Kifakadt a neves befektető: ez már olyan, mint 1999 – Épp a második dotkomlufi zajlik? – Portfolio

Tavaly márciusban az egyik vezető kockázati tőkés vállalat, a Sequoia Capital a koronavírust „2020 black swan”-jének nevezte, azt jósolva, hogy a magán finanszírozás jelentősen visszaszorul, ahogy azt 2001-ben és 2009-ben is tapasztalni lehetett. Eddig azonban nem úgy tűnik, hogy ez nem történt meg, manapság a technológia szektor befektetői nagyobb csekkeket írogatnak, mint eddig bármikor – írja a CNBC.

A CB Insights adatai szerint a startupok idén eddig, vagyis valamivel több mint fél év alatt több mint 292 milliárd dollárnyi friss forráshoz jutottak, ami már közel annyi, mint az egész 2020-as évi (amikor 302 milliárd dollárra rúgott a tőkebevonás). A nagy, 100 millió dollár feletti tranzakciók száma idén 751, szemben a tavalyi egész éves 665-tel.

Startupok finanszírozása, forrás: CBInsights

A brit Hoxton Ventures egyik partnerét a jelenlegi helyzet nagyban emlékezteti 1999-re, olyan mértékű a lelkesedés és a kínálat. Az egy olyan időszak volt, amikor ha a dotcomot beletetted a nevedbe, már attól szárnyalt a részvény. Mindenki a részese akart lenni a következő nagy dolognak. Az 1990-es évek végén minden internetes céget imádtak a befektetők, a Nasdaq Composite index 1995 és 2000 között az ötszörösére emelkedett. Majd kidurrant a lufi és 2002 októberére 80 százalékot vesztett a csúcsához képest.

A jelenlegi helyzettel összevetve a Nasdaq index közel a háromszorosára emelkedett az elmúlt 5 évben, számos nagy technológiai vállalat, mint az Amazon, a Google, és a Facebook piaci kapitalizációja meghaladta az ezer milliárd dollárt, a Microsoft és az Apple pedig már elérte a kétezer milliárd dollárt is.

A Nasdaq Composite index alakulása

De nem csak a tőzsdei vállalatok értéke szállt el, a befektetőket az aggasztja igazán, hogy néhány magánkézben lévő technológiai vállalaté is.

Rekordot döntött az „unikornisok” száma 2021 első felében, vagyis azoké a vállalatoké, amelyet legalább 1 milliárd dollárra árazták a befektetők finanszírozási körök során. Jelenleg már 249 van belőlük.

Új unikornisok, forrás: CBInsights

Az Accel kockázati tőkés cég partnere szerint jó most finanszírozási forrást kereső vállalkozónak lenni. Hozzáteszi, hogy példa nélküli a növekedés most ezeknél a cégeknél és a fundamentumok is erősek.

A Hoxton Ventures befektetője szerint erősödik a verseny a kockázati tőke szegmensben, a magánkézben lévő technológiai vállalatok árazása pedig a kimaradástól való félelem miatt is egyre inkább elrugaszkodik a valóságtól. A Tiger Global, amely kifejezetten az IPO előtt álló cégekre szakosodott, egyre nagyobb piacot szerzett a kockázati tőkést tranzakciókban a közelmúltban, a japán konglomerátum, a SoftBank a hatalmas Vision Fundjával pedig a startup-befektetések világát forgatta fel.

A brit fintech startup, az OpenPayd vezérigazgatója beszélt a CNBC-nek a forrásbevonásokkal kapcsolatos tapasztalatairól. „Túl keveset kérsz, mi csak 100 millió dollár feletti összegeket adunk” – mesélte. A befektetők pedig egyre nagyobb és nagyobb csekkeket írnak. Hozzáteszi, hogy sokan nem is értik a fő termék, a szoftver működését, csak egyszerűen beszállnak, mert van rá lehetőség. Véleménye szerint ez hosszú távon káros az iparágnak, mert a vállalatok nem az értékteremtésre fókuszálnak, hanem a pénzgyűjtésre és annak elégetésére. A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet pedig kedvez a kockázatosabb kockázati tőkés befektetéseknek – tette hozzá.

A Hoxton Ventures befektetője hozzáteszi, hogy számos különbség van a jelenlegi helyzet és az 1999-es dotkom-buborék között.

Az egyik, hogy akkor a hype hajtotta a piacokat és nem a fundamentumok, most viszont stabil vállalatok vannak, amelyeknek van piaca.

A másik, hogy most vannak olyan vállalatok, amelyek nem vontak be jelentősebb mértékű finanszírozást, mielőtt meghirdették volna az első kockázati tőkés befektetési körüket, ilyen például az amerikai szoftvercég, az Articulate, amely 2002 óta működik már és az első forrásbevonásra idén júliusban került sor, 1,5 milliárd dollár értékben.

Egyelőre úgy tűnik, hogy inkább az Egyesült Államokban pörögtek fel inkább a kockázati tőkés befektetések a startupokba, Európa lemaradozik, Kínában pedig csökkent a befektetések mértéke. 2021 első félévében az európai startupok közel 50 milliárd dollárt vontak be, ami meghaladja a teljes 2020-as évi értéket (38 milliárd dollár volt a tavalyi évben). Van néhány vállalat, tízmilliárdos nagyságrendű értékeltséggel, mint a svéd akkumulátorgyártó, a Northvolt, a fizetési megoldást kínáló Klarna, vagy a német vállalati szoftvereket fejlesztő Celonis és több európai startup is elérte mostanság az „unikornis-méretet” – idén például az online bevásárló alkalmazás, a Gorillas, 2020-ban pedig az online események lebonyolítását segítő Hopin, amely tavaly elnyerte az unikornis-méretet leggyorsabban elérő vállalat címét (amitől most a Gorillas megfosztotta).

A kockázati tőkés befektetések felpörgését a tőzsdére lépési tervek is követik természetszerűleg, hiszen a kockázati tőkés befektetők ki akarnak szállni valamikor a vállalatokból. Tavaly tőzsdére ment az Airbnb és a Coinbase, múlt héten pedig a Wise fintechcég, amely Európa legnagyobb részvénykibocsátása lett eddig 2021-ben.

Az Airbnb árfolyamának alakulása

Címlapkép: Getty Images

Neked Ajánljuk