Rendkívüli gázpiaci bejelentés jött Brüsszelből, ami a magyar rezsicsökkentés módosításával is összefügg – Portfolio

On 2022 július 20.

Mi a bejelentések lényege?

A Bizottság felsővezetése által tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy annak ellenére is csak 5%-kal fogták eddig vissza a tagállamok a gázfogyasztásukat az elmúlt hónapokban, hogy az orosz szállítások körül masszív bizonytalanság volt és ez nagyon magasra hajtotta a gázárakat. Ezért most a Bizottság megelőző jelleggel kénytelen azt javasolni, hogy legyen 15%-os az önkéntes fogyasztáscsökkentés, amellyel mintegy 45 milliárd köbméteres gázfogyasztást lehetne megspórolni.

Eközben számítások szerint az orosz gázszállítások esetleges teljes leállásával oda jutnánk, hogy egy átlagos télen 30 milliárd köbméternyi gáz hiányozna az EU-s piacról, egy hidegebb télen pedig több. Éppen ezért kell minél előbb megkezdeni a takarékoskodást, hogy egyrészt annál magasabbra lehessen tölteni a következő hetekben az európai gáztárolókat, másrészt annál inkább mérsékelni lehessen a tél második felében azt a veszélyt, hogy esetleg kiürülnek a gáztárolók és így a nem létfontosságú ipari, szolgáltató létesítményeket le kell vágni a gázellátásáról.

A Bizottság által bejelentett csomag szerint minden tagállamnak szeptember végéig aktualizálnia kell a saját gázpiaci vészhelyzeti ellátási tervét (a jelenleg érvényesről itt írtunk), így tehát azt is, hogy baj esetén mely fogyasztókat milyen sorrendben kapcsol le az ellátásról. Azt is elvárja a Bizottság, hogy a tagállamok szeptember után kéthavonta lejelentsék, hogy milyen intézkedések mentén és hogyan haladnak a saját gházfogyasztásuk visszafogása terén.

Emellett a Bizottság jelzése szerint

ahhoz, hogy a következő téli szezont komolyabb megrázkódtatások nélkül kihúzza a közösség, az is kell, hogy a tagállamok között meglegyen és megmaradjon a szolidaritás.

Ez azt jelentené konkrétan, hogy ha a megelőző jellegű intézkedések ellenére az orosz gázfegyver odáig jut, hogy egy-egy tagállam bajba kerül a gázellátás terén, akkor a többieknek kötelezően ki kellene őt segítenie a rendelettervezet szerint. Ez azt jelenti, hogy ha a környékbeli országok kerülnének bajba, akkor például a magyar kormánynak őket kellene kisegíteni, miközben múlt héten az energiahordozókra is exporttilalmat rendelt el, igaz nem világos tartalom mellett. Nem véletlen, hogy ilyen erős reakciók érkeztek Brüsszelből, mert a félelmek szerint sérülhet a tagállamok irányába ilyenkor szükséges szolidaritás.

A fentiek miatt már jobban érthető, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Frans Timmermans első alelnök miért jelentette ki a következőt:

A következő tél és a most javasolt intézkedések tényleg próbára teszik az EU-t, annak egységességét.

A ma bemutatott bizottsági tervet már pénteken elkezdik tárgyalni a tagállami nagykövetek és az a cél, hogy már a július 26-i, jövő keddi energiaügyi miniszteri értekezleten el is fogadják. Bár a bizottsági terv több tagállam számára is kellemetlen elvárásokat tartalmaz, mégsem tudja egy-egy tagállam vétózni a tervet. (Például a portugáloknak nehéz otthon elmagyarázni, hogy ők miért takarékoskodjanak a gázzal úgy, hogy melegebb éghajlatú déli országként vannak LNG-kikötői és mindezt azért tegyék, hogy például a magyar, vagy a cseh gázellátás helyzete javuljon. Azt is nehéz lehet átvinni a közvéleményen, hogy a lengyelek miért segítsék ki gázválság esetén a németeket úgy, ha a mostani helyzetet részben éppen a németek korábbi hibái, az Északi Áramlat 1 és 2 megépítésével kialakított súlyos orosz gázfüggőség váltotta ki). Azért nem tudja egy-egy tagállam, vagy néhány tagállam megvétózni a készülő tervet, mert annak beterjesztése az uniós alapszerződés 122-es cikke alapján, a veszélyhelyzeti intézkedések között történt és így elegendő a tagállamok megerősített többségének elfogadnia azt.

