Úgy tűnik, hogy mindennek elszáll az ára – Meddig tarthat még ez az őrület? – Portfolio

Nyakunkon az új szuperciklus?

Már néhány hónappal ezelőtt megindultak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy elindulhatott-e egy új árupiaci szuperciklus, mivel számos fontos nyersanyag ára jelentős emelkedésnek indult. Erre a jelenségre hívta fel a figyelmet többek között a JPMorgan és a Goldman Sachs is. Természetesen nem mindenki ért egyet ezzel, ugyanakkor kétségtelen, hogy az árak emelkedése 2021-ben is folytatódik, a réz árfolyama például már a korábbi történelmi csúcsok körül jár, de a faanyag és a kukorica ára is elszállt.

Mi az árupiaci szuperciklus?

Az árutőzsdei termékek (pl. olaj, földgáz, réz) jellemzően ciklikus viselkedést mutatnak, vagyis egy sok éven át tartó emelkedést általában hasonlóan hosszú lejtmenet szokott követni. Egy-egy ilyen hosszabb időszakot hívnak szuperciklusnak, amelynek számos kiváltó oka lehet, de jellemzően a gazdasági fellendüléssel és gyors iparosodással hozható összefüggésbe.

Az elmúlt 100 évben egyébként négy ilyen nagyobb ciklus volt megfigyelhető, a legutóbbi 1996-ban kezdődött, 2008 környékén tetőzött, és egészen 2020-ig tartott a lejtmenet. Az emelkedés legfőbb kiváltó oka Kína és a feltörekvő piacok gazdasági szerepének térnyerése volt, míg mellette a dollár gyengült, és az eszközkezelők megnövelték kitettségüket az árupiaci termékek irányába.

Forrás: Janus Henderson

Az éppen most kialakulóban lévő szuperciklusnak – ha elfogadjuk a nagy befektetési bankok tézisét – több mozgatórugója is van. Ezek közé tartozik a koronavírus-járványból történő gazdasági kilábalás, az ultra laza monetáris politika miatt megnövekedett pénzkínálat és inflációs nyomás, a várhatóan hosszabb távon gyengülő dollár, az infrastrukturális beruházások (pl. Joe Biden 2 ezer milliárd dolláros tervezett programja), illetve az ESG és a zöld befektetések népszerűségének a növekedése. Az alábbi cikkünkben részletesebben is foglalkoztunk ezekkel a tényezőkkel már korábban:

Lényeg a lényeg, hogy még akkor is, ha esetleg szkeptikusak lennénk az új szuperciklus kialakulásával kapcsolatban, akkor is tagadhatatlan, hogy egyre több áremelkedéssel, évtizedes árupiaci csúcs megdöntésével kapcsolatos hírrel találhatjuk szembe magunkat. A nagy kérdés azonban az, hogy ezek a hatások tartósnak vagy átmenetinek bizonyulnak-e majd végső soron.

Alaposan beindult a nyersanyagpiac idén

Több nyersanyag ára már az idei év elejéhez viszonyítva is számottevően emelkedett, és még csak azt sem lehetne kijelenteni, hogy ez specifikusan a bányászathoz, az olaj- és gáziparhoz vagy éppen a mezőgazdasági termékekhez lenne köthető, hiszen gyakorlatilag minden nagyobb árutőzsdei kategóriában jelentős elmozdulások láthatóak.

Az építkezésekhez használt faanyag ára például, amely ráadásul nem is hangzik különösebben egzotikus terméknek, közel 60 százalékot ralizott év eleje óta.

Emellett a réz és a palládium árfolyama is majdnem 25 százalékkal került feljebb a bányászati termékek közül. Nagyot ralizott az etanol is, amelyet többek között az autóipari benzinhez használnak adalékként, de jelentősen nőtt a sertés ára is, és szépen menetel a kukorica, valamint a repce is a mezőgazdasági termékek közül. Az olaj árfolyama pedig tavaly november óta gyakorlatilag megduplázódott, idén a márciusi megtorpanás ellenére is közel 30 százalékkal került feljebb.

Faanyag

Valószínűleg nem sokan gondolták volna 1-2 éve, hogy egyszer majd az építkezésre alkalmas faanyag lesz a tőzsdék slágerterméke. A faanyag árfolyama azonban gyakorlatilag egy parabolikus mozgást írt le az elmúlt hónapok során.

A kereslet és kínálat között tátongó szakadékért itt elsősorban a koronavírus-járvány okolható. Egyrészt a járványhelyzetben számos fűrésztelep működése leállt, miközben a lezárások miatt unatkozó amerikaiak otthonfelújításba kezdtek és felvásárolták az elérhető készleteket. A helyzet pedig egyre romlott, mivel a rekordalacsony kamatlábak miatt beindult egy építkezési boom is, amely még inkább fölfelé hajtotta a faanyagok árát. Itt a termelés nyilván azért relatíve könnyebben bővíthető hosszú távon – szemben mondjuk egy ezüstbánya kialakításával -, de az építési szezon miatt még akár hosszú hónapokig megmaradhat az egekbe szökkenő árfolyam.

