Így csökkentheti Magyarország az orosz energiafüggést – Portfolio

Az IEA legutóbbi, 2017-es felülvizsgálata óta Magyarország emelte klímavédelmi ambícióját a 2050-es karbonsemlegsségi cél elfogadásával: a 2020-as klímavédelmi törvénnyel világszinten is az elsők között volt, a kibocsátáscsökkentési célt jogi kötelezettségvállalás formájában is rögzítve – emeli ki a szervezet szeptemberi jelentésében. Az Energiaügynökség a pozitívumok közt említi, hogy a kormány a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv elfogadásával hosszú távú stratégiát alkotott, a szén kivezetését akár 2025-ig is lehetségesnek tartja, előmozdította a napelemek telepítésének “figyelemreméltó” növekedését, a működő atomreaktorok üzemidejének meghosszabbítását, valamint fokozta a gáz- és áramhálózat nemzetközi összekötöttségét.

Ami a szenes termelést illeti, a kormány célja a legkésőbb 2030-ig történő kivezetés, bár a legutóbbi időszakig a 2025-ös lehetséges céldátumot preferálta. Az elsődleges cél ugyan nem módosult, de – amint az az IEA jelentésének megírása után kiderült – a kabinet az ellátásbiztonság érdekében már a lignitalapú termelés 2029 december 31-ig történő fokozását irányozza elő.

Az eredmények elismerése mellett az Energiaügynökség több ajánlást is megfogalmaz a kormány felé, hogy segítse a legégetőbb energiapolitikai kihívások kezelésében. Ezek közül az IEA külön kiemeli az energiahatékonyság növelésének lassúságát – különösen az épületek és a közlekedés területén -;

az orosz földgáztól, kőolajtól és nukleáris üzemanyagtól való magas függőséget és sérülékenységet;

a tisztaenergia-beruházások akadályaként is működő hatósági energiaárakat; illetve az új energiaforrások nagyobb mértékű bevonásának szükségességét.

Az IEA nem minősíti a kormány által 2022 július 13-án hirdetett energia-veszélyhelyzet intézkedéseit, így a bizonyos fogyasztási szint feletti rezsiemelést, a belföldi gáz- és széntermelés fokozását, a többlet gázimport biztosítását, valamint a Mátrai Erőmű termelésének növelését, és az energiahordozók, illetve a tűzifa “lehetséges” exporttilalmát sem.

Első az enhergiahatékonyság

Egyértelműen hiányosságként említi ugyanakkor a jelentés, hogy

az energiaigényt az elmúlt években sem sikerült elválasztani a gazdasági növekedéstől,

különösen a közlekedésben és az iparban. Ezért az IEA szerint az energiahatékonyság és az e téren kitűzött célok erőteljes növelésére van szükség.

Bár a Nemzeti Energia- és Klímatervben a magyar kormány elismeri az energiahatékonyság fontosságát a klímacélok elérésében és az energiabiztonság biztosításában, ennek ellenére az “első az energiahatékonyság” elvet sem az említett dokumentum, sem a 2040-es kitekintéssel megalkotott Nemzeti Energiastratégia sem tükrözi – hangsúlyozzák. Pedig ahogy más IEA-tagországok példája mutatja, az energiahatékonyság növelése nem csak jelentős erőforrás-megtakarítást és az ellátásbiztonság javulását eredményezi, de olyan fontos célok eléréshez is hozzájárul, mint az általános egészségi helyzet és az életminőség javulása, miközben új foglalkoztatottsági lehetőségeket teremt és támogatja az innovációt.

Az energiahatékonysági politika megtervezése, finanszírozása, végrehajtása, figyelemmel követése és értékelése esetében a kormány megosztotta a felelősséget különféle kormányzati intézmények és más szervezetek között. Az IEA szerint a minisztériumok, kormányzati intézmények és nem-kormányzati szervezetek mint végrehajtó hatóságok esetében a fő kihívást gyakran a képzett szakemberek hiánya jelenti. Ennek kezelése érdekében a kormánynak elő kellene segítenie a felelősségi körök átrendezését, például

egy külön energiahatékonysági ügynökség létrehozásával.

Az IEA kifogásolja, hogy a hatósági gáz- és áramárak nem csak a rászoruló háztartások és sérülékeny kisvállalkozások számára elérhetőek, ezért akadályozzák a kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseket, a fogyasztói választást és a kiskereskedelmi versenyt. A szervezet szerint a szabályozást célszerű lenne átalakítani, beleértve az adminisztratív módon meghatározott végfelhasználói árak megszüntetését is. Ez nem jelentené azt, hogy a rászoruló fogyasztók védelem nélkül maradnának, de az ő támogatásuknak az energiapolitika helyett inkább a szociálpolitika hatáskörébe kellene tartoznia – teszik hozzá.

A napenergia terjedése örvendetes, de a geotermiát és a szélenergiát is fejleszteni kell

A magyarországi megújulóenergia-termelés jelentős bővülését és az ezt elősegítő Metár-tenderek bevezetését elismerően említi az Energiaügynökség. A napenergia előretörésével együtt azonban a megújulók Magyarország bruttó végső energiafogyasztáson belüli arányának növelésére irányuló erőfeszítést fokozni kell – szögezi le a szervezet, amely szerint a kormány maga is a jelenleg 21 százalékos 2030-as cél 23-25 százalékra emelését fontolgatja.

