Őrület, mi megy az elektromos autók piacán – Szinte megállíthatatlanok a vevők – Portfolio

Jelenleg közel 20 millió személyszállító elektromos jármű (EV) van forgalomban (ez a globális flotta 1,5%-a), amihez hozzáadódik még több mint 1,3 millió elektromos haszongépjármű, beleértve a buszokat, teherautókat, valamint a világszerte mintegy 280 millió elektromos moped, robogó, motorkerékpár és háromkerekű járműről sem feledkezhetünk meg, ha a közlekedés elektrifikációjáról van szó. Az akkumulátortechnológia folyamatosan fejlődik, a zéró kibocsátás irányába mutató politikai nyomás számos országban növekszik, az autógyártók pedig fokozzák az új EV-modellek gyártását, így ha sikerül többek között az alapanyaghiányt (pl. lítium), vagy a töltőinfrastruktúra hiányosságait gyorsan orvosolni, akkor rövidesen átélhetjük az elektromos járművek forradalmát.

Az Electric Vehicle Outlook 2022 legfrissebb jelentése szerint sokkal meghatározóbb az elektromos autók terjedése, mint azt egy évvel ezelőtt becsülni lehetett.

2025-re 77 millió személyszállító elektromos járműt láthatunk az utakon, ami a teljes autóflotta 6%-át, és a jelenlegi 20 milliós állomány közel négyszeresét jelenti.

Egyes régióban persze ennél is gyorsabb lehet a haladás: Kínában az EV-k az összes forgalomban lévő jármű 13%-át, Európában pedig 8%-át teszik ki várhatóan 2025-ben.

A közel 80 milliós globális számmal párhuzamosan az évenként új eladások is növekedés előtt állnak, az előrejelzések szerint

a 2021-es 6,6 millióról 2025-re 20,6 millióra emelkedhet az elektromos autók értékesítése, ami jóval magasabb, mint az egy évvel ezelőtti 14 milliós előrejelzés.

Emögött elsősorban a Kínában történő magas értékesítési számok állnak.

Elektromos járművek várható száma 2025-ig az egyes régiókban: elektromos buszok és teherautók (balra), személygépkocsik (középen) és elektromos két- és háromkerekűek száma (jobbra), forrás: EVO 2022

2025-re így az elektromos járművek az új személygépkocsi-eladások 23%-át fogják kitenni világszerte, szemben a 2021-es 10%-kal. Ezek háromnegyede tisztán elektromos jármű (BEV). A plug-in hibridek Európán kívül várhatóan nem szereznek jelentős piaci részesedést, és 2026 körül el is érik a globális csúcsszámukat.

Egyes piacokon jóval magasabb lehet az EV-k részesedése az eladásokból: 2025-ben Kínában és Európában az új értékesítések 39%-át elektromos autók tehetik ki és néhány nagy európai autópiacon még ennél is magasabbak a várakozások: Németországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban az eladott új autók 40-50%-a elektromos lesz várhatóan.

A tanulmány arra is megfogalmaz várakozásokat, hogy Kína és Európa az EV-értékesítések közel 80%-át adja majd 2025-ben, míg az Egyesült Államok piaca csak 2023-tól fog felpörögni, de 2025-ben még mindig csak a globális EV-piac 15%-át teszi majd ki.

Az közlekedés elektrifikációja, az elektromos autók, illetve járművek témaköre is előkerül a szeptember 6-ai Sustainable World konferencián.

Más közlekedési szektorok is fejlődnek

Az egyéb szegmensek villamosítása is felgyorsult, egyre több sikeres példa van mind a gazdag, mind a feltörekvő gazdaságokban:

  • Kínában 685 000 elektromos busz közlekedik, és 195 millió elektromos kétkerekű van forgalomban.
  • Dél-Koreában 2021-ben az értékesített könnyű haszongépjárművek 17%-a volt elektromos meghajtású.
  • India háromkerekű járműparkjának már csaknem 40%-a elektromos meghajtású.

