Megsarcolják az európai energiacégeket, és kiosztják a pénzt a rászorulók között – 444.hu

Pénteken ebben a hónapban már másodszor találkoztak az európai uniós országok energiaügyi miniszterei, Magyarországot ezúttal is Szijjártó Péter külügyminiszter képviselte. Ez is mutatja, hogy mostanság különösen nagy tétje van ezeknek a megbeszéléseknek, hiszen nyugodtabb időkben Steiner Attila, a technológiai minisztérium államtitkára jár ezekre az ülésekre.

A megbeszélés most is arról szólt, hogy mit lehet kezdeni az elszabadult energiaárakkal. 2021 elején még 40-50 euró/MWh óra körül volt az áram ára átlagosan Európában, de mostanában volt óra, amikor 800-1000 euróba került, és az 500 euró körüli ár szinte megszokottá vált. A földgáz 2021 elején 20 euró/MWh óra körüli áron volt kapható Európában, mostanában 180-220 euró között mozog.

A brutális áremelkedés inflációt gerjeszt, megélhetési válságot okoz sok európai polgárnak, rengeteg vállalkozás megmaradását veszélyezteti, és aláássa az európai ipar versenyképességét.

Azért van baj, mert az oroszok nem adnak gázt

A gáz és az áram árának emelkedése szorosan összefügg. A mostani áremelkedéseket a gáz drágulása gerjeszti.

A gáz azért drága Európában, mert kevés van belőle, és nem világos, hogy lesz-e elég minden országnak ezen a télen. Gázhiány azért van, mert Oroszország jelentősen csökkentette az EU-ba irányuló szállításait.

A Gazprom már 2021 nyara óta kevesebb gázt ad el Európának, mint a korábbi években, és idén nyár óta szinte semmit sem. Sokáig technikai nehézségekre hivatkoztak, de mostanra kimondták, hogy ez a bosszú Ukrajna támogatásáért, és az EU által bevezetett, a gázkereskedelmet egyébként nem érintő szankciókért.

Így teszi drágává az áramot a drága gáz

A gáz ára azonnal lecsapódik Európában az áram árában, jellemzően 2,2-szer annyiba kerül egy MWh, mint ugyanennyi gáz, ha a nagy átlagot nézzük. Ez azért van így, mert az európai áramtőzsdéken az a szabály, hogy mindig az utolsó belépő határozza meg az adott óra árát, és általában a gázerőművek termelnek a legdrágábban. Mostanában pedig mindig azok a legdrágábbak.

Az áramtőzsdék Európában úgy működnek, hogy a különböző termelők (atomerőművek, szélfarmok, napelemesek, vízi, szén- és gázerőművek) minden órára megajánlanak egy mennyiséget és egy hozzá tartozó árat. A vásárlók pedig jelentkeznek, hogy mekkora mennyiség kell nekik. Minél nagyobb a vásárlói igény, annál drágább termelők lépnek be, egészen addig, amíg a felkínált és a megvenni óhajtott mennyiség nem találkozik. Ekkor a legutolsóként belépő termelő, azaz a legdrágább ajánlatot tevő ára lesz az irányadó, és az adott órában mindenki ennyiért adja és veszi az áramot.

Vegyünk egy példát: péntek este 9 órára 50 egység áramra van igény a tőzsdén. Jelentkezik a szélerőmű, hogy erre az időpontra 12 egységet tud adni 2 petákért. Jön az atomerőmű, hogy 28-at adna, egységenként 5 petákért. De kell még 10 egység, úgyhogy jelentkezik a gázerőmű is, hogy ezt tudja szállítani, de csak 10 000 petákért. Ebben a helyzetben mindhárom erőmű 10 000 petákért adja az áramot az adott órára.

A rendszer normális esetben támogatja az olcsón termelő megújulók terjedését, jutalmazza a leghatékonyabbakat. A mostani gázhiányos helyzetben viszont úgy viszi fel az áramárat, hogy közben a termelők többségének nem nőttek a költségei, hiszen az a szélerőmű is 10 000 petákért adta az áramot, amelyiknek már 2 petákon is haszna lett volna. Ezt a csapdát igyekeztek feloldani az EU-s miniszterek pénteken.

A nem gázos termelőket megsarcolják

A legfontosabb döntésük az volt, hogy elveszik a profitjuk egy részét azoktól a termelőktől, akik nem gázból vagy a szintén nagyon drágává vált feketekőszénből termelnek áramot.

A pénteken elfogadott szabály szerint a 180 euró/MWh feletti bevételeiket a kormányok elveszik tőlük, és a pénzt a rezsiköltségek miatt nehéz helyzetbe jutott háztartások, intézmények és vállalkozások között osztják ki ezentúl. (A szabályozásban rengeteg lehetőség van kivételekre, variálásokra, ez csak a fő irány, amit legkésőbb december 1-jétől kellene mindenütt érvényesíteni.)

