Viharosan terjed az új vásárlási őrület, a hatóságok egyre jobban aggódnak – Portfolio

2021 végére a BNPL-megoldásokon keresztül vásárolt termékek értéke várhatóan a tavalyi 24 milliárdról 100 milliárd dollárra nő majd és az elemzők várakozása szerint 2025-re a jelenlegi érték tizenötszörösét is eléri majd.

A BNPL-szolgáltatók óriási sikereket értek el a kedvezményes vásárlási időszakok alatt is: a PayPal fekete pénteken egy nap leforgása alatt 750 000 BNPL-tranzakciót dolgozott fel, és 400 százalékkal növelte a részletfizetéses vásárlások forgalmát a tavalyi értékhez képest. A Salesforce adatai szerint a BNPL-szolgáltatások forgalma a Cyber Week (november 23-tól 29-ig) alatt 29 százalékot nőtt. Fekete pénteken világszerte a vásárlások 7 százalékát fizették BNPL-en keresztül, amiből 4 százalék az Egyesült Államokhoz volt köthető.

A kizárólag BNPL-megoldást fejlesztő cégek – mint az Affirm, a Klarna és az AfterPay – mellett, a sikereken felbuzdulva,más hagyományos kereskedők, például a Walmart is, elindították a saját részletfizetéses szolgáltatásukat.

A vásárlók nagyon szívesen nyitnak a BNPL felé, mert a szolgáltatók nem számítanak fel érte kamatokat, és látszólag transzparensebb megoldást nyújtanak, mint a hagyományos hitelkártyák és fogyasztási hitelek. Ez részben igaz is, de túl sok olyan buktató lapul meg a háttérben, ami a később még komoly fejfájást fog okozni a fogyasztóknak és a cégeknek egyaránt.

Elégedetlen felhasználók és egyre növekvő veszteségek

Sok vásárló panaszkodott arról, hogy a termékek visszaküldésekor vagy a kifizetés visszatérítése esetén akadályokba ütköztek, esetleg olyan rejtett költségek merültek fel a használat során, amikre a szolgáltató korábban nem hívta fel a figyelmüket. A felhasználók ráadásul gyakran nem tudják, hogy milyen feltételekkel vették igénybe a részletfizetéses konstrukciót, és sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy ilyenkor gyakorlatilag hitelt vesznek fel. A legtöbb BNPL-cég ugyan nem számít fel kamatot, viszont a késedelmi díj akár a vásárlás értékének 25%-át is elérheti (például az Afterpay esetében). 

Egyre növekszik a száma azoknak is, akik a látszólag megfizethető hitelen felbátorodva, impulzusvásárlásba bocsátkozva, adóssághegyeket halmoznak fel olyan termékekből, amikre nincs szükségük és később talán meg is bánják, hogy pénzt adtak ki értük.

Egy újabb tanulmány szerint a BNPL-felhasználók egyharmada már mulasztott el egy-két törlesztést és a háromnegyedüknek még az adósminősítésén is sokat rontott, hogy igénybe vették a szolgáltatást.

Az Affirm minden egyes tranzakciónál lefuttat egy rövid hitelképességi vizsgálatot, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az ügyfelek valóban ki tudják-e majd fizetni a tartozásukat. Ennek ellenére a cég arról számolt be, hogy 2021-ben a késedelmes hitelek aránya a második negyedév 1 százalékáról a harmadik negyedévben 2,6 százalékra nőtt.

Egy másik jelentősebb szereplő, az ausztrál Afterpay vesztesége 2021-ben elérte a 132,6 millió ausztrál dollárt (93,6 millió amerikai dollár), ami az tranzakciók értékének a 0,6 százalékát tette ki.  A cég arról számolt be, hogy a tranzakciók 95 százalékáért nem kellett késedelmi díjat felszámítania, de csak a vásárlók egyharmada fizette be időben a tartozását. Az Afterpay úgy próbálja megakadályozni, hogy a felhasználók jelentősebb adósságot halmozzanak fel, hogy az elmulasztott fizetések esetén felfüggeszti számukra a vásárlási opciót.  

Az elemzők szerint elgondolkodtató, hogy a BNPL-felhasználók éppen azért fordulnak a szolgáltatás felé, hogy alternatívát találjanak a drága hitelekre, a végén viszont több adósságot halmoznak fel. Ez hosszú távon a cégeknek sem jó, hiszen – azon kívül, hogy nő a nem teljesítő hitelek értéke, – ha az ügyfelek közül túl sokan kerülnek adósságcsapdába, a szolgáltatások népszerűsége is csökken és a felhasználók elfordulnak tőlük.

A legmeglepőbb az, hogy a szektor még el sem döntötte, hogy a BNPL egyáltalán hitelnek tekinthető-e. A szolgáltatók többnyire kényelmi megoldásként hirdetik a BNPL-termékeket, az Egyesült Államokban pedig azt hangoztatják, hogy ők tulajdonképpen nem is hiteleket nyújtanak, hanem az ügyfelek nevében bonyolítanak le részletfizetéses konstrukciókat.