A közepes és nehéz tehergépkocsik piaca is kezd megmozdulni, 2021-ben közel 10 000 darabot adtak el belőlük. A legnagyobb globális tehergépkocsi-gyártók némelyike 2030-ra éves eladásaik 35-60%-át nulla károsanyag-kibocsátású, elsősorban tisztán elektromos hajtású járművekre alapozza. A nagyobb energiasűrűségű akkumulátorok megjelenése a 2020-as évek végére azt eredményezheti, hogy az elektromos teherautók életképes opcióvá válnak a hosszú távú fuvarozásban.

Milyen problémákkal nézünk szembe?

A riport szerint minden előrelépés ellenére a forgalomban lévő 1,2 milliárd belső égésű motorral működő személygépkocsi lecserélése időbe telik, a globális állománya ezeknek az autóknak még két évig növekszik várhatóan, majd 2024-ben csökkenni kezd. Új szabályozás nélkül, 2050-re a globális flotta alig több mint kétharmada lesz nulla károsanyag-kibocsátású. A nehezebb haszongépjárművek jóval lemaradva, csupán 29%-ban lesznek várhatóan szén-dioxid-mentesek az említett határidőn belül. Az elektromos járművek gyorsuló elterjedése azt jelenti, hogy a belső égésű járművek eladásai 2017-ben érték el globálisan a csúcspontjukat, és 2025-re már 19%-kal kevesebb lesz az eladási számuk. A csökkenés kezelése a jövőbe való beruházás mellett komoly kihívást jelent néhány régi autógyártó számára.

Vagyis látható, hogy az elektromos járművek elterjedésének gyors növekedése ellenére a közúti közlekedés még mindig nem halad a 2050-re kitűzött szén-dioxid-semlegesség felé. A járművek hajtásláncának egyszerű cseréje nem biztos, hogy a leghatékonyabb módja a nettó nulla kibocsátás elérésének, és a megoldások teljes skálájára lesz szükség – beleértve a tömegközlekedés és az aktív közlekedési lehetőségek növelését. A politikai döntéshozók agresszív fellépése is elengedhetetlen, különösen a nehezebb járművek esetében, ahol mind az akkumulátorok, mind a hidrogén meghajtás is versenyben van a piacon való helytállásért.

Egy másik aggasztó tény, hogy a gazdag és a feltörekvő gazdaságok között egyre nagyobb a szakadék az elektromos autók elterjedése terén, így egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az átállás nem lesz méltányos, és sok gazdaság kimarad a jobb levegőminőség és az új beruházások előnyeiből.

Az akkumulátorok nyersanyagellátásának korlátai is nagyon szűkösnek tűnnek az elkövetkező években, a hiány pedig nem engedi, hogy gyorsan lecsökkenjenek az elektromos járművek előállítási költségei, így a széleskörű elterjedés elvileg megakadhat (van azonban egy ezzel ellentétes hatás is, lásd lejjebb). Az akkumulátorokhoz szükséges egyik ilyen szűkös nyersanyag a lítium, erről korábban részletesen is beszámoltunk:

A költségek tekintetében van viszont egy másik faktor, ami az egyébként drágább akkumulátoros technológiát relatíve olcsóbbá teszi. Az akkumulátorok magas nyersanyagköltségeit okozó tényezők közül néhány – háború, infláció, kereskedelmi súrlódások – a benzin és a gázolaj árát is rekordmagasságba emelik, ami fokozza a fogyasztók érdeklődését az elektromos járművek iránt. Nem beszélve arról, hogy a belső égésű motorral hajtott járművek gyártása is egyre drágábbá válik.

Fontos látni, hogy az elektromos járművek piacát nem elsősorban a szabályozás irányítja, hanem a fogyasztók organikus kereslete a legfontosabb tényező. Sok országban a kínálat már most is nagyobb korlátot jelent az elektromos közlekedés elterjedésében, mint a kereslet.

Címlapkép: Getty Images

Neked Ajánljuk