Réz

A réz árfolyama is alaposan megszaladt, év eleje óta 24 százalékkal emelkedett, és gyakorlatilag egy évtizede nem volt már ilyen drága. A nyersanyag a gazdaság egyik legfontosabb alapanyaga, amelyet a telekommunikációban, az elektronikában, az építőiparban és még számos más területen is használnak. Strukturális szempontból pedig ráadásul egyre fontosabb lehet, mivel nagy arányban használják a megújuló energiatermelésben, a nap- és szélerőművekhez, valamint az elektromos autókhoz is.

A réz mindenkori csúcsát 2011 februárban érte el, amikor tonnánként 10190 dollárba került, idén április 29-én az árfolyam pedig már átlépte a 10000 dollárt, azóta először.

Amellett azonban, hogy a kereslet folyamatosan nő, és nem csupán átmeneti jelenségről van szó, a termelők sem tudják tartani a lépést a megnövekedett igényekkel. Emellett pedig a koronavírus-járvány miatti további fennakadások csak tetézik a problémákat. A világ legnagyobb rézbányájának, a chilei Escondidának a termelése például 8 százalékkal esett vissza az elmúlt nagyjából kilenc hónapban, amelynek tulajdonosai között megtalálható a BHP és a Rio Tinto is. Természetesen a rekordszintű árak ösztönözni fogják a termelői kapacitások bővítését, de egy új bánya kialakítása akár egy évtizedet is igénybe vehet.

Nem véletlen, hogy a Goldman Sachs befektetési bank előrejelzése szerint 2022-ben a réz átlagára 11875 dollár körül alakulhat tonnánként, míg 2023-ban már 12000 dollár körül.

A bank szerint a magasabb árak irányába mutat az is, hogy számításaik szerint a klímasemlegesség eléréshez mintegy 16 ezer milliárd dollárt kellene elkölteni zöld beruházásokra, míg az előző árutőzsdei szuperciklusban központi szerepet játszó Kína „csak” 10 ezer milliárd dollárnyi beruházást eszközölt.

Palládium

A palládium elsősorban benzinüzemű autók katalizátoraiban használatos, amelyeknek a kereslete alaposan megnőtt az elmúlt években, részben a néhány évvel ezelőtti dízelbotránynak köszönhetően. Az Európai Unióban például 2019-ben a regisztrált új autók közel 60 százaléka benzines volt. Ez meg is látszott a palládium árfolyamán, ami meredeken emelkedett 2016 óta és jelenleg már közel 3000 dollárnál jár unciánként. A koronavírus-járvány enyhülésével pedig visszapattanhat az autóipari kereslet is, ami még feljebb nyomhatja majd az árfolyamot.

Emellett a kínálatban is vannak problémák, a világ legnagyobb palládium termelője, a Nornickel nem régen jelentette be, hogy két szibériai bányája is beázott, ami 15-20 százalékos kiesést jelenthet éves szinten a cég termelésében. A piac pedig már enélkül is több éve kínálati deficitben szenvedett.

A Citigroup becslései szerint a következő pár hónapban elérheti a palládium ára a 3000 dollárt unciánként, és ha a Nornickel problémái nem oldódnak meg, akkor a 3500 dollár sem zárható ki.

A hosszú távú kilátások már némileg vegyesebbek lehetnek, főleg, ha az elektromos autók iránti kereslet a vártnál is magasabban alakul, hiszen ezekben nem használatos palládium. A magas árfolyam miatt pedig már benzines autókban is platinát használnak olykor helyettesítőként.

Etanol

A mezőny legerősebben teljesítő tagja az etanol, amelynek az árfolyama több mint 70 százalékot emelkedett négy hónap alatt. Az etanol fontos ipari vegyület; oldószerként, egyéb szerves vegyi anyagok szintézisében, valamint adalékként is használják az autóipari benzinhez. Utóbbi faktor járult részben hozzá az idei ralihoz, hiszen a befektetők már az olajnál is azt árazzák, hogy a vakcinákkal és a korlátozások feloldásával visszapattanhat az olajpiaci kereslet, részben az üzemanyagok iránti kereslet megugrása miatt. Korábban egyébként a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) is kiemelte a bioüzemanyagok fontosságát, különös tekintettel az etanolra.

A bioüzemanyagok és az elektromobilitás egymást kiegészítő megoldások a közlekedés dekarbonizálásában. Jelentős kihasználatlan potenciál van az etanolban.

