Itt a kriptobetét: kockázatmentes nyereség, vagy illúzió? – Az MNB is megszólal az ügyben – Portfolio

A kriptovaluták napjaink abszolút spekulatív eszközei, amelyek közül persze vannak olyan, amik egyre inkább egyéb funkciókat is felvesznek, és természetesen nem szabad megfeledkezni a mögöttes blockchain technológiában rejlő lehetőségekről. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a legtöbb kriptoeszközt az emberek azért vásárolják, mert gyorsan sok pénzt akarnak keresni. Ha valaki tisztában van a kockázatokkal és a rendszer transzparens keretek között működik, akkor ez etikusnak is tekinthető.

Persze egyre többen vannak, akik hosszú távra tartják kriptovalutákat, de a spekulánsok jellemzően viszonylag rövid távra veszik ezeket az eszközöket. Ám az ebbe a csoportba tartozó piaci szereplőket egy tipikus fiat devizára fizetett 1% körüli betéti kamatláb aligha fogja lázba hozni, így talán nem is csoda, hogy nem nagyon jöttek divatba akár a látra szóló kamatfizetések a kriptók világában. Azonban évi 12%-os hozam egy olyan instrumentumra, amit egyébként is tart az ember és ami egyébként is rakétaként emelkedik az idő nagy részében, már sokan felkapják a fejüket. Főleg akkor, ha (több jel szerint is cinikus módon) ezt kockázatmentesnek tüntetik fel.

A Nexo nevű vállalat pedig éppen ezzel a számmal hirdeti a szolgáltatását. A cég egyfajta kriptóvaluta hitelintézetként működik, hiszen nemcsak betétet szed be és fizet rá kamatot, de hitelez is. Azt gondolhatnánk, hogy ez a hagyományos üzleti modell alapján működik, vagyis a kamatlábak révén egy a fix és egyéb változó költségeket fedező kamatmarzs van, amit összességében a nettó kamatbevétel révén hoz nyereséget és fenntartható működést a vállalat számára. Például ha egy – csak elméletben létező – bank minden egyes betétre éves 5%-os kamatot fizetne, és mindegyik hitelt 10% mellett helyezne ki, ráadásul a kettő értéke megegyezne 100 milliárd forintnál, akkor a nettó kamatbevétel 5 milliárd forintra jönne ki. Értelemszerűen a tipikus kamatmarzsnak, ami jelen esetben 5%, érdemben pozitívnak kell lennie, hogy fenntartható legyen az üzleti modell. Természetesen azon túl, hogy a gyakorlat sokkal összetettebb, egy banknak bőven van egyéb bevételi forrása is, de még így sem elképzelhető tartósan a negatív kamatmarzs.

A cég ajánlatait átböngészve azt láthatjuk, hogy akár 12%-os betéti kamatláb is elérhető, miközben a hitelek már 6,9%-tól hozzáférhetőek. Egy kicsit mélyebbre ásva árnyalja a képet, hogy ezek a maximális, illetve minimális értékek és némi reményt ad a pozitív nettó kamatbevételre, hogy ennél sokkal alacsonyabb betéti és magasabb hitelkamatok is vannak. A mögöttes hűség alapú rendszer viszont annál több kérdést vet fel, amire egy kicsit lejjebb még visszatérünk. Eközben pedig a költségek vagy extrém alacsonyak, vagy a szolgáltatások eleve díjmentesen elérhetőek, így a cég innen sem remélhet elegendő bevételt a rendszer fenntartásához. Hozzá kell tenni, hogy a staking, vagyis a blokklánc hálózat üzemeltetéséhez szükséges validációban való részvétel hozhat még némi pénzt a konyhára, de a legnépszerűbb kriptovaluták esetén ez nem elérhető opció.

Ráadásul önmagában a magas kamatok is meglengetik azt a bizonyos vörös zászlót.

