A csodát kerestük, veszélyes baktériumot találtunk a pi-vízben – Index

A pi-víz talán a legismertebb áltudományos „gyógytermék” Magyarországon. A rendszerváltás idején vált igazán népszerűvé, forgalmazói mintha sportot űztek volna abból, hogy leglehetetlenebb, gyakran egymásnak is ellentmondó állításokkal reklámozzák. Mintha csak a pi-víz gondolkodna, és mindig a kívánt célnak leginkább megfelelő tulajdonságait húzná elő tarsolyából: például segíti a nők teherbe esését, ha gyermeket szeretnének, és gátolja a fogamzást, ha nem szeretnének gyereket.

Eddig a pi-vizet általában kiskereskedőktől lehetett beszerezni, akik pi-víz-készítő gépet üzemeltettek, és tipikusan nagy műanyag kannákban adták el a pi-vizet az erre fogékony vásárlóknak. Ez legalább környezettudatos modell volt, viszont úgy tűnik, nem eredményezett kielégítő bevételt, hiszen néhány héttel ezelőtt élsportolók közreműködésével bejelentették a palackozott pi-víz, az Elixina piacra dobását. Mivel ezt lezárt műanyag palackokban árulják, sokkal inkább alkalmas a laboratóriumi tesztre, mint a korábbi, kisipari módszerrel előállított, és ki tudja, milyen tisztaságú, otthonról hozott edényekbe töltött elődje.

Inkubált telepszám

Vettünk hát négy üveg 1,5 literes palackozott Elixina „Igazi pi-vizet” a soroksári Buy-way bevásárlóközpontban lévő Euro Family üzletben, és érintetlen, lezárt állapotban elvittük a Wessling Hungary Kft., Magyarország legnagyobb független vizsgáló laborjába.

Az elvégzendő tesztekről dr. Szigeti Tamás Jánost, a Wessling üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük.

A víz mikrobiológiai, illetve kémiai vizsgálatát végeztük el. Ez rutinvizsgálat, melynek egyik része a vízben található mikroorganizmusok felmérése. Ezáltal meghatározhatjuk, hogy milyen a víz biológiai állapota, és ez megfelel-e a termékre vonatkozó előírásokban foglalt határértékeknek. Ehhez a vizet steril körülmények között egy rendkívül kis pórusú szűrőn szűrjük át, amelyen fennakadnak a vízben jelen lévő nem oldott részecskék, főképpen a mikroorganizmusok. A szűrőn maradó mikrobákat ezután a szűrőfilterrel együtt speciális táptalajokra helyezzük, majd inkubáljuk (meghatározott ideig a baktériumok szaporodása szempontjából kedvező hőmérsékleten tartjuk). Végül megszámoljuk a filteren található mikroorganizmustelepek számát. Ha szükséges, további biokémiai vizsgálatokkal erősítjük meg a vizsgálati eredményeket.

A mikrobiológiai vizsgálat Szigeti Tamás János szerint a pi-víz esetében azért különösen fontos, mert a pi-víz-előállító gép szerkezeti egységeinek felületén esetleg biofilm, vékony baktériumbevonat képződhet, amelyből a mikrobák bekerülhetnek a vízbe.

A vízkémiai teszt során az ivóvízvizsgálatra vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően a vízben oldott ionok koncentrációját határozzák meg. A pozitív és negatív töltésű ionok általában sók összetevői, így fémionok és savmaradék ionok. A szakemberek mérték a kálium- és a nátriumtartalmat, kalciumot, magnéziumot, szulfátot és a kloridtartalmat.

Mi van a palacsintában?

„A mérések eredménye szerint a palackozott pi-víz az ásványvizekre vonatkozó előírásoknak nem felelt meg annak mikrobiológiai állapota miatt. A bakteriológiai vizsgálatok szerint ugyanis coliform baktériumok száma a 0 telep/250 ml előírással (vagyis a zéró toleranciával – a szerk.) szemben 5100 telep/250 ml értéknek adódott.

Ez a jellemzően a vízminta fekáliás eredetű szennyezettségére utal. Az ilyen szennyezettségű vizet elfogyasztani nem szabad”

– tájékoztatott minket Szigeti Tamás. Az igazgató hangsúlyozta, hogy ez a szennyezettségi állapot nem szükségszerűen a pi-víz „pi” jellegéből adódik, hanem valószínűleg a víz kitermelése, kezelése, palackozása során valahol technológiai és/vagy élelmiszer-higiéniai problémák állhattak elő. A „pi”-vel kapcsolatban a szakember elmondta, hogy a jelenlegi tudományos és szakmai ismereteink szerint az élelmiszer-ellenőrzés rutinszerű gyakorlatában

sehol a világon nem létezik olyan méréstechnika, amellyel a szóban forgó vízminta pi-jellegét igazolni lehetne.

