Olyat műveltek a magyar bankok, amit még soha – Portfolio

Bankvezéri kerekasztal a Budapest Economic Forumon! Érdemes már most regisztrálni a konferenciára.

Közzétette tegnap az MNB a hitelintézeti szektor első féléves konszolidált adatait: az első féléves nominális konszolidált nyereség új rekordot, 405 milliárd forintot ért el.

Ez az a statisztika, amelyben az OTP külföldi leánybankjai is benne vannak, és amelyek nélkül nem 405, hanem közel 300 milliárd forint lenne a szektor nyeresége. Az első félévre jelentést közzétevő bankok nyeresége így alakult:

Az eredményjavulás fő oka, hogy jelentősen nőttek a bevételek, amit mi elsősorban az alábbiakkal magyarázunk:

  • különösen a lakossági hitelállomány, azon belül is a lakáshitelezés dinamikusan emelkedik, köszönhetően a járvány miatt elhalasztott lakáskeresletnek és az új családtámogatási intézkedéseknek, ez elsősorban a kamatbevételekre, másodsorban a díj- és jutalékbevételekre jótékonyan hat,
  • a törlesztési moratórium miatt ténylegesen be nem folyó kamatokat is elszámolhatják a bankok, és bár ezekre kamatos kamatot nem számíthatnak fel, a moratórium elnyújtja a tőketörlesztést (lassabban csökken a tőketartozás), ami automatikusan nagyobb erre eső nominális kamatbevételt jelent a bankoknak a moratórium nélküli állapothoz képest,
  • a járványnak, a hitelprogramoknak és az inflációnak köszönhetően nominálisan emelkednek a megtakarítások, és ez az utóbbi félévben a tavalyinál erősebben csapódott le a vagyonkezelési és tőzsdei termékekben, növelve a bankok díj- és jutalékbevételeit,
  • a kamatkörnyezet tavasszal elinduló (majd júniusban alapkamat-emelkedésben is megtestesülő) növekedése növeli a bankok marzsát (egyelőre elsősorban a betéti marzsot), az alacsony hitel/betét arány miatt ugyanis a bankok szinte egyáltalán nem emeltek betéti kamataikon, miközben a hiteleknél már látható elmozdulás felfelé,
  • a járványhelyzet enyhülésével a fogyasztás és a turizmus is beindult, növelve a bankok fizetési tranzakciók során elkönyvelt bevételeit, (a turizmus beindulásának a hatása persze főleg a harmadik negyedévben jelentkezhet),
  • szokás szerint az OTP újabb akvizíciói is feljebb segíthették a számokat éves összevetésben.

Összességében az első félévben a hitelintézeti szektor konszolidált kamateredménye 11%-kal, a díj- és jutalékeredmény 10%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Érdemes összevetni az utolsó járványmentes évvel, 2019-cel is az abszolút számokat. Látványos a bevételek növekedése a két évvel ezelőttihez képest is. Ettől elmaradt a költségek növekedése, ami részben valószínűleg a járvánnyal is magyarázható (a digitalizáció felgyorsulása növelte a költséghatékonyságot).

A hatékonyságjavulás a költség/bevétel hányadoson is jól látszik: 2019 és 2020 első felében még 67, most viszont már csak 62 százalék volt a szektor ezen mutatója. Ahogy az abszolút számokon látszódik, ez elsősorban a bevételek növekedésének köszönhető.

Tavalyhoz képest a legnagyobb változást persze a kockázati költségek visszaesése jelenti. Amit a várható hitelezési veszteségek miatt kellett, azt jórészt tavaly megképezték a bankok, az első félévben viszonylag alacsony, 38 milliárd forint volt a nettó értékvesztés. A törlesztési moratórium meghosszabbítása még itt okozhat meglepetéseket.

Az őszi hosszabbítással sikerülhet elkerülni a hirtelen csődráta-emelkedést, viszont pontosabban fogják látni a bankok, kik is a legveszélyeztetettebb ügyfelek. A sérülékeny állomány arányát az MNB 10-12%-ra teszi a teljes hitelállományhoz képest. Egyelőre nagyjából stagnál a bankok nem teljesítő hitelállománya, értékvesztéssel való fedezettsége pedig magas.

A nem teljesítő hitelek aránya a háztartásoknál 5,8%-on, a vállalatoknál 4,5%-on állt június végén az MNB adatai szerint. Köztük vannak a nem túl régen életbe lépett definíció szerint a jelentős késedelembe még nem esett, de várhatóan abba eső ügyletek is.

A nominális rekordot jelentő nyereség mellé nem túlzottan magas, 12,3%-os tőkearányos megtérülés (ROE) járult az első félévben a bankszektorban. Ez még kissé el is marad a két évvel ezelőtti 12,7%-tól.

Havonta beszámolunk a belföldi hitel- és a betétállomány alakulásáról (legutóbb ebben a cikkünkben), ezért most csak dióhéjban: a hitelintézetek konszolidált hitelállománya egy év alatt 12,9%-kal, betétállománya 16,7%-kal, mérlegfőösszege 15,7%-kal bővült. Az állományok kétszámjegyű bővülése (ami mögött persze részben a moratórium is áll) meglehetősen magas ügyfélaktvitást sugall, és jótékonyan támogatja a bevétel- és profittermelést várhatóan a következő negyedévekben is.

Címlapkép: Getty Images

Neked Ajánljuk