Megszületett a döntés: valóban el kell búcsúznunk a magyar Gripen vadászgépektől? – Portfolio

Nem lenne most egyszerű új vadászgépet venni

2026-ban lejár a Magyar Honvédség légierejében található 14 darab JAS-39 Gripen vadászgép lízingszerződése, ami azt jelenti, hogy végleg magyar tulajdonba kerülnek ezek a merevszárnyú repülőgépek. Korábban több újságcikk és fórumposzt is született arról, hogy a szerződés lejárta után a döntéshozók ki akarják vonni a Gripeneket hadrendből és helyette valamilyen modernebb, ötödik generációs vadászgépet akarnak rendszeresíteni.

Sokan az Egyesült Államok F-35-ös vadászgépét tartották lehetséges utódnak, ami igencsak költséges vállalás lenne. Lengyelország például 4,6 milliárd dollárért vásárol 32 F-35-öst, Svájc pedig 6,5 milliárd dollárt fizet 36 gépért – ez azt jelenti, hogy most úgy 143-180 millió dollárért megy egy gép a nemzetközi piacon.

Ha még az alacsonyabb, lengyelek által kifizetett árral is számolunk tehát, Magyarországnak 2 milliárd dollárt, azaz kb. 585 milliárd forintot kéne kifizetnie csak az új repülőgépekért, ha a teljes Gripen-flottáját egy az egyben helyettesíteni akarja.

Erre jön még az újabb dollár százmilliós tételt jelentő alkatrész-beszerzés, a karbantartási kiadások, a megfelelő logisztikai háttér kiépítése és a kiképzés. Csak hogy egy példát említsünk arra, hogy a gép beszerzésével kapcsolatosan milyen egyéb kiadások lehetnek: 400 ezer dollár – 117 millió forint – csupán egy darab sisak beszerzése egy F-35-öshöz.

Izraeli F-35-ös. Izrael volt az első külföldi ország, amely az Egyesült Államok ötödik generációs vadászgépét rendszeresítette. Fotó: Major Ofer, Israeli Air Force (CC-BY)

Az Egyesült Államok mellett egyedül Kína és Oroszország rendelkezik még működőképes ötödik generációs vadászgépekkel, az érvényben lévő fegyverembargók miatt szóba sem jöhet az, hogy ezektől az országoktól vásároljunk új gépeket.

Más NATO-országok vagy NATO-barát országok pedig még igencsak kezdetleges szakaszban vannak az ötödik (vagy éppen hatodik) generációs vadászgép-fejlesztés területén: az Airbus-Dassault-Indra által fejlesztett Future Combat Air Systemből várhatóan a 2030-as évek végén lesz működőképes vadászgép, a svéd Flygsystem 2020-as projekt állapotáról pedig szinte semmit nem tudni.

Future Combat Air System makett Párizsban. A számos európai repülési vállalat kooperációjából megvalósuló harci repülőgép várhatóan a 2030-as, 40-es években lesz üzemképes. Fotó: Tiraden via Commons

Ilyen környezetben a magyar döntéshozóknak lényegében két választásuk volt: vagy megtartják még pár évig a Gripeneket, vagy méregdrága F-35-ösöket vásárolnak – úgy tűnik, az előbbi mellett döntöttek.

Marad a Gripen, de mégsem egészen

A napokban megállapodott Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a SAAB-bal arról, hogy

Magyarország megvásárolja a Gripenek legújabb szoftvercsomagját, melynek segítségével jelentősen fejlődnek majd a vadászgépek harcászati képességei.

A kormánybiztos a Portfolio-nak elmondta: az upgrade-nek köszönhetően a magyar Gripenek egy teljesen más kategóriába kerülnek hadműveleti szempontból, mint a térségben üzemelő, hasonló feladatú vadászgépek. A hazai merevszárnyasok például képesek lesznek kitérő manőverek közben csapásmérő műveletek kivitelezésére, illetve új generációs rakéták és célzórendszerek is integrálhatók lesznek a platformba.