Ha a rendszer valóban fenntartható, akkor egy kellemes, fiat devizában értékelhető arbitrázs lehetőséget is fenntart, amely az alábbi lépésekből áll:

• Vásárolunk dollárunkért bitcoin-t és a Nexo-nál helyezzük el.
• Erre éves szinten 8%-os kamatot kapunk náluk.
• Ezzel párhuzamosan a kitettségünk nagyságával azonos méretben egy folyamatosan görgetett határidős eladási pozíciót veszünk fel bitcoin mini futures kontraktusban a Chicago Mercantile Exchange-en, másképpen fogalmazva lefedezzük a bitcoin árfolyam változásával kapcsolatos pozíciónkat.
• A kamat felvétele után egy időben zárjuk a határidős pozíciót és eladjuk bitcoin-jainkat. Dollárban pedig egy év alatt 8%-os hozamot értünk el – elvileg kockázatmentesen.

A gyakorlatban egyéb tényezők miatt kisebb eltérések okán a valós eredményünk valamelyest eltérhetne ugyan a 8%-tól, de mindenképpen bőven a jelenleg 1-2% körüli kockázatmentes dollár hozam felett lenne. Viszont csak akkor, ha a Nexo rendszere teljes mértékben megbízhatónak tekinthető.

Amennyiben a Nexo fizetésképtelenné válik, az arbitrázs lehetőség egyik lába veszélybe kerülhet, akár a teljes befektetett összeg elvesztésének a veszélyét magával hozva.

Fontos azonban kiemelni, hogy a kriptovaluta alapú betétezés nem egészen úgy működik, mint a hagyományos esetben, csak a fiat devizát kicserélve például bitcoin-nal. Ehelyett a cég által üzemeltetett saját wallet-be kell küldenünk a kriptóinkat, ahová automatikusan megkapjuk a kamatot, napi jóváírással. Ám a maximális kamatlábat abban az esetben lehet elérni, ha az ügyfél úgy dönt, hogy a pénz egy részét a Nexo saját coin-jában tartja, és valamennyi kamat is ebben kerül jóváírásra.

Ez már erősen sejteti, hogy nem a kamatbevétel maximalizálásán alapszik a Nexo üzleti modellje és stratégiája.

A Nexonak első látásra hitelfelvevői oldalon nagy előnye, hogy nem kell átesni bonyolult és hosszadalmas hitelbírálatokon. Ehelyett kripto fedezetre lényegében bárkinek adnak hitelt, bármilyen bírálat nélkül. Az azonban már kevésbé világos, hogy miért akar egy hitelfelvevő ilyen nagy kamatot fizetni hosszú távon. Ameddig erős a bika piac, addig valamennyire még érthető, bár a bitcoin határidővel ugyanúgy megoldhatja ezt, felvehet akár ennél sokkal nagyobb tőkeáttételt is, sokkal alacsonyabb implicit finanszírozási költség mellett.

A Nexo megoldása tulajdonképpen megegyezik egy az online brókercégek által gyakran kínált margin account megoldásával,

vagy itthon a ma már korántsem annyira trendi lombard hitelével. Ennek a lényege, hogy az értékpapírjaink biztosítják a fedezetet a megkapott hitelhez. Például egy részvényportfólió értékének egy adott százalékáig kaphatunk kölcsönt és ha a lejárat előtt a papírok értéke nagyot esne, akkor a befektetési szolgáltató zárhatja a pozíciónk egy részét vagy egészét.

Ezek a megoldások azonban sokkal alacsonyabb hitelköltségekkel is elérhetőek. Például az Interactive Brokers, amely technológiai szempontból egyike a leginnovatívabb befektetési szolgáltatóknak, dollárban 0,75% és 2,58% közötti kamatlábakkal dolgozik ügyféltípus és számla méret alapján, és jó pár ehhez hasonló befektetési szolgáltatói ajánlat létezik, az egyébként más oldalról megkérdőjelezhető üzleti gyakorlatú RobinHood is 2,5%-os margin account kamatlábat kínál.

Hozzá kell tenni, hogy ez csak a számlán megjelenő egyfajta hitelkeret, de a magasabb effektív tőkeáttétel felvállalásával kevesebb pénzt hagyva a számlán szintén lehet növelni a likviditásunkat.

A bitcoin ETF megjelenésével még kevésbé érthető, hogy miért akar valaki 7 és 13% közötti éves kamatlábat felvállalni.

