Mi történt az öltönyökkel a távmunka időszaka alatt? – Origo

Ahogy az idei évben tömegek kényszerültek otthonról dolgozni, a folyamat számos területen komoly változásokat indított el. Nem volt kivétel ez alól a divatipar sem, ahol nem csupán a luxuscikkek eladásai estek vissza, de a hagyományos irodai környezethez elengedhetetlen öltönyök értékesítése is.

Az úgynevezett fehérgalléros állások körében is lendületesen terjedt idén a távmunka, ahogy a koronavírus-járvány miatt sok dolgozó kényszerült otthon maradni. Ennek pedig igen különleges következményei is vannak, például az öltözködésre nézve – írja a Reuters elemzése.

Egyre kevesebbeknek kellett ugyanis kötelezően öltönyt viselniük, aminek következtében a prémium öltönyök eladásai is visszaestek. Lehet ugyanis, hogy egy Zoom konferencián a dolgozó fölvett egy inget és egy zakót (akár nyakkendőt is), de a döntő többségnek nem kellett – például – új prémium gyapjú öltönyt vennie a munkához.

Mindez pedig globálisan is felforgatta a prémium formális viseletekhez tartozó ellátási láncokat. Ausztrália például a világ legnagyobb merinó gyapjú termelője, azonban a prémium gyapjú ára ebben az évben mélyrepülést produkált, és évtizedes mélypontot ért el. Észak-Olaszországban pedig a farmerektől vásárló gyapjúfeldolgozó üzemekben azt tapasztalták, hogy rendkívüli mértékben visszaestek a megrendeléseik.

Még mindig nem igazán talált magára a globális ruha- és textilipar

Friss jelentések arra mutatnak rá, nagymértékű egyensúlytalanságok jellemzik a ruhaipar globális világát. A járvány most felszínre hozta a mélyben eddig is meglévő ellentmondásokat, és miközben a felzárkózó országokban működő beszállítók borotvaélen táncolva küzdenek a túlélésükért, egyesek azt javasolják, a nagy nyugati ruhaipari vállalatoknak ideje lenne osztozni a szegényebb országokban működő gyártóik pénzügyi kockázataiban.

A trend az Egyesült Államokat és Európát is elérte. Az olyan kereskedelmi láncok, mint a Men’s Wearhouse, a Brooks Brothers vagy a TM Lewin egyaránt arra kényszerültek, hogy bezárja a boltjaikat az elmúlt hónapokban.

A Reuters által megkérdezett iparági szereplők egyaránt arról számoltak be, hogy komoly átalakulást tapasztaltak a szektorban. Egyfelől számos farmer alternatív értékesítési lehetőségeket kezdett keresni, másfelől a fogyasztói oldalon is megfigyelhető, hogy az emberek egyre inkább keresik a kényelmesebb ruhadarabokat, eltávolodva a formális daraboktól.

Nem meglepő tehát, hogy Ausztráliában a merinó gyapjú benchmark árfolyama kilogrammonként 8,58 ausztrál dollárra csökkent szeptember elején – szemben a 2019 elején mért 20,16 dollárral. Szeptember első fele óta a nyersanyag ára mindössze alig 10 dollár fölé tudott csak drágulni.

A távmunka következtében csökkent a prémium öltönyök iránti keresletForrás:Shutterstock

Ausztrália legfőbb vásárlója (Olaszország mellett) Kína, amely most szinte egyedül maradt a keresleti piacon. Noha jelenleg Kína is kevesebb gyapjút vásárol, valamennyire ellensúlyozni tudja az évi több mint 3 milliárd ausztrál dolláros gyapjúexport jelentős kieséseit.

A fentieket figyelembe véve érthető az is, hogy az öltönyök a leginkább leértékelt és a legkevesebb eladást produkáló termékek között voltak szeptemberben, Franciaországban, Olaszországban és Németországban egyaránt.

A legnagyobb, esetenként 50 százalék körüli, visszaesést az olcsóbb és közepes áru öltönyöket áruló vállalatok szenvedték el, mint az Asos, a Topman, a Guess vagy a Hugo Boss.

Neked Ajánljuk