Nagyot alakítottak a magyar bankok, de már lesben áll Magyarország réme – Portfolio

Újabb rekordnyereség, de…

Közzétette tegnap a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézeti szektor részletes első háromnegyed éves statisztikáit. Konszolidáltan (pl. az OTP külföldi leánybankjaival együtt) 642 milliárd forintos, nem konszolidáltan pedig 498 milliárd forintos nyereséget ért el az első három negyedévben az ágazat, mindkettő nominális rekordot jelent.

Az alábbi nagybankok közölték eddig számaikat. A konszolidált eredmény alapján az OTP a 642 milliárd forintos profit 52%-áért felelt, a K&H-val, az MKB-val és az Erstével együtt pedig 77% volt a négy bank nyereség szerinti részesedése.

A tőkearányos megtérülés (ROE) szempontjából azonban még nem érte el a magyar bankszektor a koronavírus-válság előtti szintet: a két évvel ezelőtti 13,9%-hoz képest most 12,8%-ot mutatott ki az MNB.

Megnéztük, hogy most miben jobb, illetve miben rosszabb a bankszektor, mint két évvel ezelőtt, és azt találtuk, hogy tőkearányosan a kamateredmény egyelőre még ugyanott tart, mint 2019-ben, és miközben a működési költségek javultak (-1,0 százalékpont tőkearányosan), addig a díj- és jutalékeredmény romlott (-0,6 százalékpont), és még a hitelezési értékvesztés is magasabb volt (+0,9 százalékpont).  

Az abszolút számokban is hasonlót látunk. 2019-hez képest a kockázati költségek idén még kedvezőtlenebbül alakultak mintegy 67 milliárd forinttal, tavalyhoz képest viszont több mint 200 milliárd forintos a javulást jelez az idén eddig elszámolt 95 milliárdos kockázati költség.

A hitelezési veszteségek jövőbeni alakulása szempontjából kedvező fejlemény, hogy a törlesztési moratóriumban a háztartási hitelállomány 5%-a és a vállalati hitelállomány 2%-a maradt csak benne (várhatóan 2022 közepéig), ugyanakkor még nem látni pontosan, hogy a kilépők között mekkora lesz a nem fizetők aránya. A moratórium egyébként a banki kamatbevételekre hosszabb távon is kedvezően hat annak köszönhetően, hogy lelassította a hitelek tőketörlesztését és ezáltal a hitelállomány amortizációját.

A nem teljesítő hitelek állománya a háztartásoknál nagyjából stagnál a moratórium előttihez képest (konszolidáltan 833 milliárd forint), a vállalatoknál pedig csökkent (627 milliárd forint szeptember végén), ez a két szám 5,5%-os, illetve 3,7%-os nem teljesítő hitel arányt jelez. Az MNB belföldi számai 3,0%-os, illetve 3,5%-os NPL-rátát mutatnak e két ügyféltípusnál. Nagy kérdés még, mit okoz a moratórium fokozatos feloldása a portfólióminőségben.

Biztató egyelőre az is, hogy a pandémia alatt nem romlott tovább a bankszektor költséghatékonysága, sőt, észrevehetően javult: a költség/bevétel mutató 64%-ról 59%-ra csökkent, amiben a bevételek dinamikus emelkedése mellett a költségek visszafogottabb emelkedésének is szerepe van. Az emelkedő infláció és a bérnyomás miatt fennáll azonban a veszélye, hogy nem tudja tartani a bankszektor ezt a költséghatékonyság-növelési ütemet.

Mi jön ezután?

Ahogy Simák Pál, a CIB elnök-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában kiemelte, a banki eredményesség idei javulásának négy fő komponense van: 1. az alapkamat (és persze vele a kamatkörnyezet) emelkedése, 2. az üzleti aktivitás növekedése, 3. az NHP Hajrá preferenciális betétéből fakadó (2022. január 1-jén megszűnő) többlet kamatjövedelem és 4. a hitelezési veszteségek idei jelentős csökkenése.

Ezek közül, úgy tűnik, az utolsó kettő átmeneti eredményjavító tényező kiesik a rendszerből, az első kettő viszont a közeljövőben is javíthatja a bankszektor eredményességét. A kamatkörnyezet további emelkedése és különösen a hozamgörbe laposabbá válása (inkább a rövid, mint a hosszú hozamok emelkedése) pozitívan hat a banki eredményességre. Különösen a betéti marzson keresztül érvényesült ez eddig a bankoknál (a bankközi kamatlábak és a betéti kamatok közötti rés kitágult), miközben a hitelkereslet még nem esett vissza az emelkedő kamatok miatt.

Az üzleti aktivitás növekedését támogatja a választási év is (és a vele együttjáró fiskális kifizetések, pl. szja-visszatérítés, béremelések és 13. havi nyugdíj), ugyanakkor az emelkedő kamatok miatt esetlegesen visszaeső hitelkereslet negatív irányú kockázat a bankok számára. 2022 első felében fogjuk már tisztábban látni, pontosan mit okoz ez a hitelpiacon és vele együtt a bankok bevételeiben.

A konszolidált adatok szerint mindenesetre idén szeptember végén a hitelintézetek hitelállománya még 14,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, miközben a betétállomány 16,3%-kal, mérlegfőösszeg pedig 16,2%-kal múlta felül a 2020. szeptemberit.

Címlapkép: Getty Images

Neked Ajánljuk