Az is fontos, hogy ha odáig jutna az uniós gázpiaci helyzet, hogy egy-egy tagállam bajba kerülne, akkor ahhoz, hogy a vészhelyzetben kisegítést tudjon kérni a többiektől, előtte be kell mutatnia, hogy ő maga miket tett meg a gázfogyasztás mérsékléséhez. Magyarul: ez is már most arra ösztönzi a legtöbb tagállamot, főként a veszélyzónában lévőket, hogy iparkodjanak a fogyasztáscsökkentés terén, nehogy később azt kérjék rajtuk számon, hogy miért nem tettek meg mindent a saját nehéz helyzetük elkerülése érdekében.

A főbb üzenetek

A ma bejelentett terv, illetve a bizottsági tájékoztatón elhangzott fontosabb üzenetek saját értelmező keretünkbe ágyazva:

„Oroszország zsarol minket, fegyverként használja a gázszállítást, hiszen jelenleg egyharmadát szállítja annak a mennyiségnek, mint amit például tavaly szállított” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen bizottsági elnök a mai intézkedési terv bemutatásakor. Emlékeztetett rá, hogy ezt a zsarolást nem nézte eddig sem tétlenül az EU, hanem már az elmúlt hónapokban elfogadták a tagállamok az EP-vel egyeztetve azt a nagy jelentőségű gáztároló feltöltési tervet, ami azt írja elő mindenkinek, hogy az elmúlt 5 évi átlagos gázfogyasztás legalább 35%-át be kell tárolni októberig. Amint megírtuk: azért döntött a minap a magyar kormány plusz 700 millió köbméternyi gáz állami beszerzéséről, hogy ezt a minimumszintet itthon is el lehessen érni, de a magyar költségvetés kifeszített állapota miatt ezt az akár 1,3 milliárd eurónyi tételt most szindikált bankhitel megszervezésével gondolja finanszírozni.
A kötelező gáztároló feltöltési stratégia mellett felállt egy közös energia (gáz és hidrogén) beszerzési platform is, amely az EU erejét és koordinációs képességét felhasználva igyekszik beszerezni az energiát azon tagállamoknak, amelyeknek kell. Eddig a tagállamok már öt regionális együttműködési csoportot felállítottak ennek kivitelezésére. Az orosz leválással, illetve a gázszállítások visszafogásával párhuzamosan az Európai Bizottság az elmúlt hónapokban intenzíven dolgozott a gázbeszerzés diverzifikálásán is, így számos megállapodást kötött már új, nem-orosz hátterű gázvásárlásra például az Egyesült Államokkal, Katarral, Azerbajdzsánnal. Idén az első félévben 21 milliárd köbméterrel több LNG érkezett az EU-ba, mint tavaly az azonos időszakban, nem-orosz vezetékes gázból pedig 14 milliárddal több és ezek mind azt igyekeznek ellensúlyozni, hogy az oroszok csak a harmadát szállítják a tavalyi mennyiségnek.
A fenti lépések még együtt sem elegendőek teljesen ellensúlyozni azt az esetet, ha az oroszok teljesen elzárnák a következő hónapokban Európa felé a gázt (ezt a Bizottság felsővezetése reális veszélynek látja). Éppen ezért javasolja a Bizottság a tagállamoknak azt, hogy kezdjenek el minél hamarabb legalább 15%-os mértékben takarékoskodni a felhasználás terén (minden szektort, minden egyes lakossági, állami- és versenyszektori szereplőt megkérve erre), mert a most nyáron el nem fogyasztott energia télen még nagyon jól jöhet, mérsékli a bajt.
Ha ezt a 15%-ot nem érik el a tagállamok, vagy az oroszok magatartása miatt a helyzet súlyos gázhiány jelentős esélyét vetítené előre, akkor a Bizottság a most javasolt rendelettel arra is jogot kapna, hogy augusztustól kezdve bármikor elrendelhesse az uniós szintű gáz vészhelyzeti kategóriát és így kötelező módon elrendelhetné minden tagállam számára a 15%-os fogyasztás visszafogást.
A dinamikus helyzetet és a megelőzés fontosságát jól érzékelteti az, hogy a Bizottság kalkulációi szerint az időben megkezdett önkéntes, 15%-os mértékű gázfelhasználás visszafogással az EU GDP-je csak kb. 0,4%-kal lehet alacsonyabb az alappályánál, ha viszont télig nem csinálna semmit az EU és akkor kapkodna, amikor az oroszok miatt beütne a gázhiány, akkor a GDP 1,5%-át kitevő komoly gazdasági aktivitásrombolás menne végbe a kényszerű tömeges gázkorlátozás miatt. Paradox módon egyébként azzal, ha az oroszok azt látják, hogy Európa saját maga előre mérsékli a gázpiaci sérülékenységét, azzal éppen csökkenti azt a veszélyt, hogy az oroszok teljesen elzárják felé a gázcsapokat, mert így az oroszok is belátják, hogy kisebbet tudnak ütni a geopolitikai adok-kapokban és helyette inkább szállítanak majd valamennyi gázt Európának, hogy abból legalább legyen továbbra is valamennyi bevételük.
Azt is fontos látni: azért kéri egységesen mindegyik tagállamot a gázpiaci takarékosságra a Bizottság, mert ha az orosz gázszállítások tovább csökkennek, vagy esetleg teljesen megszűnnek, akkor az az egész Európai Uniót érinti, nemcsak egy-egy tagállamot, hiszen a gázpiac szorosan össze van kapcsolva és legalább a magasabb árakon keresztül azok is megérzik a helyzetet, akiket a volumen tekintetében nem érne közvetlen baj. Emiatt hangsúlyozta mind Ursula von der Leyen, mind Frans Timmermans, mind Kadri Simson energiaügyi biztos, hogy ha a tagállamok most összefognak, akkor azzal együtt, közösen segítik a tél átvészelését.

