Belenéztünk a varázsgömbbe és megláttuk a jövő részvényeit – Portfolio

Ha valakinek szorongani támad kedve, hogy nem ért el eleget az életben, legalábbis szakmai vagy anyagi fronton, akkor nincs más dolga, mint körbenézni a legnagyobbra nőtt startup alapítók köreiben.

Bár a közhiedelemmel ellentétben a legtöbb gyorsan növekvő technológiai céget nem huszas éveiben járó, az egyetemet otthagyó, kapucnis pulóveres srác indítja el, de azért bőven látni negyven alatti, papíron milliárdos vagyonnal rendelkező startuppert világszerte.

A globális színtéren ma már több mint 800 (!) olyan vállalat van, amelyik a növekedési területre sorolható be, még nem nyilvános társaság, és a tőkeemelések során dollár milliárdos értéket tulajdonítottak nekik. Ezeket a cégeket a köznyelvben unicorn-nak, vagyis egyszarvúnak nevezik. A kifejezés azért született, mert eleinte alig voltak olyan startup-ok, amelyek árazása elérte a mágikus tíz számjegyű összeget, így olyan ritkának számítottak, mint az egyszarvú. Ma már viszont úgy bukkannak fel mindenütt, mint vakondtúrás a magára hagyott kertben, így a szó mostanra végleg elinflálódott.

Hiba lenne azonban ezeket a vállalatokat kizárólag a pénz oldaláról megítélni, még akkor is, ha a számok szédítőek. Jó pár olyan van közöttük, amelyek már most nagy hatást gyakorolnak a világra, vagy valamilyen innováció révén, vagy azáltal, hogy emberek millióinak a munkáját, vagy szabadidejét teszik sokkal könnyebbé. Bár a kockázati tőkéseket elsősorban a gyors növekedés és a magas hozamok hozzák lázba, amennyiben ezek a cégek idővel tőzsdére lépnek, akkor fontos, hogy a kisbefektetők tömegei érezhessék és érthessék, hogy miért hasznos az adott társaság tevékenysége. Az alábbi startup-ok így nemcsak bő tízmilliárdos nagyságrendű árazással rendelkeznek, hanem olyan termékekkel és szolgáltatásokkal, amely tíz-, sőt idővel akár százmilliók életére lehetnek komoly hatással.

ByteDance

(VCG/Getty Images)

Alighanem egy kő alatt él az, aki még nem hallott a TikTok nevű, rövid, jellemzően vicces, helyenként vicceskedő videóiról ismert platformról. A céget még 2012-ben alapították Kínában, de a nemzetközi piacra csak öt évvel később léptek ki. Innen viszont egy robbanás következett be és mára a közösségi média oldal felhasználóinak a száma egyes becslések szerint eléri az egy milliárd főt, amivel már a legnagyobbak ligájában játszik.

Ám a ByteDance egyéb oldalakat is a kezében tart, így az összes egyedi felhasználó száma elérheti az 1,9 milliárd embert.

Nem is csoda, hogy még mértéktartó elemzések szerint is 140 milliárd dollár a cég becsült értéke a legutóbbi tőkeemelések arányai alapján, de helyenként még 400 milliárd dollár körüli becslésekről is hallani. A befektetők között a kockázati tőkés, illetve már a private equity világ lehető legnagyobb neveit is megtalálni, legyen szó a Kohlberg Kravis Robertsről, a Sequioa Capitalról, vagy a Softbankről.

A cég egyetlen hátránya, hogy kínai, ami az ottani állampárt jótékony ölelése miatt számos kockázatot rejt. Több forrás szerint a ByteDance aktívan együtt dolgozott Pekinggel abban, hogy a felhasználóikról nagy mennyiségben adatot szolgáltasson. Ez annyira aggasztotta az amerikai vezetést például, hogy egy időre felmerült a platform teljes betiltásának lehetősége is. Szintén komoly veszélyt jelent a cég nyereségességére az állami nyomás, amely anyagi szempontból is igyekszik visszaszorítani a sikeres technológiai cégeket, ezzel nehéz helyzetbe hozva az olyan, már tőzsdén lévő cégeket is, mint az Alibaba, vagy a Baidu. A legnagyobb gondot mégis a nyilvános részvénykibocsátás engedélyezése elé gördített sziklák jelentik, ami miatt egyelőre nem lehet tudni, hogy jövőre debütálhat-e a tőzsdén az agresszíven növekvő vállalat. Ha mégis így lesz, minden nehézség ellenére egy ideig a fiatalabb kisbefektetők egyik kedvence lehet.