Valószínű tehát, hogy a hitelfelvevők nincsenek elegen, és a betéti oldal tölti be sziréneket, akik énekükkel magukhoz csalogatják a spekulánsokat.

A mérleg egyensúlytalanságára utalhat az is, hogy a cég oldalának adatai alapján eddig több mint 50 millió dollárnak megfelelő értékű kamatot fizettek ki az ügyfeleknek, miközben eddig 550 ezernél egy kicsit több hitelt adtak ki. Ahhoz, hogy ekkora értékű pénzt fizessenek ki a betéteseknek, átlag 10%-os kamatlábat feltételezve 500 millió dolláros átlagos betétállományra van szükség. A cég csak pár éves, és az utóbbi időben kezdtek el igazán nőni, de feltételezve, hogy 1 milliárd dollárnyi betét volt bent éves flow értékként a náluk lévő wallet-ekben, akkor közel 1800 dolláros kölcsön jutna átlagosan egy ügyfélre. Egyébként a Nexo egyes prezentációiban már 4 milliárd dolláros kezelt vagyonnal is büszkélkedik, de nem világos, hogy ebből mennyit tesz ki pontosan a betéti állomány.

Azonban jól tudjuk, hogy bár a kriptovaluta befektetők között rengeteg a fiatal, az éves jövedelmük átlagosan 111 000 dollár környékén alakul, és ennél lényegesen többet tartanak csak kriptoeszközökben, ekkora méretű hitelekre pedig nem nagyon van szükségük. Erre jogos felvetés lehetne, hogy a Nexo az alacsonyabb jövedelmű, képzetlenebb ügyfeleket célozza meg, amelyeknek igenis egy 2000 dollár alatti összeg is fontos lehet a likviditásuk szempontjából, utolsó pár ezres bitcoin vagy ethereum pozíciójukhoz pedig ragaszkodnak.

Tekintettel arra azonban, hogy ez a rendszer is egy blockchain alapú modellre épül, ezért a nyilvános adatokból is lehet dolgozni. A Nexologist.com oldal emiatt tud a hitelekre becsléseket közzétenni, még ha csak a stablecoin alapúakra. Ezen sorok írásakor a medián kölcsön valóban el sem éri az 1 200 dollárt, de az átlagos értéke hajszálra megközelíti a 9000 dollárt. Ez arra utal, hogy a valóságban a betétek összértéke akár ötszörösen is meghaladhatja a hitelekét. A Nexologist adatbányájának külön érdekessége, hogy világosan látszik: az oldal igazán csak 2021 elejétől pörgött fel, akkor kezdett el hozzájuk számottevő betéti állomány kerülni, és valamennyire innentől nőtt meg a hitelállomány is, még ha az utóbbi relatíve alacsonyan is volt.

Az a tény, hogy a Nexo hajlandó 2 + 2%-os többlet kamatot fizetni csak azért, mert valaki a portfóliója 10%-át a cég saját tokenjében helyezi el, illetve a kamatokat is ebben fogadja el, jelzi mennyire fontos a vállalat számára a termékük és mennyire sokat ér számukra az ide beáramló pénz. Sőt, a hitelfelvevőknek akár 7%-os előnye is lehet abból, ha a fedezet érdemi részét Nexo tokenben tartják, így az általuk támasztott kereslet a másik oldalon is erősíti az árfolyamot.

A Nexo üzleti modelljében tehát a saját tokennek kiemelt szerepe van.

Ahogy ezt az instrumentumot egyre többen használják, úgy lesz az árfolyam egyre magasabb, hiszen a kereslet élénkülni fog. A crypto rank adatai alapján az összes Nexo token 37%-a egyetlen kézben van, a legnagyobb három befektető együtt pedig 66%-át birtokolja az összes kriptovalutának, sőt a top 10 pedig már 86%-ban “kontrollálja” a piacot. Ha ők azok, akik a Nexo mögött állnak – ami igen valószínű – akkor a tokenek felértékelődése révén három év alatt a mostani 1,91 milliárd dolláros kapitalizáció által összesen majdnem 1,26 milliárd dollárt kerestek – legalábbis papíron. Ez pedig nagyon komoly mozgásteret ad számukra, hogy nagyvonalúak legyenek a betétesek felé. Legalábbis amíg fut a szekér.

