Újabb leépítési hullám söpörhet végig Magyarországon? – Portfolio

A koronavírus-járvány első hullámában érdemben csökkent a foglalkoztatás és habár az adatokban szinte láthatatlan maradt, de jelentősen nőtt a munkanélküliség is. Tavaly nyáron és ősszel azonban fokozatosan javult a helyzet, így az év vége felé már nem sokkal volt rosszabb a munkaerőpiac állapota – a fő számok alapján –, mint egy évvel korábban.

Az év végén újra visszafogottabban alakult a kiskereskedelem, visszaesett a szolgálató szektor teljesítménye, romlott az üzleti és a fogyasztói bizalom, de a foglalkoztatásban és a munkanélküliségben még nem látszódtak a járvány második hullámának negatív hatásai novemberben. Igaz, az állásvesztők egy részét megint az inaktívak közé sorolják, nem pedig a munkanélküliek táborába – mert nem felelnek meg a módszertani/statisztikai követelményeknek.

Az idei év első fele azonban még sajnos nem lesz könnyű. Miután a járvány a 2021-es esztendő egy részét biztosan terheli, így a korlátozó intézkedések, a bizonytalanság, így a gyengébb kereslet is velünk maradhat. Mindez pedig a munkaerőpiacot is megviseli, hiszen a bevételeik visszaesését elkönyvelő vállalatok újra költségcsökkentésre kényszerülhetnek. Az alábbiakban 3 forgatókönyvet vizsgáltunk meg, hogy miképp alakulhat a munkaerő-piac állapota.

Miről szól a cikk?

  • A foglalkoztatás a tavalyi év második felében növekedésnek indult
  • A járvány második hulláma megtörheti a kedvező trendet
  • Hogyan alakulhat idén a munkaerőpiac?
  • Elérjük-e a válság előtti szintet?
Neked Ajánljuk