Stripe

(David Paul Morris/Bloomberg/Getty Images)

A fintech világ ékkövét egy ír testvérpár, John és Patrick Collision alapította 12 évvel ezelőtt, de még ma is kölyöknek néznek ki. A startup korai befektetői között megtaláljuk Elon Musk-ot és Peter Thiel-t is, jó pár ismert kockázati tőkés mellett is. Jó döntést hoztak, mert

a vállalat ma már több tízmillió kis és közepes cégnek nyújt fizetés feldolgozási szolgáltatásokat, és értéke meghaladja a 95 milliárd dollárt.

Ebből a Collision fivérek része is bőven 20 milliárd felett van. Hatalmas élmény kipróbálni akár csak a díjmentes részét a Stripe-nak, lényegében 2 perc alatt létre lehet hozni egy weboldalt, amelyen bármit lehet értékesíteni, anélkül hogy programozással, szerverekkel, bankszámlákkal vagy bármilyen egyéb adminisztrációval egy pillanatig is foglalkozni kelljen.

A Stripe persze ennél sokkal nagyobb és szerteágazóbb vállalat lett mára, és mostanra befektetési körönként sok száz millió dolláros tőkeinjekció lenne szükség a további villámgyors terjeszkedéshez. Emiatt a vállalat egyre inkább eléri a plafont, és lassan kopogtat az ajtón a tőzsde, amelyik már a dollár milliárdos ligában tudna könnyedén pénzt szállítani a nagyközönségtől és intézményi befektetőktől. A cég nagyon komolyan gondolhatja a nyilvános piacra lépést, hiszen az igazgatóságába olyan fajsúlyú embert is beválasztottak, mint Mark Carney, aki kanadai ÉS az angol jegybank vezetői posztját is betöltötte korábban. A Bloomberg idén már meg is szelőztette, hogy a Stripe nyilvános részvénykibocsátást hajt végre 2022-ben. Azonban november végén a tőzsdére lépéssel kapcsolatos várakozásokat maga John Collison hűtötte le, amikor jelezte, hogy a közeljövőben még biztosan nem kerülnek be a virtuális parkettre. Ám az érettség növekedése csak jót tehet a vállalatnak, amely így még nagyobb intézményi részvételre számíthat ha eljön az idő, és nem száll el még inkább az árazás.

Klarna

Charles McQuillan/Getty Images/Klarna

A Buy Now, Pay Later (BNPL – Vedd Most, Fizess Később) a fintech világ legnagyobb forradalma, ami éppen a szemünk előtt zajlik. A legnagyobb szereplők egymással folytatnak pankrációt, hogy megszerezzék a területen a leggyorsabban növekvő, legnagyobb szereplőket. A szolgáltatás lényege, hogy egy-egy online megvásárolható terméket több egyenlő és kamatmentes részletben lehet megvenni, különösebb hitelbírálat nélkül. A kereskedők azért nyernek ezen, mert a vásárlók sokkal könnyebben döntenek, ha nem kell azonnal fizetniük és egyébként emiatt nem is kell kamatköltségek miatt többet fizetni. Mindehhez persze nagyon erős technológiai háttér is szükséges.

A svéd alapítók már 2006-ban érezték, hogy ebből trend lehet, ám akkor még egy startup versenyen utolsók lettek az ötletükkel. Mégsem adták fel, és hosszú évek szívós munkájával Skandinávia egyik legsikeresebb fintech cégét építették fel. A sikerre már nemzetközi szinten is jegyzett kockázati tőkés is felfigyelt, beindult a terjeszkedés, a vállalat pedig az utolsó tőkeemelés adatai alapján már 45 milliárd dollárt ér. Bár a tőzsdei bevezetést a cég folyamatosan lebegtette, november végén a társaság alapító-vezérigazgatója a London Tech Week konferencián úgy nyilatkozott: kifejezetten zavarja a részvénypiac mostani volatilitása, ami miatt a gyors bevezetés esélyei is romlottak. A BNPL őrület azonban még mindig csak az elején jár, így könnyen lehet, hogy akár egy 2-3 év múlva megtörténő debütálás is sokat hozhat a konyhára az IPO környékén beszálló részvényeseknek.