Elméleti fejtegetés, de a gyakorlat valószínűleg hasonló: ha holnap megjelenne egy csapat vevő, aki 1 milliárd dollárt nyomna a rendszerbe mondjuk bitcoin-ok révén, akkor ugyan körülbelül egy évben 80 millió dolláros többletköltség jelentkezne, ám a 10%-nyi megvett Nexo instrumentumokon keresztül jó esetben 86 millió dolláros felértékelődést jelentene az alapítók vélhető portfóliójában, ráadásul lényegében azonnal. A cég saját tokenjeinek árfolyamalakulása, illetve az ehhez tartozó kapitalizáció grafikonja egyelőre azt mutatja, a módszer bevált és a Nexo komoly virtuális értékteremtésen van túl az utóbbi 10 hónap során. Azonban a többi kriptovalutával párhuzamosan megmutatta sérülékenységét is, hiszen május végén néhány nap leforgása alatt közel 1 milliárdos értékvesztés is lezajlott, amiből csak mostanában kezdett el visszaépítkezni a piac.

De mi történik akkor, ha megszűnik a tőkebeáramlás, és/vagy az árfolyam tartósan esni kezd? Ebben az esetben a Nexo tokenek egyre kevesebbet érnek majd dollárban, vagy akár bitcoin-ban, és más vezető kriptovalutákban, ami kisebb tartalékokat, és lehetséges finanszírozást jelent a rendszer számára. Nem rendelkezünk a szükséges információkkal arra vonatkozóan, hogy milyen költségekkel fut a Nexo rendszere és pláne van-e pozitív nettó kamatbevétel, és ha esetleg igen, akkor milyen mértékű. A meghirdetett kamatlábak miatt azonban nem lepődnénk meg, ha itt erősen negatív számokat látnánk.

A Nexo engedélyezési oldalon nem mozog a fekete zónában, és szemmel láthatóan komoly erőfeszítéseket tesz, hogy jogi oldalról minél inkább megerősítse a tevékenységét. A cég hivatkozik egy 375 millió dolláros biztosításra, de kérdés, hogy ez a mostani, fent is jelzett méretek mellett mennyire lesz elég az esetleges veszteségek fedezésére, nem is beszélve a folyamatos növekedés miatti többletkockázatokról.

A Nexo jellegéből fakadóan nem is lehet tagja semmilyen központi betétbiztosítási szervezetnek, ezért a betétesek erről az oldalról sem élvezhetik a biztonság megnyugtató tudatát.

A cég jó pár engedéllyel rendelkezik, bár ezek egyike sem a teljeskörű banki licenszet jelenti, sokkal inkább amerikai, állami szintű papírokat tud lobogtatni, például számlavezetés, vagy kis összegű hitelezés területén. A Nexo ellen október 18-án New York állam főügyésze, Letitia James is fellépett és megtiltotta a cégnek Amerika egyik legnépesebb államában a tevékenységét. A Nexo sajtóközleményében azzal reagált, hogy amúgy sem aktívak New York-ban, és egyébként is IP alapon blokkolják onnan az ügyfeleket. Az internet hátterét azonban felületesen is ismerők tudják, hogy ha létezik is hasonló megoldás a cég rendszerében, azt viszonylag könnyű megkerülni. Ám ahogy következő bekezdésünkből kiderül, erre nem is biztos, hogy szükség van.

Az MNB adatbázisát átböngészve nincs annak nyoma, hogy a Nexo bármilyen engedéllyel rendelkezne, akár csak pénzforgalmi szolgáltatások, akár hitelintézeti tevékenység tekintetében.

