasok nem tudnak más nyugdíj után nézni.

Ezért szerinte a hatalmi pozícióban lévőknek valamilyen segítséget kell nyújtaniuk az ilyen kiszolgáltatott helyzetben lévő félmillió nyugdíjasnak. Úgy vélte, megoldás lehetne, ha a keresetekhez hasonlóan közelítenék egymáshoz a nyugdíjas létminimum 80 ezres és a minimális öregségi ellátás 28500 forintos összegét, hasonlóan ahhoz, ahogy a kereseteknél már “összeért” százezer forint körüli összegnél a létminimum és a minimálbér. “Ugyanennek a rendezése a nyugdíjaknál nem is feltétlenül költségvetési kérdés, “inkább egy politikai döntés, értékválasztás”. Hozzátette: gondolkodni kellene annak a tömegével jelentkező problémának a megoldásán is, amit a minimálbérre bejelentettek, vagy amit a katás-adózók csupán mintegy 50 ezer forint körüli nyugdíja jelent.

Tüneti kezelés az Erzsébet-utalvány

“Hiányolom, hogy a mostani családügyi nemzeti konzultációban nyoma sincs a nyugdíjas nagyszülőknek, pedig – ha még élnek – ők adják a család igazi hátországát: ha beteg a gyerek, vigyáznak rá, ha a szülőknek dolguk van vagy pihennének, foglalkoznak az unokákkal, úgyhogy meg kellene becsülni őket, de nem ezt látjuk” – ezt már a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége elnöke mondta a Zoom.hu-nak. Némethné Jankovics Györgyi is megerősítette, amit a KSH statisztikáiból látunk: elszegényednek a nyugdíjasok.

“Ezt támasztják alá a szövetségünk által nemrég lezárt, a 2016 és 2018 közötti időszakot vizsgáló Nyugdíjas Életminőség Kutatás előzetes adatai is, ezeknek a publikálása jövő év elején várható” – mondta a szervezet vezetője. Hozzátette: a probléma oka végtelenül egyszerű, hiszen míg a bérek akár két számjegyű növekedése is tapasztalható, addig a nyugdíjaké egy számjegyű, és ez is igen kis számjegy. Az olykor-olykor – főleg választás előtt – ezt némiképp feledtető Erzsébet-utalványokat és nyugdíjprémiumot Némethné “tüneti kezelésnek” tartja csupán.

Az Erzsébet-utalvány csak tüneti kezelés MTI Fotó: Mohai Balázs

Azt mondja, rengeteg panasz érkezik a szövetségükhöz azoktól a nyugdíjasoktól, akik “nem hiszik el, hogy az infláció csak mondjuk 3 százalék, amikor ők a boltban vagy a piacon egészen mást tapasztalnak, amikor kifizetik, ami a kosarukban van”. Már aki ki tudja fizetni – tette hozzá –, hiszen “egyre többen vannak azok, akiknek választaniuk kell adott esetben aközött, hogy vacsorázik és aközött, hogy kiváltja-e a gyógyszereit, miközben ruházkodásra nem tud költeni, a kultúráról pedig már réges-régen le kellett mondjon.”

Miért és kik vették el a 13. havit?

Visszatérő politikai toposz a 13. havi nyugdíj elvétele, kampányidőszakban pedig elő-előjön a visszaadásának ígérete, ahogy az történt a mostani parlamenti választás előtt is. Ugyan az említett Bözsi néni, amikor Orbán Viktorral találkozott, Gyurcsány Ferencet okolta a pluszjuttatás elvételéért, a helyzet ennél bonyolultabb.

A 13. havi nyugdíjjal először a 2002-es kampányban Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje próbált voksokat szerezni. Hatalomra kerülve ezt az MSZP-SZDSZ kormány egy 2003. februári döntésével be is vezette. Érdekesség, hogy a ma is aktív kormánypárti politikusok közül nem szavazta meg a törvényjavaslatot például Semjén Zsolt, Harrach Péter, Rogán Antal, Szijjártó Péter, Fónagy János, Tállai András és Farkas Flórián sem – igaz, a kampányban felelőtlenségnek is nevezte a Fidesz Medgyessy ötletét, mondván: nincs rá fedezet.

A plusz ellátást megtartotta a későbbi Gyurcsány-kabinet is. Így 2006-ban, 2007-ben és 2008-ban a nyugdíjasok 13. havi nyugdíjuk 100 százalékát megkapták, ami viszont évente több mint 200 milliárd forint többletkiadást jelentett a költségvetésnek. Ekkor szólt közbe a válság: 2008 végére a magyar gazdaság olyan állapotba került, hogy a juttatás fenntarthatatlannak, kigazdálkodhatatlannak bizonyult. A válság miatt a Gyurcsány-kormánynak át kellett dolgoznia a 2009-es költségvetést: visszanyestek a 13. havi nyugdíjból, bár nem szüntették meg. Csak maximálták a plusz juttatás összegét 80 ezer forintban, és nem kapták többé az előrehozott öregségi nyugdíjasok. Később már ez sem volt tartható: 2009 márciusában még a Gyurcsány-kormány tett javaslatot a 13. havi nyugdíj teljes kivezetésére, ám közben a kormány megbukott, a miniszterelnök lemondott, és áprilisban Bajnai Gordon alakított szakértői kormányt. A végrehajtás már az ő feladata volt.

Az Országgyűlés 2009 májusában fogadta el a 13. havi nyugdíj 2009 július 1-jei megszüntetését azzal az indoklással, hogy jelen gazdasági helyzetben „a 13. havi nyugdíj a jövőben nyugdíjba vonuló generációk számára, mint ígéret nem tartható fenn”. A szavazói közt sok nyugdíjast tudó Fidesz megtehette volna, hogy kormányra kerülve, 2010 után a gazdaság stabilizálódására hivatkozva visszaadja az elvett juttatást, de nem tette. Pedig előzőleg, a 2006-os kampányban Orbán Viktor még egy 14. havi pluszellátás bevezetését is megígérte.

Borítókép: Érkezik a nyugdíj / MTI Fotó: Varga György

Neked Ajánljuk