Vérzéses vastagbélgyulladás

Ne maradjon le semmiről!

Az eredmények ismeretében a pi-vízzel kapcsolatos hókuszpókusz már nem is annyira fontos, hiszen súlyos közegészségügyi kockázattal szembesültünk. A coliform baktériumok típusfajukról, az Escherichia coliról kapták nevüket. Pálcika alakú mikrobák, amelyek gáz- és savképződés mellett képesek bontani a tejcukrot. Számos fajuk emberi kórokozó.

A Klebsiella oxytoca általában nem okoz problémát, ha a bélrendszerben marad. Ha azonban bejut a szövetekbe, számos szervben okozhat nagyon súlyos fertőzéseket is. Ezek között előfordul tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, bizonyos esetekben vérzéses vastagbélgyulladás is. A Klebsiella hajlamos antibiotikum-rezisztenciát kifejleszteni, így az általa okozott fertőzések is egyre nehezebben kezelhetők. Szélsőséges helyzetben a fertőzés akár szepszissé is fajulhat, és halálos is lehet.

Az erős immunrendszerű emberben a Klebsiella-fertőzés általában enyhe tüneteket okoz. A súlyosabb komplikációk akkor alakulnak ki, hogy ha a fertőzés nem a bélrendszeren keresztül éri az embert, hanem alternatív útvonalakon, például kórházi kezelés következtében.

Vagyis a táplálékkal bevitt baktérium vélhetően nem okoz súlyos betegséget, de ezt nem lehet teljes mértékben kizárni. Éppen ezért nem megengedett, hogy bármennyi kórokozót is tartalmazzon például a palackozott víz.

A Wessling szakemberei saját bevallásuk szerint ásványvízben ilyet még nem láttak. Az eredmények ellenőrzésére még a nehéztüzérséget, a tömegspektrométert is bevetették.

A coliformok közé tartozó Klebsiella oxytoca coliform baktériumot műszeres mikrobiológiai módszerrel is azonosítottuk. A MALDI-TOF-MS (Matrix Assisted LASER Desorption Ionisation – Time Of Flight – Mass Spectrometry) néven ismert eszköz egy repülésiidő-tömegspektrométer, amivel nagy biztonsággal lehet mikroorganizmusokat azonosítani – magyarázza Szigeti Tamás. – Az azonosítás alapja a mikrobák egyedi fehérje-összetétele. A módszer a mikroorganizmusok fehérjeprofilját vizsgálja; a vizsgálat során kapott spektrumot hasonlítja össze a referenciakönyvtárban található spektrumokkal és így választja ki a kérdéses baktériumot. A technológia rendkívül nagy megbízhatóságú adatokat képes szolgáltatni, így a coliform mikroba jelenléte bizonyítottnak tekinthető.

Az első minta vízkémiai elemzésének eredményei

Az első minta vízkémiai elemzésének eredményei

Fotó: Wessling Hungary Kft,

Második minta

A fertőzöttség kiterjedtségének ellenőrzése céljából újra vásároltunk palackozott pi-vizet, ez alkalommal egy másik, a vecsési Market Centrál bevásárlóközpontban lévő Euro Family üzletben (az Elixinát forgalmazó cég munkatársa telefonon azt a tájékoztatást adta, hogy a termék csak ebben az üzletláncban kapható). Az új mintán is elvégzett mikrobiológiai vizsgálat eredménye szerint „a múltkori mintához képest a második alkalommal behozott pi-vízben nem találtunk kimutatható mennyiségű coliform baktériumot. Ezzel szemben a 22 és 37 Celsius fokon mért telepszám rendre 59 000 és 42 000 szám/ml volt” – tájékoztatott minket dr. Szigeti Tamás. A telepszám általánosságban az összbaktériumszámot jelenti.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ásványvizekre is vonatkozó jogszabály (65/2004. (IV. 27.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet) 5. paragrafusa a következőket írja:

(1) A vízkivételi helynél a természetes ásványvíz visszanyerhető összes telepszámát csak az eredeti mikroflóra tagjai okozhatják, ezért a vízkivételi helyet megfelelően védeni kell mindenféle szennyeződéssel szemben. Az összes telepszámot a 3. számú melléklet II. fejezetének 3.3. pontjában megadott körülmények között kell meghatározni.
(2) A palackozást követően az összes telepszám nem lehet több mint 100/milliliter 20–22 °C-on, 72 órán belül, agar-agar vagy agar-zselatin keverék táptalajon vizsgálva, és 20/milliliter 37 °C-on, 24 órán belül, agar-agar táptalajon vizsgálva. Az összes telepszámot a palackozást követő 12 órán belül kell mérni, és a tárolási idő alatt a vizet 4 °C ±1 °C-on kell tartani.
(3) A vízkivételi helynél az összes telepszám nem haladhatja meg a 20/milliliter értéket 20–22 °C-on , 72 órán belül vizsgálva, illetve az 5/milliliter értéket 37 °C-on, 24 órán belül vizsgálva. Ezek az értékek irányszámok, nem legnagyobb megengedett koncentrációk.

