Itt a friss GDP-növekedési adat: szinte minden területen fékezett a magyar gazdaság – Portfolio

A GDP-növekedés komponenseit figyelve megállapítható, hogy éves alapon a termelő, szolgáltató szektorok szinte mindegyike érdemben lassult. Az ipari hozzáadott érték 1,7%-os növekedése még pozitív meglepetésnek is mondható, hiszen korábban a havi termelési számok inkább már csak stagnálást sugalltak. Az építőipar 20% feletti bővülésről váltott 3%-os tempóra, vagyis a kis súlyú, de a növekedésben tavaly jelentős szerepet betöltő ágazat idénre nagyot lassult. A legjelentősebb méretű szolgáltató szektor 2,4%-os bővülése 3,5 éves mélypontnak számít. Fékezett a kiskereskedelem, a szállítás, az ingatlanügyletek, a szórakoztató ágazat, a tempót csak a kommunikáció és a pénzügyi szolgáltatás tudta fenntartani.

Az általános sokkot jól mutatja, hogy a szerényebb gazdasági növekedéshez való hozzájárulás minden fő terület esetében csökkent, egyedül a mezőgazdaság stagnálás közeli pozíciója változatlan.

Jóval egyenetlenebb és meglepőbb a növekedés szerkezete, ha a felhasználási oldalról vizsgáljuk. A lakossági fogyasztás szerepe alig változott, vagyis az első negyedévben összességében a vásárlási kedven még nem hagyott nyomott a koronavírus-válság. Természetesen a nagy átlagban már benne van a lakosság óvatossága és az első felvásárlási hullám egyaránt. A másik nagy húzóerő, a beruházások teljesítménye is meglepő, bár a tegnapi részletesebb beruházási jelentés után már várható volt a gyenge eredmény a hozzáadott értékben. Az állóeszköz-felhalmozás egyetlen negyedév alatt a jelentős növekedési hozzájárulásból GDP-mérséklő tényezővé vált. A részletes beszámolóból tudjuk, hogy ezen a területen a teljesítménycsökkenés még nem igazán fogható a koronavírusra: az uniós forrásokból finanszírozott állami fejlesztések elapadása a fő magyarázó faktor.

Mivel a háztartások fogyasztása miatt a belső felhasználás dinamikája jócskán meghaladta a GDP-növekedést, ezért a behozatal még növekedni tudott (ellentétben a kivitellel), az export-import egyenleg pedig negatív módon járult hozzá a gazdasági növekedéshez.

A gyenge beruházási adat miatt megtorpant a GDP-arányos beruházási ráta emelkedése, igaz, az még így is magasan áll. Érdekes lesz figyelni a következő negyedévekben miként alakul majd a mutató, hiszen a fejlesztéseket a koronavírus-válság mellett az uniós ciklikusság húzza vissza (utóbbi a vártnál erősebben), a gazdaságpolitika viszont erőteljes ösztönzőket vezetett be a vállalati fejlesztésekre.

Ami a rövid távú kilátásokat illeti, biztosak lehetünk abban, hogy a második negyedév sokkal rosszabb számokat hoz majd. A gazdasági korlátozások, a kieső kereslet, a termelési nehézségek miatt több termelő és szolgáltató ágazat teljesítménye a korábbi töredékére esett vissza áprilisban, és a korlátozások lassú, fokozatos feloldása csak fokozatos helyreállást tesz lehetővé. Emiatt a GDP már éves alapon is mély visszaesést fog jelezni. Az év második felét teljes homály fedi, hiszen a gazdasági kilátásokat alapvetően a helyreállás üteme határozza meg, de amennyiben a járvány második köre megérkezik és újabb lezárásokat kíván meg, a fellendülés elmaradhat. Az idei bizonytalanságra jellemző, hogy a gazdasági növekedésre adott előrejelzések -7 és -3% között szóródnak, illetve kiugró prognózisként a Magyar Nemzeti Bank kitart a március végi 2-3%-os előrejelzése mellett.

A sokféle GDP-növekedésről – Így nézzük mi

A KSH többféle GDP-mutatót közöl a jelentésében. Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (yoy) indexből három is létezik: a nyers, a naptári-hatással igazított (wda), illetve a szezonálisan és naptári-hatással egyaránt igazított (swda). Ezek közül a Portfolio 2016-tól következetesen a szezonális és naptár-hatással igazított indexet (swda) tekinti fő számnak (headline). Ennek oka, hogy a munkanapok száma (különösen ha a tárgy vagy a bázis időszakban szökőnap is van) érdemben befolyásolja a teljesítményt, amivel mindenképpen érdemes korrigálni. Ezen felül a szezonális igazításnak éves mutatóknál akkor van értelme, ha az éven belüli szezonalitás jellege változik. Mivel az Eurostat minden ország esetében az swda számot hivatkozza, ezért a nemzetközi összehasonlítást megkönnyíti, ha mi is ezt tekintjük fő adatnak.

Az előző negyedévhez viszonyított (qoq) GDP-index természetesen minden esetben szezonálisan és munkanap-hatással igazított, mivel az egyes negyedévek a GDP-n belül nagyon eltérő súlyúak és szerkezetűek, máshogy nincs értelme számolni növekedést. Európában a legtöbb helyen ez számít a fő számnak, és a Portfolio is igyekszik ezt a számot kiemelten kezelni kedvező tulajdonságai miatt. Ugyanakkor ez a mutató rendelkezik a végponti gyengeség nevű kellemetlen tulajdonsággal, vagyis hogy a szezonális igazítás jellegéből fakadóan a számok utólag többször változnak, de rövid bázisú konjunktúra-jelzőszámként így is nagyon hasznos.

Címlapkép: Getty Images

Neked Ajánljuk