Új csúcson az áramár, két napon belül másodszor dőlt meg a fogyasztási rekord – Portfolio

A 2022-as éves zsinóráram elszámolóára az előző kereskedési naphoz képest több mint 7 százalékkal 174,48 euróra (/MWh) emelkedett a magyar derivatív energiatőzsdén (HUDEX) kedden, túlszárnyalva az október 5-én elért 166,38 eurós árszintet. Az idei évben a termék több mint háromszorosára drágult, miután 57 euró alatti elszámolóáron kezdte 2021-et.

Az integrált európai árampiac folyamataival párhuzamosan történő áremelkedés ősszel gyorsult fel igazán, de az említett október eleji előző rekordot körülbelül egyhónapos gyengülő trend követte, mielőtt új lendületet vett a drágulás. A 2023-as zsinóráram termék ára szintén jelentősen, közel 4 százalékkal ugyancsak új rekordra, 115,78 euróra emelkedett, ahogy a 2024-es termék ára is új csúcsot ért 95,57 euróval (+6%).

Egyelőre tehát úgy tűnik, hiába bíznak a jövő évi termék árcsökkenésében azok a társasági fogyasztók, amelyek kivárásra játszva inkább az azonnali piacról szerzik be villamosenergia-szükségletüket. A hazai másnapi piacon egyébként szintén csúcsközeli szinten alakulnak az árak, a 278,93 eurós zsinóráram-ár alig marad el a november 25-i 282,87 eurós rekordtól. A drágulás mértéke itt a derivatív piacon látottnál is jóval nagyobb, az év eleje óta ugyanis több mint ötszörösére emelkedett az ár.

A következő havi és negyedéves termékek jelenlegi elszámolóárai alapján nagyobb árcsökkenés csak valamikor március-áprilistól, vagyis a fűtési szezon vége felé valószínűsíthető. A villamosenergia-árakat elsősorban meghatározó földgázárak esetében ugyanis szintén ez a helyzet, mivel a várakozások szerint a gázpiaci kínálati szűkösség a hideg időszak egészében fennmaradhat, miközben a kereslet a villany és a gáz iránt is erőteljes marad. A leginkább meghatározó európai gáztőzsde, a holland TTF és a magyar CEEGEX árai így ismét a 100 eurós szintet közelítik, igaz, itt még valamivel távolabb van a szintén október elején felállított, közel 120 eurós csúcs.

Azt, hogy mennyire érzékeny helyzet alakult ki az európai energiapiacokon, jelzi, hogy elemzők szerint az átlagosnál hidegebb időjárás, illetve a kereslet ebből következő erősödése önmagában újabb áremelkedéseket válthat ki. Márpedig a napokban Európa nagy részén – így Magyarországon is – az átlagosnál alacsonyabb hőmérsékleteket mérnek. Részben ennek következtében szerdán délután két napon belül másodszor, idén már harmadszor dőlt meg a történelmi magyarországi áramfogyasztási rekord. Az után, hogy kedden délután 7210 MW-ot ért el a bruttó rendszerterhelés (a 2021. február 11-i 7119 MW-os rekordot átadva a múltnak), szerdán 7250 MW körüli új csúcs született (a MAVIR által is hitelesített tényadat későbbre várható). További érdekesség, hogy a mostani áramfogyasztási rekorddal egy időben az import is 2021-es csúcsra emelkedett abszolút értékben; a 3300 MW körüli villamosenergia-behozatal azt jelenti, hogy a hazai áramellátás körülbelül 45 százalékát a határainkon túli erőművek termelése biztosította.

Az időjárási hírek mellett az áram- és gázpiac az ellátással kapcsolatos fejleményekre is idegesebben reagál a szokásosnál. Ilyen szempontból kiemelt jelentőséggel bírnak az új, beüzemelési engedélyére váró Északi Áramlat 2 gázvezeték körüli történések, a bizonytalanságok pedig egyértelműen felfelé hajtják az árakat. Ebbe a kategóriába tartozik, hogy Joe Biden amerikai elnök kemény szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben, ha Moszkva megtámadja Ukrajnát – közölték az amerikai kormány illetékesei kedden, miután a két államfő videóhíváson keresztül csúcstalálkozót tartott. Az orosz külügyminisztérium szerdán azt közölte, reméli, hogy az Északi Áramlat 2 vezeték tavasszal megkapja a tanúsítványát, így megkezdheti működését – jelentette a RIA hírügynökség nyomán a Reuters. Az orosz vezetés korábban elsősorban az új vezeték üzembe állásához kötötte az európai gázszállítmányok növelését.

Címlapkép: Getty Images

Neked Ajánljuk