A uniós gázpiaci terv további fontos részletei:

A 15%-os önkéntes tagállami fogyasztáscsökkentés érdekében minden tagállamnak átfogó tájékoztató kampányokba érdemes kezdeni, hogy felhívja minden szereplő figyelmét a helyzetre és a tétre.
A közintézmények körében elvárt az, hogy az épületeket nyáron minél magasabb hőmérsékletre hűtsék le, télen pedig legfeljebb 20 fokra fűtsék fel. A kormányok szervezhetnek olyan aukciókat, amelyeken ösztönzik az ipari szereplők által végrehajtott önkéntes gázfogyasztás csökkentési lépéseket. Sőt lehetnek pénzügyi ösztönzők is, amelynek megfinanszírozása érdekében ma módosították az állami támogatások ideiglenes válságkeretének szabályrendszerét is.
Nyilván az is mérsékli a gázfelhasználást, ha bizonyos erőművek például áttérnek átmenetileg a szénfelhasználásra, illetve az olajra (be/újraindítanak ilyeneket, mint például az a minap bejelentett magyar hétpontos intézkedési tervben is benne van, lásd Mátrai Erőmű). Emellett a terv utal rá, hogy az is mérsékli a gázigényeket, ha meghosszabbítják a nukleáris kapacitások élettartamát. Utóbbi erős üzenet a német vezetés felé, hogy a még üzemelő, de év végén leállítani tervezett 3 utolsó atomerőmű üzemidő-hosszabbítását gondolja át.
Azt persze most is hangsúlyozta a Bizottság, hogy lehetőleg előbb a megújuló energiás kapacitások fokozottabb kihasználására, igénybe vételére támaszkodjanak a tagállamok, ne a szénre és olajra, hogy a klímavédelmi célokról se feledkezzünk meg. Emellett természetesen abszolút prioritás az energiahatékonysági projektek végrehajtása is, mert az el nem fogyasztott energia a legolcsóbb, ebben a magas árkörnyezetben pedig ez különösen igaz.
Az esetleges téli gázválság kapcsán fontos tudni, hogy a tagállami és uniós vészhelyzeti tervek mindenképpen védett fogyasztói körbe sorolják a lakosságot, tehát őket érheti a legvégső esetben gázkorlátozás, illetve olyan kritikus fontosságú infrastruktúrákat, mint a kórházak, áramtermelő erőművek, az ellátási lánc szempontjából kulcsfontosságú termelő egységek (orvosi eszközök, gyógyszerek gyártása, élelmiszerelőállítás, stb.)
Emellett a Bizottság olyan iránymutatást is adott, amely segít azonosítani a védelemre nem szoruló fogyasztói csoportokon belül a legkritikusabb fogyasztókat vagy berendezéseket és amely mentén fontossági sorrendeket felállítani az általános gazdasági megfontolások és kritériumok alapján. Például végig kell gondolni fogyasztókat a társadalmi fontosság szerint, a határon átnyúló ellátási láncok szempontjából, illetve abból a szempontból is, hogy egy esetleges gázkorlátozás az adott létesítményekben milyen károkat okozna, továbbá azt is mérlegelni kell, hogy a gázcsökkentési lehetőségek és termékek/összetevők helyettesítése hogyan tudna megtörténni.

