Befellegzett Trócsányi uniós biztosi karrierjének a mai példátlan döntéssel? – Portfolio

Mi történt pontosan?

Az Európai Parlament jogi szakbizottságának kötelező minden uniós biztost „jogilag előszűrnie”, mielőtt az illetékes parlamenti szakbizottság meghallgatja őket. Trócsányi László dossziéját már lezárták, de szerdán a zöldek kezdeményezésére újranyitották, és így raportra rendelték őt mára, azaz magyarázatokat vártak tőle elsősorban a korábban részben a tulajdonát képező ügyvédi iroda és igazságügyi miniszteri tevékenysége közötti vélt összeférhetetlenségre. 

A Bruxinfo összefoglalója szerint a Trócsányival kapcsolatos meghallgatás ma a szakbizottságban mindössze fél órát tartott és az ott elhangzott információk alapján Trócsányi nem tudta teljes mértékben megnyugtatni a tagokat arról, hogy nem áll fenn az összeférhetetlenség.

Ezután szavaztak róla és ott 11 képviselő jelezte az összeférhetelenségi aggályait, 9 képviselő szerint nincs gond ezen a téren, míg ketten tartózkodtak. A román biztosjelölt esetén sokkal nagyobb volt az elutasítás (15 elutasítás, 6 támogatás, 2 tartózkodás) és így mindkét személy esetén példátlan eset történt azzal, hogy összeférhetetlenséget mondtak ki náluk.

A döntés azonnali velejárója, hogy a biztosjelöltek megerősítési folyamata nem léphet a következő, meghallgatási szakaszba. A meghallgatásra Trócsányi esetén október elsején kerülne sor.

Az összes többi 24 uniós biztosjelöltet támogatta a jogi szakbizottság, noha többek esetén felmerültek korrupciógyanús ügyek és folyamatban lévő vizsgálatok is.

Hogyan tovább?

A magyar és a román biztosjelölt sorsa most Ursula von der Leyen, megválasztott európai bizottsági elnök kezében van. Az eljárási rend értelmében a JURI-bizottság előbb levélben tájékoztatja döntéséről az Európai Parlament elnökét, aki továbbítja azt a megválasztott bizottsági elnöknek.  

A Bruxinfo cikke szerint Von der Leyen döntésére bizonyára hatással lesz az, hogy az EP-képviselők levelükben milyen ajánlást tesznek majd mindkét esetben az összeférhetetlenség megszüntetésére. „Ezek az ajánlások magukban foglalhatják a szóban forgó pénzügyi érdekeltségekről való lemondást, vagy a biztosjelölt tárcájának a Bizottság elnöke által történő módosítását, súlyosabb esetekben, amennyiben nem lehet megoldást találni az összeférhetetlenségre, a jogi ügyekért felelős bizottság végső esetben arra a következtetésre juthat, hogy a biztosjelölt nem képes ellátni feladatát a Szerződések és a magatartási kódex értelmében; az EP elnöke ekkor megkérdezi az Európai Bizottság elnökét az általa megtenni szándékozott további lépésekről” – fogalmaz az eljárás vonatkozó paragrafusa. 

Miként Szájer József, a JURI-bizottság egyetlen magyar tagja a szavazást követően újságíróknak elmondta, a bizottsági döntés elvileg semmilyen kötelezettséget nem ró Ursula von der Leyenre, de a levél fényében neki kell megvizsgálnia a helyzetet”. 

Az ülésről távozó képviselők, köztük az előző napokban erős nyilatkozataival már a reflektorfénybe került francia Manon Aubry sem voltak biztosak abban, hogy a csütörtöki döntés a magyar és a román jelölt biztosi ambícióinak a végét jelenti.

Bruxinfónak nevük mellőzését kérő megfigyelők szerint mégis alighanem ez a legvalószínűbb forgatókönyv, mivel az eljárásban szereplő három ajánlásból kettő körülményei nem forognak fenn, így a megválasztott bizottsági elnöknek valószínűleg új jelöltet kell majd kérnie Budapesttől és Bukaresttől.

Ugyanezt írja egy EP-illetékes forrására hivatkozva a Politico is, miszerint a hamarosan elkészülő szabályozás világossá teszi, hogy a két szóban forgó jelölt elfogadhatatlan.  

Az MTI összefoglalója szerint a zárt ülést követően kiszivárgott információk szerint a parlamenti szakbizottság nyilvánosságra fogja hozni azokat a pontokat, amelyek alapján a döntés megszületett.  

Összeférhetetlenség, vagy sem?

Trócsányi az általa kiosztott közleményben azt hangsúlyozta, hogy a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodában 2007 óta felfüggesztette minden tevékenységét és lényegében fizetés nélküli szabadságra ment, sem bért, sem osztalékot vagy más anyagi jellegű juttatást sem vett fel a cégből azóta. 

2018 májusában névértéken túladtam a tulajdonrészemen a „Nagy és Trócsányiban”, ami azt jelenti, hogy az évek során a részvényem sem osztalékot, sem pedig kamatot nem fialt

– szögezi le a korábbi igazságügyi miniszter a Bruxinfó összefoglalója szerint. 

Trócsányi végül arra hívja fel a figyelmet, hogy az ügyvédi iroda 2014 és 2019 közötti igazságügyi minisztersége alatt nem kötött új szerződést a kormánnyal, csak a már régebben aláírt kontraktusokból eredő munkát végezte el.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője twitter üzenetében “nyilvánvaló hazugságnak” nevezte a Trócsányi-közlemény utolsó mondatát. A képviselőnő oldalán közzétette az Országgyűlés egyik jegyzőkönyvének azt a részletét, amely Trócsányi László egyik képviselői interpellációra adott válaszát tartalmazza, és amiben megerősítést nyert, hogy az ügyvédi iroda megbízást kapott az államtól, hogy az osztrák állam által a Bizottság paksi beruházással kapcsolatos pozitív döntése ellen az Európai Bíróságon indított perben Magyarországot képviselje (a szövegben Trócsányi egy korábbi együttműködés folytatásaként írja le a megbízást – jegyzi meg a Bruxinfo.)

A potenciális menetrend

A novemberben hivatalba lépő Európai Bizottságba jelölt tagokat a nekik szánt területtel foglalkozó parlamenti szakbizottságok hallgatják meg.

Trócsányi Lászlót az uniós biztosi pozíció betöltésére az EP külügyi bizottsága az eredeti menetrend szerint október 1-jén hallgatja meg. Ha erre sor kerül, a magyar biztosjelöltre mintegy háromórás vita vár, amellyel a képviselők a jelöltek alkalmasságát kívánják felmérni.

Az első meghallgatások után a frakciók koordinátorai legalább kétharmados többséggel akár azonnal is jóváhagyhatják az érintetteket, akik ennek hiányában azonban további kérdéseket kaphatnak írásban vagy újra meg kell jelenniük a testület előtt, amely ez esetben végül egyszerű többséggel fogadhatja el őket. Ebben a fázisban nem számít szokatlannak egyes jelöltek vagy tárcák elutasítása.

Az esetleges második, illetve jelöltcsere esetén újabb első meghallgatásokra október 14-én és 15-én kerülhet sor. Az Elnökök Értekezlete október 17-én értékeli az eredményeket. A testület végleges összetételét tükröző listáról október 23-án szavaznak a képviselők az EP strasbourgi plenáris ülésén. Végül pedig az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi ki minősített többséggel a bizottságot.

Címlapkép forrása: Billal Bensalem/NurPhoto via Getty Images