Újautó-teszt Teszt: BMW X1 xDrive25e – Vezess
Belül váratlanul otthonos az autó, modern hibridtől jóval több boszorkányságot vár el az ember, itt meg igazi gombok és kapcsolók várják a vezetőt és utasait.
Sőt, még a műszerfal is többé kevésbé hagyományos, mutatós, bár már feltűnnek benne színes kijelzők is. A fényeket nem simogatós, hanem tisztességes, egyértelmű forgókapcsolóval lehet kapcsolni, a rádión ott virítanak az előre beprogramozott állomásokhoz tartozó gyors gombok, valamint a klímapanel is teljesen egyértelmű, jól kezelhető és kéznél vannak a legszükségesebb funkciói is.
Ehhez nem kell ezeroldalas eligazító kódex, hogy meglegyenek az extra funkciók, és azokat kezelni is tudja a vezető. Jó, a kormányfűtés kapcsolóját rendesen eldugták, de azt is könnyebb így megtalálni, mintha menük mélyén kellene kotorászni.
Ráadásnak ott van a középkonzol tetején trónoló kijelző, amit lehet nyomkodni, vagy a kitalálása óta szinte hibátlanra reszelt forgótárcsás megoldással – a mellé rendelt fix funkciógombokkal – is lehet vezérelni. Lehet, hogy régimódinak tűnik, de ennél nem igazán van komfortosabban, vezetés közben is biztonsággal, vakon használható megoldás.
A berendezés minősége hibátlan, jók az anyagok, minden ott puha, ahol annak kell lennie, van hely telefontól kezdve a kulcscsomón át kulacsig mindennek. Kényelmesek az ülések, amiknek az ülőlapját kilométer hosszúra is ki lehet nyújtani, az állítható oldaltámasszal pedig a cingárok is magukra csukhatják az ülést úgy, hogy tökéletesen tartson.
Mindkét üléssorban kényelmesen elférni 190 centis magassággal is, viszont az akkumulátorok, illetve a villanyhajtás miatt a csomagtartó kisebb, mint a mezei X1-esben, itt mindössze 450 literes – ledöntött üléstámlákkal 1470 literes – az 505 literrel szemben.