A kecskeméti repülőnapokon kiállított, korszerűsített Gripen vadászgép. Fotó: Portfolio

Maróth Gáspár úgy fogalmazott, hogy egy harci repülőgép alapvetően egy felfegyverzett repülő számítógép, nem csupán abban rejlik a harcászati értéke, hogy milyen a sárkányszerkezete. A szoftver-upgradenek köszönhetően a gépek használhatósága jelentősen kinyúlik időben.

Kérdeztük a kormánybiztost arról is, hogy miért döntöttek a Gripenek fejlesztése mellett egy teljesen újfajta repülő platform beszerzése helyett; a szakember azt mondta, hogy a most elérhető új generációs harci repülőgépeknek minden hype ellenére rengeteg hibája van, 2040-2050-re viszont várható egy jelentős technológiai ugrás, melynek eredménye valószínűleg számos új géptípus megjelenése is lesz a piacon.

Időt kell nyernünk, hogy megfelelő döntést tudjunk hozni. Nincs annyi pénzünk, hogy hibázzunk

– mondta Maróth Gáspár.

A Magyar Honvédség Gripen vadászgépei az upgrade után is C/D típusjel alatt szolgálnak majd tovább.

Magyar Gripen vadászgép demózik a kecskeméti repülőnapokon. Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Repülőgépipari ökoszisztéma jöhet létre

A hétvégén a kormánybiztos arról is szándéknyilatkozatot írt alá a SAAB-bal, hogy a magyar kormány és a svéd vállalat elkezd azon dolgozni, hogy

olyan területeket azonosítson, melyekben a magyar hadiipar szereplői együtt tudnak működni repülőgépipari, kutatási és mérnöki területen a SAAB-bal.

Maróth Gáspár a Portfolio-nak elmondta: nem újdonság, hogy a SAAB magyar entitásokat bevon a fejlesztési tevékenységeibe, hiszen a Gripenek lényegében azért váltak a nemzetközi piacon befutott termékké, mert Magyarország elsőként rendelt belőlük, illetve a magyar pilóták visszajelzéseit eddig is beépítették a svédek a fejlesztési projektjükbe.

A kormánybiztos arról is beszélt, hogy nyílt szándéka a kormánynak, hogy olyan mérnöki, fejlesztési, illetve ipari tudásbázis jöjjön létre Magyarországon, amely a repülőgépiparban nemzetközileg is meghatározó szereplővé teszi hazánkat. Ezért is tárgyalnak számos repülési nagyvállalattal, mint az Airbus, amely alkatrészgyárat hoz létre Gyulán, az Embraer, amely a múlt héten nyitott irodát Budapesten, az Aero Vodochody, melynek megvásárlása most zajlik, a Pipistrel, mellyel még folynak a tárgyalások, illetve a SAAB.

L-39NG kiképzőrepülőgép, a hamarosan magyar többségi tulajdonba kerülő Aero Vodochody húzóterméke. Fotó: Portfolio

Megkérdeztük Maróth Gáspárt arról is, hogy mennyire valószínű, hogy ezek a vállalatok egymással együttműködve valamilyen közös projektet hajtanak végre a jövőben magyar szakemberek, magyar infrastruktúra bevonásával. A kormánybiztos azt mondta, hogy örülnek minden ilyen együttműködésnek, de azt ők nem kezdeményezhetik, jelenleg minden céggel külön-külön tárgyalnak.

Ettől függetlenül a szakember azt mondta, hogy nem teljesen légből kapott ötlet a több vállalat együttműködéséből létrejövő iparági szinergia, első körben ez a szakemberek területén valósulhat meg, hosszabb távon pedig ennél átfogóbb ökoszisztéma is kialakulhat.

Címlapkép: MTI Fotó/Ujvári Sándor

Neked Ajánljuk