Szijjártó Péter szerint Magyarországon nem kell semmit sem tenni, mert a KÁT (kötelező átvételi rendszer) már ugyanerre szolgál. (A rendszert eredetileg arra találták ki, hogy a megújulókat támogassák vele, nekik biztosított fix átvételi árat. Csakhogy idén annyira magasak az áramárak, hogy a megújulók áramát már drágábban is el lehet adni, mint a KÁT-ban meghatározott szint. Ezért a kormány idén a többletet elkezdte kiosztani az ipari nagyfogyasztók között, akikre eddig a KÁT jelentette többletköltséget ráterhelték. Ilyen értelemben a magyar háztartások nem lehetnek kedvezményezettjei az új EU-s rendszernek, arra marad a rezsicsökkentett része a számláknak.)

A pénteki találkozó másik fontos döntése, hogy a gáz- olaj- és szénipar vállalatai extra adót kapnak a nyakukba, a profitjuk azon része után, amelyik 20 százalékkal meghaladja a 2018–2022 közti átlagos nyereségüket. Ezt a pénzt is ki lehet osztani a rezsi miatt gondban lévőknek. Szijjártó szerint ezt se kell Magyarországon bevezetni, mert az energetikai cégekre tavasszal kirótt extraprofitadó megfeleltethető ennek.

Kötelező spórolás

A miniszterek arról is döntöttek, hogy azokban az órákban, amikor a legnagyobb az áramfogyasztás, 5 százaléknyi kötelező megtakarítást kell elérni. Magyarországon télen jellemzően 18 óra körül van csúcson az áramfogyasztás, vagyis kora esténként az elmúlt évekhez képest 5 százalékkal kevesebb áramot kell fogyasztania az országnak.

Szijjártó Péter a találkozó után azt mondta, ezek az intézkedések ártani nem ártanak, de használni sem fognak. Szerinte az egyetlen érdemi megoldás az lenne, ha sikerülne több gázt behozni az EU-ba. Nem tette hozzá, de nyilvánvalóan arra utalt, hogy ki kell békülni Oroszországgal, hogy újra adjanak el gázt.

Nem lett sapka

A találkozón éles vita folyt a gázársapkáról, aminek bevezetését 15 ország követelte (Bulgária, Belgium, Horvátország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia. Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország). A javaslatuk szerint az EU-ba bizonyos ár felett nem lehetne gázt eladni, és ez lejjebb vinné az árakat.

A javaslatot az Európai Bizottság, Németország, Dánia, Hollandia és Magyarország sem támogatja. A fő ellenérvük, hogy egy ilyen intézkedés nyomán még kevesebb gáz lenne az EU-ban. Oroszország azt mondta, ha lesz ársapka, teljesen leállítja a szállításokat – ettől fél Magyarország. Az LNG-szállítmányokat is csökkentheti az intézkedés, mert a cseppfolyós gázt el lehet adni például Ázsiában is, akár a sapka feletti áron. A pénteki tanácskozás utáni hangulat alapján egyelőre nem lesz ilyen sapka, bár vannak ötletek mindenféle variációra: például, hogy csak az orosz, vagy csak a vezetékes gázon legyen ársapka. A Bizottság tovább dolgozik a lehetőségek modellezésén.

A németek túl sokat költenek magukra

A tagállamok között abból is vita lett, hogy Németország ezen a héten bejelentette, 200 milliárd eurós, óriási támogatási csomagot nyit meg a kormány, amiből a rászoruló fogyasztók kapnak támogatást az energiaszámláik fizetésére. A keretből háztartások és cégek is részesülnek.

Több tagállam, élükön Olaszországgal, élesen kritizálta ezt, aggódva, hogy a Németországnál szegényebbek komoly versenyhátrányba kerülnek. A németek ugyanis ezzel az irdatlan pénzzel kisegítik a saját nagyvállalataikat, amelyek így alacsonyabb költséggel tudnak tovább termelni, mint az olyan európai versenytársaik, amelyek nem kapnak ilyen mértékű állami segítséget.

A német kormány képes ekkora hitelt felvenni, de az egyébként is eladósodott olasz például nem, nem is beszélve a magyarról, amelyik már a forintszámláit sem tudja rendezni októberben. Az éppen leköszönő olasz kormányfő, Mario Draghi, és a posztját hamarosan átvevő Giorgia Meloni egyaránt arról beszéltek pénteken, hogy Németországtól szolidárisabb viselkedést várnának el, és hogy európai szintű, közös megoldásokban gondolkodjanak inkább a mostani nehéz helyzetben.

Enyhítendő a feszültséget a német kormány jelezte, abban benne lennének, ha az EU közösen vásárolna gázt, ahogy a vakcinák esetében történt, amit igazságosan kiosztanának a tagállamok között, és a nagy beszerzési tétel miatt árkedvezményt lehetne kiharcolni. A javaslattal az a fő gond, hogy nincs sok szabadon árusított gáz a piacon, mert minden tagállam felvásárolta már, ami megszerezhetőnek látszott az elmúlt hónapokban.

Neked Ajánljuk