Egyre jobban megérheti inkább eltárolni a napelemmel megtermelt áramot – hvg.hu

Rövid távon jó módszer a szolgáltatói hálózatos adok-kapok, de hamarosan a tárolásos módszerrel is érdemes lesz megbarátkoznia a napelemeseknek, hiába drágább a tároló egység előállítása és karbantartása.

Már 100 százalékos támogatással is hozzá lehet jutni egy napelemhez, így a fel nem használt áram tárolása egyre több háztartásnál égető kérdés. 2021. december 6-án indult vissza nem térítendő pályázat napelemek telepítésére és fűtéskorszerűsítésre, amire azok a háztartások pályázhatnak, akiknél az egy főre jutó kereset az országos átlag alatt van. Aki bekerül, annál a korszerűsítés és napelem-telepítés költségeinek 100 százalékát állja az állam a programban rögzített maximum értékig. A felszerelés után viszont a tulajdonos szembesül a napenergia felhasználási körének legnagyobb problémájával: a raktározással, mert a napsütéses órák alatt megtermelt áram tárolás híján felhasználatlan marad. A napelemek pedig napközben termelik a legtöbb energiát, miközben a háztartások felhasználása esténként ugrik meg.

Vissza lehet tolni a szolgáltatói hálózatba

Attól még, hogy egy háztartás áramellátását napelemes rendszer kezdi el fedezni, továbbra is használja az áramszolgáltató hálózatát. Egyrészt visszatáplálhatja a napelemek által megtermelt, de el nem fogyasztott áramot, másrészt, ha a pillanatnyi fogyasztás meghaladja a rendelkezésre álló árammennyiséget, ezt a hálózatról lehet pótolni. Mivel két irányba megy az áram – azaz adja és veszi is a háztartás – ezt külön mérőóra figyeli és éves szinten szaldós elszámolás van. Ez a módszer nem környezetszennyező, mert valódi tárolás nem történik, csak egy másik háztartás használja föl a megtermelt zöldenergiát. Ha a háztartás több áramot vett le a hálózatról, mint amennyit visszatermelt, fizetnie kell, de egyébként nem. Ez egészen a 2023 végéig megkötött szerződésekre vonatkozik, 2024 elejétől ugyanis változnak a szabályok és a szaldós elszámolást bruttóelszámolás váltja. Kilowattok helyett a forintokat számolják majd, így, ha a TIM alacsonyabban szabja meg a megtermelt áram átvételi árát, mint amennyi az aktuális áramár, akkor a napelem ellenére is fizetni kell a villanyszámláért. (Ez pedig főleg most a rezsicsökkentés részleges kivezetésénél lehet fontos kérdés.)

A napelemes háztartások évente a megtermelt energiájuk 30–35 százalékát használják fel helyben, a maradékot pedig az elosztói hálózatba táplálják, majd visszaveszik a szaldóelszámolás keretein belül a későbbi felhasználásnál. A módszernek az a hátránya, hogy üzemzavar esetén a napelemes házban sem lesz áram, hiszen a fölösleget nem tudja levenni az épp nem működő hálózatról.

Vezetékes áram híján otthoni tárolókba is mehet

Akkumulátoros energiatárolással ellátott rendszer is létezik (ez a szigetüzemű rendszer), ahol akkumulátorokkal tárolják a fel nem használt energiát. Ezt leginkább a vezetékes áram nélküli helyeken érdemes használni, mondjuk szivattyúknál, tanyákon vagy más, külterületi ingatlanoknál. Mivel nem kell hozzá hálózat, áramszünetek esetén is használható, mert több órányi áram tárolására alkalmasak az akkumulátorok és a hirtelen leállás miatt keletkező károk is megelőzhetőek az elektromos berendezésekben. Elektromos autó töltésénél szintén nagy előny ez a rendszer, mert a hálózatinál gyorsabban lehet tölteni és az áramszolgáltatóval szerződött lekötött teljesítményt sem kell növelni miatta. Az előnyei közé tartozik még, hogy ebben az esetben a megtermelt energia 70-75 százalékát használják fel a háztartások – megismételve, hogy ha valaki a kormány által meghatározott átlag felett fogyaszt, tovább nő ennek jelentősége.

Ugyanakkor nehezebben méretezhető és az akkumulátorok miatt sokkal drágább a hálózatos verziónál. Ráadásul a megtérülési idő általában 18–20 év lenne, de az akkumulátorok üzemideje csak 5–10 év (több gyártó 10 éves garanciával dolgozik). Ezenfelül a beépített napelemteljesítményt többszörösen túl kell kalibrálni azért, hogy az évszakok közötti fogyasztás-termelés kiegyenlítődjön, de ha ez sikerül, egész évben lehet a tárolóból fedezni az energiaigényt.

Szilágyi László, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség alelnöke szerint jelenleg a hálózati visszatáplálás az elterjedt Magyarországon, mert sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint a tárolásos módszer, de hosszú távon a tárolás fog előtérbe kerülni. Ahogy egyre több napelem csatlakozik majd a hálózatra, egy idő után telítődni fog és kénytelenek lesznek a háztartások saját tárolókba küldeni a megtermelt áramot. Ugyanakkor abban a kérdésben, hogy melyik tárolási módszer éri meg jobban nehéz általánosítani, mert minden háztartás és felhasználó más, illetve az sem mindegy, használják-e a hálózatot elektromos autó töltésére vagy sem. Így a döntés előtt érdemes kikérni a szakemberek véleményét.

A kettő ma már elfér egymás mellett

A közüzemi hálózatra kötött napelemes rendszert ki lehet egészíteni tároló akkumulátorral is. Itt csak akkor fog felmenni az áramszolgáltatóhoz az áram, ha már az akkumulátor feltöltött. Este az akkumulátorból fogyaszt a háztartás, így az önfogyasztás a lehető legnagyobb lesz, aztán mikor lemerülnek az akkumulátorok, a rendszer a hálózatból fedezi tovább az áramszükségletét. A korszerű rendszerek már az áram árát is figyelni tudják, és mikor olcsó az áram töltenek, mikor drága, kitermelnek és eladnak a hálózatba. Ez a módszer a mostani szaldóelszámolásnál még nem érdekes, de 2024-től már nagyon is fontos lesz, hogy mennyi a háztartások önfelhasználása.

A fenntarthatóság és építkezés összehangolásáról szóló írások támogatója az Alteo

* * *
Ingatlanvásárláson gondolkodik?

A teljes futamidő alatt több millió forintot spórolhat egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű lakáshitelen, ha jól választ bankot. Hasonlítsa össze különböző pénzintézetek fix és változó kamatozású ajánlatait a hvg.hu és a Bank360 közös hitelkalkulátorával!

Neked Ajánljuk