A határon átnyúló szolgáltatások között sem találjuk meg a nevüket, így az ehhez szükséges regisztráció sem történt meg annak ellenére, hogy Litvániában rendelkezik engedéllyel a társaság. Ennek okáról lent, az MNB kommentjében találhatóak meg a részletek. Az oldalra ennek ellenére (vagy inkább éppen ezért?) egy elképesztően egyszerű regisztráció keretében, a saját azonosításunk nélkül is be lehet regisztrálni. Komolyabb lépésekhez már szükséges pár személyes adatot megadni, és itt nem hogy választható az, hogy Magyarországon élünk, illetve magyar állampolgárok vagyunk, hanem – feltehetően éppen az IP címünk alapján – a rendszer már eleve ki is választotta nekünk a legördülő menüben hazánkat. Így nincs akadálya annak, hogy itthonról is elérhető legyen a szolgáltatás, úgy tűnik mindenféle felügyeleti ernyő nélkül.

Egyébként a Nexo a saját oldalán is azzal hirdeti magát, hogy több mint 200 országban, illetve államban érhető el. Az alapítók amúgy sincsenek messze, legalábbis lélekben, hiszen Bulgáriából származnak. Egyikük, a jogász végzettségű Antoni Trenchev két évig még a bolgár országgyűlés tagja is volt. Egyik emlékezetes felszólalása akkoriban az volt, hogy az offshore vagyonok hazahozatala esetén érdemes lenne egyszeri alacsony adókulcs mellett teljeskörű adóamnesztiát gyakorolni.

A Nexo összességében valószínűleg egy olyan vállalkozást visz, amely jelentős kockázatokat mutat a betétesek és a befektetők felé, amíg hosszú távon vállalhatatlan költségekkel is jár a kölcsön felvevők számára.

Ha az üzleti modell nem is feLtétlenül valamiféle piramisjáték, a kriptopiac emelkedése és főként a Nexo saját coin-jának az ereje alapkövetelménynek tűnik a rendszer fenntarthatóságával kapcsolatban.

Alapvető de nem kizárólagos alapfeltétel, hiszen a hasonló, tőkeáttétellel működő intézmények esetén egyéb kockázatok is bőven felmerülnek.

Mindez nem azt jelenti, hogy a kriptoeszközök ökoszisztémájában nincs tér a pénz időértékére alapuló megoldásoknak, betétek beszedésének és hitelezésnek, ezekkel összefüggésben pedig a kamatok létének. Ennek azonban csak fenntartható üzleti modell mellett, nem spekulatív eszközökre alapozva, transzparens módon, a fogyasztók védelmét természetesen szem előtt tartó szabályozás alatt kell működnie. A Nexo esetén mindegyik tényezővel kapcsolatban komoly kérdőjelek merülnek fel, és egyáltalán nem lehetünk benne biztosak, hogy nem összeomlás lesz a történet vége, rengeteg befektető hatalmas veszteségével együtt.

Arról, hogy a Nexo és a hasonló szolgáltatásokat nyújtó vállalatok tevékenysége mennyire tekinthető szabályozási oldalról elfogadhatónak, illetve akár legálisnak is, a Magyar Nemzeti Bankot is megkérdeztük, amivel kapcsolatban az alábbi részletes kommentárt kaptuk:

A Bitcoin megjelenése után csak idő kérdése volt, hogy mikor fognak megjelenni a pénzügyi szolgáltatások a blokkláncokon. A szektor azóta is folyamatosan fejlődik és bővül: nap mint nap új pénzügyi termékekkel és megoldásokkal szembesülünk. Ezek közül elsőként a „kriptohitelezés” kapott jelentősebb médiafigyelmet. Itt érdemes utalni arra, hogy a kifejezés alatt a kriptoeszközök fedezete mellett végzett hitel és kölcsönnyújtást értjük, ugyanis nem minden kölcsönt nyújtanak kriptoeszközben. Az érintett piac négy fő szereplője:

• a kripto hitelező,
• a fiat pénz hitelező,
• a kripto kölcsönfelvevő,
• valamint a fiat kölcsönfelvevő.

Mind a kripto, mind a fiat hitelező célja, hogy hozamot érjen el az eszköze – kriptoeszköz, vagy fiat valuta – kihelyezésével és a kölcsön fedezeteként elfogad kriptoeszközt. A fedezetként elhelyezett kriptoeszköz ugyanis nem marad az adós rendelkezésében, hanem az okos szerződés zárolja, így az kölcsönfelvevő nemteljesítése esetén is kielégíthető a hitelező követelése. Mivel a kriptohitelezés során a túlfedezettség jellemzően követelmény, a hitelbiztosítéki arány (loan-to-value) alapvetően alacsony. A hitelező tehát nagyobb értéket kap kriptoeszköz fedezetben, mint amekkora értéket kihelyezett.

