Ritka alkalom: így kaszálhatsz most évi 10 százalékot magyar állampapírokkal – Portfolio

Lakossági befektetőként lényegében kétféle állampapír közül választhatunk:

  • lakossági állampapírok,
  • intézményi befektetőknek szánt, de magánszemélyek számára is elérhető állampapírok.

Lakossági állampapírok

Jelenleg elérhető fajtái:

  • Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), amely fix 3,5% és 6,0% között lépcsősen kamatozik, és amelyet 5 évig tartva évi 4,95%-os átlaghozam érhető el (a jegyzés folyamatos), de amely most a magas infláció miatt nem őrzi meg pénzünk reálértékét, így egyre kevésbé népszerű (materializált változata a nyomdai MÁP+),
  • Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), amelynek egyik típusa csaknem 4, a másik 6 év múlva jár le (június végén lettek kibocsátva), és az előző évi inflációhoz képest 0,75, illetve 1,5 százalékpontos kamatprémiummal érhetők most el, így a 4 éves PMÁP aktuálisan 5,85%-os, a 6 éves PMÁP 6,60%-os kamatot kínál, de ha az idei infláció például 11% lesz idén, akkor jövőre a mostani sorozatok kamata már 11,75%, illetve 12,5%-ra emelkedik, ami miatt egyre népszerűbb, és ahogy már többször írtunk róla, hozam szempontból érdemes áttenni ide a MÁP+-ban meglévő pénzünket is,
  • Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP), amely fix 4,25%-os kamatot fizet egyéves lejárat mellett, így szintén nem őrzi meg a befektetés reálértékét,
  • Babakötvény, amely a PMÁP-hoz hasonlóan inflációkövető változó kamatozású állampapír, kamata az előző évi inflációt 3 százalékponttal múlja felül, így jelenleg 8,1%, de de amelyet csak a gyermek 18. születésnapja után lehet felhasználni, és a Magyar Államkincstárnál érhető el, rendszeres és eseti jellegű befektetésre egyaránt alkalmas,
  • Kincstári Takarékjegy (KTJ), amelynek 1 és 2 éves változata van 4,25%, illetve 4,50%-os, fix, lépcsős kamat mellett, és a Magyar Postán érhető el, de mostanában szintén nem őrzi meg a befektetés reálértékét,
  • Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP), amely a lakossági állampapírok közül az egyetlen devizában elérhető, 6 éves futamidejű, változó, az eurózóna inflációját követő, jelenleg 2,85%-os kamatozású értékpapír, amelyet elsősorban forintgyengülési várakozások esetén érdemes választani a forintos állampapírokkal szemben.

Mindegyik értékpapírra igaz, hogy a tényleges éves hozam (változó kamatozású vagy egyéves papírok esetében az első időszaki) csak akkor felel meg a feltüntetett kamatnak (pl. akkor lesz tényleg 42 500 forint a bruttó nyereségünk egy év alatt a 4,25%-os kamatozású papíron 1 millió forint befektetésével), ha a kibocsátási időszakban jegyezzük őket. Más esetekben nem névértéken, hanem az időarányos felhalmozott kamatot már tartalmazó, 100% feletti bruttó árfolyamon vásárolhatjuk meg őket. Jelenleg a Magyar Államkincstár online felületén, a Webkincstáron és a MobilKincstáron például a MÁP+ és az 1 MÁP jegyezhető, a többi online elérhető értékpapír a névérték feletti árfolyamon vásárolható.

A most megvásárolható lakossági állampapírok kamatadómentesek (a 2019. június 1-je előtt vásároltak kamatadókötelesek), vagyis nem vonja el a szokásos 15%-ot az állam. A forgalmazó pénzügyi intézményeknél az értékpapírszámla-vezetésnek, a vásárlásnak és az eladásnak lehetnek tranzakciós költségei, a Magyar Államkincstárnál és ennek felületén, a Webkincstáron vagy a MobilKincstáron azonban nincs díjuk sem a vételi és eladási, sem a kamat- és tőkefizetési tranzakcióknak.  

Ha valaki a lejárat előtt szeretne megválni értékpapírjától, akkor annak költsége van: a forgalmazók visszavásárlási árfolyamot jegyeznek, ami a Magyar Államkincstárnál jelenleg a MÁP+ esetében például 99,5%, a PMÁP esetében pedig 99,0%. (A MÁP+ esetében a kamatfizetések hetében ez 100,0%). Ez lényegében azt jelenti, hogy a befektetési időszak teljes hozamából 0,5 vagy 1 százalékot elvonnak, amennyiben nem várjuk meg a papír lejártát, vagy MÁP+ esetében legalább a kamatfizetés időpontját.

Egyéb állampapírok

Lakossági befektetők számára is elérhetők

  • a Magyar Államkötvények, amelyek a legkülönfélébb időpontban, futamidővel és kamattal kerültek kibocsátásra, és vannak fix, valamint változó kamatozásúak közöttük, sőt, tavaly óta fenntarthatósági célok finanszírozására szolgáló zöldkötvényeket is találunk,
  • a Diszkont Kincstárjegyek, amelyeket jellemzően 3 és 12 hónapos futamidővel, kamatfizetés nélkül eleve névérték alatti árfolyamon bocsátanak ki, a befektetői hozamot pedig a névértéken való visszaváltás biztosíthatja.