Magyarország a geotermikus és a szélenergia tekintetében jelentős ki nem akanázott potenciállal rendelkezik

– húzza alá a jelentés, amely szerint a megújuló kapacitások telepítésének felgyorsítása lehetővé tenné az utolsó magyar széntüzelésű blokkok 2025-ig történő bezárását is. A megújulók telepítésének felpörgetése az IEA szerint csökkenthetné a Paks II projekt (további) lehetséges késésének energiatermelésre gyakorolt negavít hatásait is, és alternatív stratégia követését is támogatná az ország számára a következő években.

A Paksi Atomerőmű négy működő blokkjának 20 évvel történt meghosszabbítását és az előkészület alatt álló Paks II projektet az Energiaügynökség nem illeti jelzővel, de megjegyzi, hogy utóbbi Oroszország közreműködésével történik, és jelentős csúszással járhat. Ugyanakkor, miután az IEA azt az álláspontot képviseli, hogy alacsony karbonintenzitású villamosenergia-termelő technológiaként a nukleáris energia sem mellőzhető a klímacélok elérésében, ezért, legalábbis a szervezet szempontjából az ezzel kapcsolatos hazai törekvések összességében felemásan értékelhetők. A szervezet szerint a meglévő reaktorok élettartamának további hosszabbítása is megfontolandó, ami egyébként a kormánynak is szándékában áll.

A magyarországi villamosenergia-igény az elmúlt években nőtt, és a trend valószínűleg folytatódik, tekintettel a közlekedési rendszer és a gazdaság villamosítására vonatkozó tervekre. Míg az ország áramtermelő kapacitása rövid távon valószínűleg elegendő, hosszabb távon jelentős mennyiségű további termelőkapacitás telepítésére lesz szükség, tekintettel mind a megnövekedett villamosenergia-igényre, mind a meglévő nukleáris és széntüzelésű kapacitások tervezett kivezetésére – figyelmeztet a szervezet.

A villamosenergia-hálózat felkészítése a decentralizált termelés és a változó kapacitás által támasztott kihívásokra a jövő feladata, amely jelentős hálózati, kiegyenlítő és tárolókapacitási beruházásokat igényel. A kormány azt tervezi, hogy 2026-ra legalább 1000 MW-ra növeli az energiatárolási kapacitást, 2030-ra pedig 100 MW-tal bővíti a keresletoldali válaszadási kapacitást. Magyarország energiatárolás szabályozására vonatkozó jelenlegi jogszabályi keretei azonban nem megfelelőek ahhoz, hogy elősegítsék a jelentős piaci alapú kereskedelmi célú tárolási beruházásokat – emeli ki az IEA, amely viszont a pozitívumok között említi, hogy Magyarország jelentős beruházásokat eszközölt villamosenergia-rendszere regionális összekötöttségének fejlesztésébe.

Importfüggőség: sürgősen meg kell vizsgálni a lehetőségeket

A kormányzati energiastratégia célkitűzése az importfüggőség csökkentése, azonban Magyarország energiaimport-függősége az elmúlt évtizedben nőtt a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet növekedésével – emeli ki a jelentés. Az olajellátás diverzifikációja ellenére az ország továbbra is erősen függ az orosz olajtól és gáztól: csekély hazai termelés mellett Magyarország importfüggősége 87 százalékos volt 2020-ban;

a kőolajimport 64 százalékát, a gázimportnak pedig 95 százalékát Oroszország adta.

A jelenlegi kormányzati politikák mellett az olaj 2030-ig, és jóval azután is a magyar energiamix jelentős része marad. A kormánynak nem célja az olajfogyasztás csökkentése, csak a fogyasztás növekedésének korlátozása; ezt a növekedést valószínűleg nem fogja ellensúlyozni a megnövekedett hazai termelés, vagyis Magyarország amúgy is jelentős olajimport-függősége valószínűleg tovább fog nőni – fogalmaznak.

A jelentős függésre tekintettel Magyarország ideiglenes mentességet kapott az olajra vonatkozó EU-szankció alól, de az ukrajnai orosz invázió és az orosz kőolaj Európába irányuló jövőbeni tranzitjának bizonytalanságai fényében

a magyar kormánynak sürgősen felül kell vizsgálnia az Oroszországból származó vezetékes behozataltól való függőség csökkentésére és az olajimport diverzifikációjának megerősítésére vonatkozó lehetőségeket,

szomszédaival együtt – hangsúlyozza az Energiaügynökség.

A teljes magyarországi energiafelhasználás legnagyobb, 34 százalékos részét a földgáz teszi ki, és a gázfogyasztás az évtized végéig várhatóan növekszik, például a Mátrai Erőműben telepíteni tervezett 500 MW új gázos kapacitás következtében. Bár az ország diverzifikálta ellátási útvonalait, a krk-i terminállal pedig részben importforrásait is, az új infrastruktúra nagyészt továbbra is orosz gázt továbbít az országba – emlékeztet az IEA, amely ugyanakkor kiemeli a jelentős magyar gáztárolói kapacitás jelentőségét is.

Távolabbra előre tekintve a kormányzati stratégia a 2030-as évtizedre várja, hogy az olyan új technológiák is elérhetővé válnak, mint a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS), valamint a tiszta hidrogén. A hivatalos cél 240 MW, zöldhidrogén előállítására alkalmas elektrolizátor-kapacitás telepítésével számol 2030-ig, ami az IEA szerint szerény ambíció, miközben az EU-tagországok átlagosan egy nagyságrenddel nagyobb ilyen kapacitás kiépítését célozzák.

Címlapkép: Bill Ross vi Getty Images