Emellett az Egyesült Államokban például a kukorica az egyik fő alapanyaga az etanolnak, és ennek az ára is alaposan megemelkedett az elmúlt hónapokban, de erre még lentebb visszatérünk a mezőgazdasági termékek áremelkedése kapcsán.

Olaj

Az olajár alakulásáról jóval gyakrabban lehet hallani más árupiaci termékekhez képest, hiszen továbbra is napjaink talán legfontosabb nyersanyagának számít, és az energiaátmenet ellenére is még várhatóan évtizedekig velünk marad. Az olajár visszapattanása még tavaly novemberben kezdődött el, ami a hatékony koronavírus-vakcinákkal kapcsolatos híreknek volt köszönhető. Az árfolyam pedig azóta gyakorlatilag megduplázódott, és év eleje óta is jelentős áremelkedés figyelhető meg a márciusi megtorpanások ellenére is. A gazdasági kilábalással párhuzamosan várhatóan erős növekedést lehet majd tapasztalni az üzemanyagok kereslete terén is, így nem véletlen, hogy sokan a jelenleginél is magasabb árakat prognosztizálnak az év második felére.

A Goldman Sachs befektetési bank szerint például az idei harmadik negyedévben a Brent árfolyama elérheti a 80 dollárt hordónként, mivel az olajkereslet akár napi 5,2 millió hordóval is megugorhat a következő 6 hónapban, ami példa nélküli lenne.

Hosszabb távon az is komoly problémák forrását képezheti, hogy a koronavírus-járvány alatt alaposan visszavágták a beruházási költségeiket az olajvállalatok, illetve az energiaátmenet igényei miatt máshova terelik a jövőbeli forrásaikat a cégek, ami akár strukturális deficithez is vezethet a kínálati oldalon.

Mezőgazdasági termékek

A sertés ára jelentősen nőtt az év eleje óta, több mint 60 százalékot, ezzel a fenti listán szereplő termékek közül az etanol után a képzeletbeli áremelkedési dobogó második fokán áll. Az áremelkedés részben a fokozatos gazdasági nyitásnak tudható be, hiszen például az Egyesült Államok kifejezetten jól halad a vakcinálással, már a lakosság több mint 40 százaléka kapott legalább egy dózis oltóanyagot, így nyáron beindulhat a grill szezon. Emellett az éttermek felől érkező kereslet is nőhet, szintén hasonló okok miatt.

Kínálati oldali tényezők tekintetében az afrikai sertéspestis hajtotta fel az árakat, hiszen a járvány a legnagyobb fogyasztónak számító Kína sertéspopulációjának 60 százalékát elpusztította.

A mezőgazdasági termékek közül szépen menetel a kukorica és a repce is, amelyek árfolyama 36 százalékkal emelkedett január óta. Előbbi áremelkedésében például fontos tényező, hogy a kedvezőtlen időjárási körülmények (pl. szárazság) miatt alacsonyabb volt a termés, illetve keresleti oldalon a növekvő kínai igények is fölfelé hajtják az árakat. A kukoricát egyébként nem csak az élelmiszergyártásban használják fel (pl. popcorn, tortilla), hanem állatok takarmányozásához, illetve az etanolgyártás egyik alapanyaga is. A kukorica keresletének és árának növekedése így kihathat többek között a hústermékek vagy akár az üzemanyagok árára is.

Természetesen a fentieken kívül még más nyersanyagokat is meg lehetne említeni, amelyek ára sokat emelkedett az elmúlt időszakban. Többek között ilyen az ón, amelynek az árfolyama már gyakorlatilag 10 éve nem volt ilyen magas, mint most, és gyakran az elektronikai termékek ragasztójának nevezik. Emellett jelentősen emelkedett a lítium ára is, amely 2018-ban volt hasonlóan magas szinten, és elsősorban a lítium-ionos akkumulátorok fontos alapanyaga, vagyis az elektromos autók terjedésével várhatóan tartós kereslet mutatkozik majd iránta. Szintén évtizede nem látott magasságban van a vasérc ára, de az alumínium is nagyot megy, amely például a napelemek tartószerkezetének alapanyaga.

A nagy kérdés természetesen az, hogy ezek az áremelkedések mennyiben magyarázhatóak a koronavírus-járvány miatti logisztikai vagy termelési nehézségekkel és akadozásokkal. A válasz erre az, hogy részben igen, ugyanakkor néhány termék esetében valóban az a helyzet, hogy strukturális hiány kialakulása felé tarthat a piac. Erre egy jó példa a bányaipar, ahol egy-egy nyersanyag felkutatása, a bánya kialakítása és engedélyeztetése akár közel egy évtizedet is igénybe vehet, ahogyan azt említettük a réz esetében is. Arról nem is beszélve, hogy komoly szakemberhiánnyal küzd az iparág, ami csak tetézi a problémákat.

Címlapkép: Joe Raedle/Getty Images

Neked Ajánljuk