Mi köze a magyar rezsicsökkentési rendszer átalakításának a fenti tervekhez?

Amint fent már utaltunk rá, a 15%-os önkéntes fogyasztáscsökkentés elérésében lényeges szerepe lehet annak, hogy az átlag feletti magyar gázfogyasztók – tartva az extrém magas piaci gázáraktól – , inkább visszafogják a fogyasztásukat a rezsicsökkentési rendszer módosítása miatt. Nem véletlen, hogy részben a magyar költségvetés kifeszített állapota miatt, részben az uniós terv körvonalai miatt most egymásra csúszott a Brüsszelben bejelentett terv és a múlt héten már vázolt hétpontos magyar energia veszélyhelyzeti intézkedéscsomag, benne a rezsicsökkentés módosításával, igaz annak konkrét szabályait még mindig nem jelentették be.

Amint arra az IMF keddi elemzése is figyelmeztetett: a földrajzi fekvésünk, a gázvezetékek iránya (lényegében bármilyen irányból is, jön, eddig csak orosz gázt tudtunk szerezni) és a épület infrastruktúra miatt

Magyarország az egyik leginkább sérülékeny tagállam a gázpiacon a csehekkel, szlovákokkal és olaszokkal együtt abban az esetben, ha az oroszok még tovább csökkentik a gázszállításokat Európába, vagy teljesen le is állítják. Súlyos esetben a GDP akár 5%-ponttal is csökkenhetne egy gázpiaci krízis esetén ezekben az országokban.

Az orosz-magyar 15 éves gázszerződés ugyanis a teljes éves magyar gázfogyasztásnak csak kb. a felét fedezi, így ha azt teljesítenék is az oroszok, de azon felül beszűkülnének a további piaci gázbeszerzési lehetőségeink, mert egész Európában relatív gázhiány lenne, akkor bizony nehéz helyzet alakulhatna ki.

Ha pedig esetleg gázhiányos helyzetig jutnánk el Magyarországon és a többi tagállam segítségét kellene kérni az uniós szolidaritás jegyében, akkor ahogy fent jeleztük: előbb bizonyítanunk kellene a többiek felé, hogy mi mindent megtettünk ennek elkerülésére és a gázfelhasználás mérséklésére. Ebből a szempontból is (igaz kellemetlen, de) megoldást jelenthet a kormány számára az, hogy hozzányúl a rezsicsökkentési rendszerhez, mert azzal egyszerre enyhíti a költségvetés terheit és közben mérsékli a gázfogyasztást is.

Címlapkép forrása: Dursun Aydemir/Anadolu Agency via Getty Images