E papírokat lakossági befektetőként jellemzően a forgalmazóknál tudjuk megvásárolni. Ahogy a lakossági állampapírok többségére, úgy ezekre is eladási és vételi árfolyamot jegyezhetnek a forgalmazók, legyenek azok pénzügyi intézmények vagy a Magyar Államkincstár. Az állampapírok kibocsátását végző Államadósság Kezelő Központ honlapján megtekinthetők például a kincstári árfolyamjegyzés adatai, amelyből kiderül, hogy a Magyar Államkincstár mely állampapírt milyen árfolyamon adja-veszi, és ez milyen befektetési hozamot jelenthet a befektetőnek, amennyiben a papírt lejáratig tartja. Fontos, hogy mivel ezeket az értékpapírokat a befektetők a másodpiacon adják-veszik, ezért az állampapír lejáratát megelőző időszakban a visszavásárlási árfolyamot a forgalmazók nem garantálják előre, az napról napra változhat.

Márpedig az árfolyam a legtöbb állampapír esetében egyre alacsonyabb: ahogy nő a már kibocsátott állampapírok hozama, úgy csökken a másodpiaci értéke, de annál kedvezőbb beszállási lehetőséget nyújtanak a befektetni szándékozók számára. Az államkötvény-hozamok most már olyan magasak, hogy a befektetők a lakossági állampapíroknál magasabb hozamú lehetőségeket találnak közöttük. Az alábbi ábrán olyan Diszkont Kincstárjegyeket és Magyar Államkötvényeket mutatunk be, amelyek fix kamatozású papírként lejáratig tartva 10%-ot megközelítő éves hozamot biztosítanak a befektetőknek. Az államkötvények nevében a szám a lejárat évét jelzi: 10%-ot megközelítő éves hozam látható a 2023-2026-ban lejáró papíroknál. A változó (pl. BUBOR-hoz kötött) kamatozású állampapírok között rövid távon még magasabb hozamúak is akadhatnak, de a lejáratig számított hozam náluk nem ismert.

A 2019. június 1-je előtt kibocsátott állampapírokra kamatadó vonatkozik, csak az ezt követően kibocsátottakat mutatja ábránk. Az itt látható hozamadatok akkor érvényesek, ha lejáratig tartjuk a papírokat. Egyéb esetekben a tényleges hozam a másodpiac alakulásától és a forgalmazó által meghatározott visszavásárlási árfolyamtól egyaránt függhet. A Magyar Államkincstár mint forgalmazó jelenleg 0,5-0,7%-ot von el az itt bemutatott állampapírok esetében akkor, amikor visszavásárolja ezeket az állampapírokat, továbbá arra is érdemes figyelni, hogy lejáratot és a kamatfizetést megelőző 2 munkanapon vételi és eladási árfolyamot már nem jegyez (eladásit már a 14 nappal a lejárat előtt sem).

Amire még érdemes gondolni

Összegyűjtöttünk még néhány szempontot, amire érdemes figyelni:

  • a növekvő infláció miatt jelentősen kettévált a lakossági állampapírpiaci mezőny a hozamkilátások szempontjából, így a jelenlegi környezetben érdemes inflációkövető állampapírt választani a fix (legyenek akár lépcsősek) kamatozásúakkal szemben, futamidő közben is,
  • a visszavásárlási költség a Magyar Államkincstárnál MÁP+ esetében 0,5%, a PMÁP esetében 1% (ennyi az idő előtti eladás költség), de más forgalmazóknál ennél jóval magasabb is lehet, különösen az értékpapírszámla egyéb költségeivel együtt, ezért érdemes alaposan tájékozódni szolgáltatóválasztás és -váltás előtt,
  • ritka esemény, de a Magyar Államkincstárnál is változhat (futamidő közben is) a visszavásárlási árfolyam, amit kockázatként érdemes bekalkulálni (nemrég a MÁP+-é például 0,25%-ról 0,5%-ra nőtt),
  • nem lakossági állampapírok esetében a lejárat előtti eladás a másodpiac ingadozásai miatt jelentős hozamveszteséggel is járhat,
  • az inflációkövető lakossági állampapírok esetében a jövőben kibocsátandó állampapír-sorozatok kamatprémiuma alacsonyabb és magasabb is lehet a mostaninál (a már kibocsátotté nem változik), így nem lehetünk biztosak abban, hogy egy jövőre megjelenő új PMÁP pl. ugyanolyan kamatozású lesz, mint a most megvásárolható,
  • akármilyen állampapírt vásárolunk is, lejártakor újrabefektetési kockázatunk keletkezhet, vagyis a mai kamatkörnyezet nem vetíthető ki egy az egyben a jövőre, és akár a futamidő nem megfelelő megválasztásából is fakadhat, hogy jóval alacsonyabb állampapír-befektetési lehetőséget találunk majd folytatásként,
  • emelkedő kamatkörnyezetben nem feltétlenül érdemes hosszú időre bebetonozni magunkat intézményi állampapírokba, mert ezzel lecsúszhatunk az időközben őket utolérő, sőt meghaladó, magasabb kamatozásúvá váló lakossági állampapírokról,
  • a kifizetett kamat újrabefektetése csak a MÁP+ esetében automatikus, így az újrabefektetési kockázat kamatváltozás esetén csak a kamatjövedelem esetében is fennáll,
  • a 2019. június 1-je előtt kibocsátott vagy megvásárolt állampapírok kamatadókötelesek (a babakötvény kivételével).

Sokan amiatt ódzkodnak az állampapír-vásárlástól, mert nem szeretnék pénzüket az államra, vagy „erre a kormányra” bízni. Ők általában megfeledkeznek arról, hogy megtakarításukat a bankok, alapkezelők, biztosítók és pénztárak is jelentős arányban szintén állampapírban helyezik el saját megtakarítási konstrukcióik keretében, ezek hozamából azonban még a saját működésük költségeit és profittartalmukat is fedezniük kell.

Címlapkép: Getty Images

Neked Ajánljuk