A kripto kölcsönfelvevői oldalon jellemzően olyan személyek állnak, akik a kriptoeszközök piacán kereskednek. A kölcsönvétel lehetőséget teremt arra, hogy az érintett szereplők short ügyletet kössenek az érintett kriptoeszközre. A short ügyletek pedig lehetővé teszik, hogy a kripto kölcsönfelvevők még jobban ki tudják használni a piacokon tapasztalható arbitrázs lehetőségeket. A fiat kölcsönvevők pedig alapvetően olyan személyek, akik rendelkeznek kriptoeszközzel azonban jellemzően forrásgyűjtés vagy befektetés céljából fiat valutára van szükségük.

A kripto hitelezési platformokat üzleti modell alapján két csoportra lehet osztani: a centralizált és a decentralizált platformokra. Előbbiek – a centralizált pénzügyi megoldások (centralized finance) (CeFi) – jellemzője, hogy megválogatják ügyfeleiket, és a hitelezést alapvetően az ügyfelek kriptoeszközeinek kezelése mellett végzik számukra. Ezek a platformok üzemelhetnek erre a célra létrehozott. A másik oldalon decentralizált pénzügyek (DeFi) területe található, ahol a protokoll, a számítógépes kód veszi át az intézmény szerepét.

Az elérhető kamatok kapcsán úgy tűnik, hogy kevés a fix kamatozású termék a DeFi és CeFi ökoszisztémában, valószínűleg a kriptoeszközök piacainak változékonysága miatt. A fix kamatozású termékek esetén a piaci kockázatokat rövid (néhány hónapos) futamidő alkalmazásával kívánják mérsékelni ezek a megoldások. A gyakoribb, változó kamatozás esetén a betéti és hitelkamatokat (annual percentage yield és annual percentrage rate) a valós idejű piaci dinamika, vagy a közösségi döntés (lásd MakerDAo) alakítja ki. Amennyiben a kölcsönvevői oldalon jelentős kereslet van az adott kriptoeszközre, úgy mindez megemeli mind a betéti, mind a hitelkamatokat is. A kölcsönvevői oldalon megjelenő kereslet mérséklődése a kamatokat csökkenését eredményezi.

Mindez platformonként különböző – a hagyományos pénzügyi területen mérttől eltérő – kamatokat eredményez. Természetesen – ahogy arról fent is szó volt – ez melegágya az arbitrázs lehetőségeknek. Gyakori, hogy a felhasználók kölcsönbe veszik a kriptoeszközöket valamilyen hitelkamat mellett és ezt követően egy másik platformon lekötik azokat magasabb betéti kamatra. A nagyon eltérő kamatok az ilyen tranzakciókra lehetőséget teremtenek és ezeket a felhasználók igyekeznek is kihasználni. Sőt, az elérhető aggregátor alkalmazások automatikusan megkeresik a felhasználók számára ilyen lehetőségeket.

Fontos, hogy a hitelezési platformok az alkalmazott kamatokat évesítve adják meg függetlenül, hogy azok fix, vagy változó kamatok. Példaként szolgálnak a DeFi Pulse által egyes DeFi platformokon elérhető különböző kriptoeszközökre vonatkozó betéti és hitelkamatokból képzett kompozit értékek diagrammjai (1. és 2. ábrák). Ezekről egyértelműen látszik, hogy az egyes protokollok jelentősen eltérő kamatokat alkalmaznak. Megjegyzendő, hogy DeFi Pulse adatbázisában elérhető idősorok kezdő időpontja protokollonként eltérő. Ennek oka az, hogy a protokollok egymástól eltérő időpontokban jöttek létre és kerültek listázásra a weboldalon.

