Brexit: jön a történelmi döntés – Mit kell tudni róla? – Portfolio

Hogy jutottunk idáig?

Az Egyesült Királyság és az Európai Bizottság Brexiért felelős stábja között csütörtökön, október 17-én, éppen az EU-csúcs előtti órákban született meg a módosított kilépési megállapodás, ami egyrészt a kilépési szövegen, másrészt a hozzá tartozó, jogilag nem kötelező érvényű politikai deklaráció szövegén is módosításokat hajtott végre. Ezt aztán az állam- és kormányfők testülete is jóváhagyta csütörtök este. A legfőbb változás Észak-Írország vámjogi státuszával függ össze és az ehhez tartozó kereskedelmi következményekkel, illetve kontroll folyamattal.

Bár Johnson a pénteki kormányülés után is azt hangsúlyozta, hogy ez a létező legjobb megoldást, amit ki lehetett csikarni az EU-tól, sok a fanyalgó hang, főként az északír unionisták, illetve a keményvonalas Brexit-párti kormánypárti tábor forrong és éppen ezért pénteki elemzések szerint inkább annak van esélye, hogy végül a kormányfő által kiharcolt kilépési megállapodást ebben a formájában most pár szavazat híján nem hagyja jóvá az alsóház.

Bonyolult a helyzet

Ennél azonban bonyolultabb a kép, mert nem egy, hanem több szavazásra is sor kerül ma az alsóházban, ugyanis a kilépési megállapodást jóváhagyató indítványhoz több módosító indítvány is érkezett, amelyek között igen fajsúlyos következményekkel járó verzió is van.

Ha a parlament szombaton jóváhagyja az új Brexit-megállapodást, az csak az első lépés lenne a kilépési jogszabálytervezet ratifikálása felé. Jóváhagyás esetén a kormány valószínűleg a jövő hét elején terjeszti be az egyezmény jogi szövegét vitára és szavazásra.    

Ha ez a tervezet is végigjárja a törvényalkotási procedúra állomásait az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában, az Egyesült Királyság elvileg október 31-én brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor rendezett módon távozhat az Európai Unióból.

A szombatra napirendre tűzött jóváhagyási indítványhoz azonban több módosító javaslat is érkezett, és ezek közül a legnagyobb horderejűnek az ígérkezik, amelyet Sir Oliver Letwin, az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, a kormányzó Konzervatív Párt volt frakciótagja terjesztett be több prominens képviselőtársa, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter támogatásával.

Sir Oliver indítványa a Brexit-megállapodás jóváhagyását kezdeményező kormányzati beterjesztés szövegét úgy írná át, hogy a Ház megfontolta a kérést, de nem adja jóváhagyását a megállapodásra, hacsak és amíg a kilépési feltételrendszer jogi szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.

Ez gyakorlatilag megfordítaná az ügymenetet, vagyis előre venné a ratifikációt, és utána szavaztatná meg a házat a megállapodás egészének jóváhagyásáról.

E módosítás támogatói nem titkoltan azt igyekeznek megakadályozni, hogy a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának tagjai – akik közül sokan a megállapodás nélküli “kemény” Brexit hívei – formálisan, taktikai voksolással megszavazzák ugyan a megállapodás jóváhagyását, de az egyezmény jogi szövegének törvénybe iktatását esetleg egészen a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig megakadályozzák. Ez azt jelentené, hogy aznap az Egyesült Királyság a most elért megállapodás érvénybe lépése nélkül távozna az Európai Unióból.

Ha Letwin indítványát John Bercow házelnök napirendre tűzi és szavazásra bocsátja, és az alsóház el is fogadja – ami nem esélytelen -, az szinte automatikusan azt jelentené, hogy Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását.

Az ezt előíró, ellenzéki kezdeményezésű törvényt a londoni alsóház – a kormányzó Konzervatív Párt 21, a tory frakcióból azóta kizárt képviselőjének, köztük Letwinnek a támogatásával – a múlt hónap elején fogadta el. A jogszabály kimondja, hogy ha október 19-ig, vagyis a szombatra összehívott rendkívüli parlamenti ülés napjáig a törvényhozás nem járul hozzá valamely új Brexit-megállapodáshoz és a megállapodás nélküli Brexithez sem, Johnsonnak kezdeményeznie kell a kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig.

Az ellenzéki Munkáspárt egyik prominens képviselője, Hilary Benn kezdeményezésére elfogadott törvény még azt is előre meghatározza, hogy a brit kormányfőnek milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását Donald Tusktól, az Európai Tanács elnökétől.

A Letwin-indítvány szervesen kapcsolódik ehhez a törvényhez, és egyben egy potenciális kiskaput is bezár.

Ha ugyanis az alsóház szombaton megszavazza a Brexit-megállapodás jóváhagyását, a Benn-törvény alapján Johnsonnak nem kell halasztást kérnie, ám a Benn-törvény azt önmagában nem zárja ki, hogy a kemény Brexit hívei a kilépési megállapodás jogi szövegének törvénybe iktatását a továbbiakban megakadályozzák.

A Brexit-megállapodás szombati jóváhagyásához minimum 320 szavazatra van szükség, mivel az alsóháznak 639 szavazásra jogosult tagja van. A kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak ennyi képviselője nincs, tehát a megállapodás elfogadtatásához külső segítségre van szüksége. Ha azonban az alsóház megszavazza a Letwin-indítványt, elméletileg az is lehetséges, hogy a kormány nem bocsátja szavazásra szombaton a Brexit-megállapodás jóváhagyására tett saját indítványát.

Címlapkép forrása: Steve Taylor/SOPA Images/LightRocket via Getty Images