Ez lényegében azt jelenti, hogy ha szó szerint értelmezzük a rendeletet, akkor a palackozástól számított 72 órán túl az ásványvizek minősége a telepszámok alapján nem kifogásolható. Így a rendkívül magas 22 és 37 Celsius-fokos telepszámok miatt nem kellene kivonni a terméket a forgalomból. Szigeti Tamás megjegyezte, hogy mikrobiológus kollégái tájékoztatása szerint az ásványvizek esetében, különösen a szénsavmentes termékeknél nem ritka az 5-10 ezres telepszám, viszont 40 és 50 ezres értékkel laboratóriumi mintáik között ritkán találkoznak.

Valakik nem mostak kezet?

Ezek után a vizsgálatot végző szakemberek már a vízkémiai értékeket is az ijesztő mikrobiológiai állapot fényében értelmezték. Vízkémiai analízist csak az első mintán végeztek, amelyben a coliform baktériumot találták. A magas coliformszám miatt az ammóniumtartalomra figyeltek leginkább, hiszen általában ez a friss fekáliás szennyeződések indikátora. Az ivóvizekre vonatkozó ammónium-határérték 500 mikrogramm literenként. A mintában azonban csak 40 mikrogramm/liternek mutatkozott az ammóniumtartalom, így Szigeti Tamás szerint „nem valószínű, hogy a vízkivételi mű fekáliás szennyeződéséről lenne szó, a magas coliformszám valamilyen más ok, feltehetően az üzemi higiéniai előírások (személyi higiénia) megszegése következtében állhatott elő.”

Ha egy víznyerő helyet friss, főként fekáliát, egyéb trágyát, bomló szerves anyagot tartalmazó szennyeződés ér – például ásott kútba illegálisan szennyvizet vezetnek –, akkor a bakteriális fertőzés mellett a bomló fehérjék miatt megnövekszik a víz ammóniumion-tartalma is. Ha az ammóniumion-tartalom nem nagy – esetünkben messze az ivóvizes határérték alatt volt –, akkor a coliformok más forrásból kell, hogy származzanak. Például a WC használata utáni mosatlan kéztől. De ez csak vélekedés, konkrét kivizsgálásához mikrobiológiai fázisvizsgálatokat kellene végezni.

Ehhez a gyártási folyamat vonalán lépésről lépésre kellene mintákat venni, és azokat laboratóriumban vizsgálni.

Amikor elkezdtük előkészíteni ezt a cikket, arra számítottunk, hogy a laborvizsgálat nem fog jelentős különbséget mutatni a pi-víz és a normál, szénsavmentes ásványvíz között. Ezt az eredetileg is szkeptikusok annak egyértelmű jelzéseként értelmezték volna, hogy a pi-víz átverés. De a hívők gondolkodását sem változtattuk volna meg mindezzel, hiszen ők már rég tudják, hogy a pi-vízben rejlő varázslattal a fizikai és kémiai eszközökkel rendelkező tudomány mit sem tud kezdeni.

Ehhez képest az a tény, hogy mindkét, eltérő helyen, eltérő időben vásárolt pi-víz mintában hihetetlenül magas baktériumszámokat találtunk, megdöbbentő volt, hiszen az első, coliform baktériumokkal fertőzött vízminta potenciálisan súlyos betegséget is képes okozni. Harmadik mintát már nem vettünk, nem elemeztünk.

ez már nem a mi feladatunk lenne.

Az eredményekkel kapcsolatban megkerestük a termék forgalmazóit az Elixina.hu honlapon található egyetlen elérhetőségen. A következő kérdéseket tettük fel nekik:

  • Tudomásuk volt-e arról, hogy bizonyos termékeik baktériumokkal fertőzöttek?
  • Mivel magyarázzák a vizsgálati eredményeket?
  • Milyen módon vizsgálják termékeik biztonságosságát?
  • Hogyan ellenőrzik, hogy a gyártás teljes folyamata során betartják-e a higiéniai szabályokat?
  • Előfordult-e már, hogy a pi-víz fogyasztása egészségügyi problémákat okozott?
  • Megnöveli-e a bakteriális fertőzés veszélyét az az eljárás, amelynek segítségével a vízből pi-vizet állítanak elő?

A cég a megkeresésünkre mindeddig nem reagált.

(Címlap és borítókép: Huszti István / Index)

Ezt az anyagot az Index olvasóinak támogatásából készítettük.


Neked Ajánljuk