A CeFi és DeFi hitelezési platformok jelentős része bocsát ki, illetve hoz létre saját tokeneket. A DeFi ökoszisztémában a felhasználók ezt nevezik „liquidity mining”-nak. A kibocsátott saját tokenek birtokosa valamilyen módon „beleszólhat” a protokoll működésébe (pl. indítványokat tehet, szavazhat), vagy kedvezményekben/juttatásokban részesül (pl. hűségprogramok, osztalék stb.). Ezzel a protokollok a hálózatos hatásokat használják ki. Így új ügyfelek vonhatóak be, amely magával hozza a platform és a saját token értékének növekedését is. Gyakori, hogy a protokollok jelentős saját token állományokkal rendelkeznek, amelyeket különféle módokon hasznosítanak ( pl. egy decentralizált tőzsdén lekötik azokat egy likviditási poolban juttatások ellenében).

Első látásra úgy tűnik, hogy mind a CeFi, mind a DeFi protokollok esetén szinte kockázatmentesen el lehet érni magas kamatokat, de ez csak látszat. A CeFi hitelezési platformok előnye kétségtelenül, hogy a központi szereplő további szolgáltatásokat is nyújt az ügyfelek részére (letétkezelés, fiat-kripto váltás, kripto-kripto váltás, ügyfélátvilágítás, tőkeáttételes kereskedés stb.). A tranzakciók a blokklánc alkalmazása miatt jellemzően megvizsgálhatóak, noha – hacsak nem kerül nyilvánosságra kilétük – a feleknek kizárólag nyilvános kulcsaik ismeretesek. Ezzel együtt a kripto hitelezés jelentős kockázatokat is hordoz magában. Ezeket a felhasználóknak minden esetben tudatosítaniuk és valamilyen módon kezelniük kell. Az IT kockázat egyértelmű, amely egyaránt érintheti az alapul szolgáló blokkláncot és a platform rendszerét is. Azaz lehet hibás a kód és ezt az elkövetőek jellemzően ki is használják. Sajnos napi rendszerességgel fordulnak elő támadások, amelyek kiszívhatják a likviditást a protokollból, megkárosítva a felhasználókat. Nem is szükséges hackertámadás, ugyanis a protokoll felett irányítással rendelkező személyek szintén eltulajdoníthatják az ügyfelek eszközeit. A piaci kockázatok körében kézenfekvő utalni a kriptoeszközök volatilitására. A fedezetként lekötött kriptoeszközök árfolyamváltozása alapvetően befolyásolja a felhasználó pozícióját, amely piaci viharok esetén akár a teljes lekötött fedezet elvesztéséhez is vezethet. Emellett a blokkláncokon – különösen az Ethereumon – gyakran magasak a tranzakciós díjak, amelyeket egy-egy ügyletért a felhasználónak meg kell fizetnie. Ráadásul a platformok likviditási helyzetéről sem mindig áll rendelkezésre információ.

A blokkláncon lévő protokolloknak szüksége van külső adatokra (pl. kriptoeszközök árfolyama), amelyeket ún. orákulumokon keresztül szereznek meg. Amennyiben az orákulumok téves árfolyam adatokat közölnek a protokollokkal (pl. azért, mert manipulálták azokat), jelentős károkat eredményezhet a felhasználóknak.

Végül valóban szabályozási kockázatokkal kell szembesülnünk. A hitelezési platformok esetén gyakran kérdés, hogy ki végzi a tevékenységet, minősül-e szabályozott tevékenységnek az, amit végez és felügyeli-e az valamilyen hatóság. Fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben a kriptoeszköz, vagy a tevékenység nem minősül szabályozottnak (nem pénz, elektronikus pénz, értékpapír stb.), úgy ezen tevékenységet Magyarországon nem felügyeli az MNB. Az is nyilvánvaló, hogy amennyiben az intézmény nem felügyelt, úgy az ügyfeleket betét- vagy befektetővédelmi garanciaintézmények nem védik. A felhasználóknak a kriptohitelezési platformok használata előtt meg kell érteniük a platformok működését, különösen a kockázatokat és mérlegelniük kell, hogy megengedhetik-e maguknak a fedezetként felajánlott kriptoeszköz elvesztésének kockázatát. Végül érdemes arra is utalni, hogy EU-ban is folyamatban van több olyan szabályozási kezdeményezés, amely mederbe kívánja terelni a kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szereplőket.

Címlapkép: Getty Images