Már az Egyesült Államok szabályozó is mozgolódnak

A BNPL szabályozása egy olyan kihívás, amit a törvényalkotóknak mihamarabb teljesíteniük kell, hiszen óriási ütemben nő a felhasználók száma és egyre többen lesznek azok, akik a fent megnevezett buktatók miatt hitelcsapdába kerülnek majd.

A BNPL-re nem vonatkoznak olyan szigorú szabályok, mint a hitelkártyás hitelezésre. Ez azt jelenti, hogy nincsenek meghatározva sztenderdek a késedelmi díjakkal és a törlesztéssel kapcsolatos információk megosztására vonatkozóan. Sokszor még a fizetési határidő sincsen egyértelműen feltüntetve úgy, mint a kártyahitelek esetében.

Emiatt az ügyfelek tájékoztatása gyakran nem pontos, és sokszor ennek tudható be az is, hogy a felhasználók meggondolatlanul és az anyagi helyzetükhöz képest túl gyakran veszik igénybe a szolgáltatást.

A BNPL óriási népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban és komoly problémát okoz, hogy nem létezik rá egy egységes, szövetségi szintű szabályozás. A hitelezési tevékenységre tagállamonként különböző szabályok vonatkozhatnak, a BNPL-t így mindenhol az adott tagállam törvénykezésében meghatározott hiteldefiníció szerint igyekeznek szabályozni.

Szövetségi szinten tehát nagyon kevés rendelkezés tér ki a BNPL-re. Ezek közül az egyik a Dodd-Frank Act, amely biztosít egyfajta védelmet a megtévesztő hitelezési eljárásokkal szemben. A fogyasztók pénzügyi biztonságát szavatoló Consumer Financial Protection Bureau pedig már többször figyelmeztette a felhasználókat a részletfizetéses szolgáltatások kockázataira.

A Truth in Lending Act elnevezésű szövetségi szintű törvény – amely a tisztességtelen hitelezési eljárások ellen védi a fogyasztókat – egyelőre nem tér ki a BNPL-re, és csak olyan részletfizetéses konstrukciókat érint, ahol öt vagy több részletben kell kifizetni a termékeket. A BNPL-ek többsége nem ilyen, náluk általában négy részletben kell törleszteni.

Kaliforniában az utóbbi időben, a tagállami törvénykezés szintjén több BNPL-szolgáltatást is hitelként határoztak meg. Az állami adósvédelmi hatóság tavaly például három BNPL-szolgáltatót is megbírságolt, és illegálisnak nyilvánította a hitelezési eljárásaikat.

A kongresszus tagjai is egyre élénkebben érdeklődnek a BNPL iránt: a pénzügy szolgáltatások bizottsága mostanában tartott egy ülést, aminek a „Vásárolj most, fizess többet később!” nevet adták. Az ülésen igencsak felerősödtek a szigorúbb adósvédelmi szabályozást sürgető hangok. Egy demokrata szenátor szerint például a négy részletben törlesztés modelljét kifejezetten azért hozták létre a szolgáltatók, hogy kibújjanak a Truth in Lending Act hatálya alól.

A BNPL-cégek azzal védekeznek, hogy az elmulasztott fizetéseik aránya még mindig alacsonyabb, mint a hitelkártya-szolgáltatóké. A Klarna például azt állítja, hogy a kintlévőségeinek csak 1 százaléka nem teljesítő hitel.

Nagyon sok szolgáltató nem folytat le szigorú hitelképességi vizsgálatot, így többek között arról sem szereznek tudomást, hogy egy ügyfél párhuzamosan hány BNPL-szolgáltatónál igényelt részletfizetéses konstrukciót. Ez értelemszerűen jelentősen növeli a nemfizetés kockázatát.

Az Egyesült Királyságban és Ausztráliában előbb jelentek meg a BNPL-modellek, így itt a szabályozás is előrébb tart. Az Egyesült Királyságban akkor léptek fel először komolyabban a BNPL ellen, amikor kiderült, hogy a felhasználók azt hiszik, hogy ugyanolyan védelemben részesülnek, mintha a hitelkártya-szolgáltatást vennének igénybe. Az ausztrál pénzügyi felügyeleti hatóság pedig egy etikai szabályzatot tett közzé: ez egy direktíva, amely iparági sztenderdeket határozott meg, és a fogyasztók szigorúbb átvilágítását tűzte ki célul.  

Néhányan elébe mennének a szabályozásoknak, olyan funkciók bevezetésével, amelyekkel csökkenthető az eladósodás és késedelmi díjak felhalmozódásának kockázata. A Klarna például a brit szabályozásokat megelőzve beépített egy Pay Now funkciót a szolgáltatásába, amivel az ügyfelek egyben is kifizethetik a tartozásukat.  

(Protocol)

Címlapkép forrása: Getty Images

Neked Ajánljuk