Canva

David Fitzgerald/Sportsfile/Web Summit/Getty Images)

30 dollár egy eljegyzési gyűrűért manapság kínosan kevésnek tűnik. Főleg akkor, ha a jegyespár mindkét tagja dollármilliárdos.

Ám Melanie Perkins és Cliff Obrecht, a Canva alapítói nem szeretik a nagyzolást annak ellenére, hogy az általuk alapított startup értéke mára eléri a 40 milliárd dollárt. A 65 millió felhasználóval rendelkező oldal a legtöbb gyorsan növekvő tech céggel szemben már négy éve nyereséges, amit a desing, videóvágás és egyéb kapcsolódó, online módon megvalósított szolgáltatásuknak köszönhetnek. A befektetők között itt is megjelenik a Sequioa Capital, de az alapító-házaspár nagyon sokat köszönhet a világszerte ismert közösségi média gurunak, Guy Kawasakinak, aki immáron hét éve segíti a munkájukat.

Bár a cég már előtte is sikeres volt, a legnagyobb áttörést a koronavírus miatti lezárásoknak köszönheti, amelynek során rengeteg otthon ülve kerestek jó online megoldást desing-al kapcsolatos feladataik megoldására. Egy kicsit paradox módon éppen a nagy siker az, ami késleltetheti a nyilvános részvénykibocsátást, mivel a cég pénzügyi helyzete stabil, és a további növekedéshez sincs szüksége további komoly külső tőkére. Bár vannak pletykák a tőzsdei bevezetésről, Perkins és Obrecht egyelőre látványosan kerüli a témát, ha ez szóba is kerülne valahol. A méret és az eltelt idő miatt azonban közeleg a kockázati tőkések kezdeti időhorizontjának vége, így ez az opció továbbra is nyitott.

Instacart

(Tiffany Hagler-Geard/Bloomberg/Getty Images)

A bevásárlás a legtöbb ember számára nyűg, és ezt a terhet szerette volna a vállukról levenni egy Indiában született, de kamaszkora óta Kanadában élő srác, Apoorva Mehta. Mivel korábban az Amazonnál is dolgozott, így a technológiai háttér, és a logisztika területén is volt tapasztalata, azonban úgy tűnt, hogy az ottani HR osztály mentalitását is magával hozta. A cég rengeteg konfliktusba és jogi csatározásba keveredett azzal kapcsolatban, ahogy a futárait kezelte, akiknek a feladatuk az volt, hogy bevásároljanak az ügyfeleknek, és ki is szállítsák a kért termékeket. A szolgáltatás azonban betalált és Észak-Amerikban gyorsan nőtt, aminek köszönhetően 2018-ban már közel 8 milliárd dolláron történt tőkeemelés.

A nagy berobbanás azonban a pandémia alatt érkezett meg, amikor is a cég erőletett ütemben,

lényegében pár hét alatt vett fel 300 000 (!) új futárt, ezzel nagyon rövid idő alatt a háromszorosára növelve állományát.

Az első hullám alatt az app letöltései 200% feletti ütemben nőttek – naponta. Ennek meg is lett az eredménye és az Instacart tavaly októberre már össze is kalapozott további 200 millió dollárt, majdnem 18 milliárd dolláros árazás mellett. Az azóta eltelt bő egy évben a startup értéke több mint duplájára, 39 milliárd dollárra nőtt, ami már nagyon bőven a tőzsdei bevezetés kategóriája.

Idén novemberben azonban ennél a cégnél is a tőzsdei bevezetés elhalasztása mellett döntöttek. A vállalatnak ugyanis olyan jól sikerült a 2020-as év a lezárások miatt, hogy idén a várakozások szerint a magas bázist már csak 10%-kal tudták megfejelni. A vállalat saját bevétele az eladott 23 milliárd dollárnyi termék házhozszállítása révén 1,65 milliárd, ami egy feltörekvő technológiai cég esetén már elegendő ahhoz, hogy a nagyközönséghez forduljanak. A növekedés területén azonban van mit tenni, de az Instacart nem is dőlt hátra. A következő időszakban, évente akár 20 milliárd dollárnyi bevételt remélnek a nemrég fejlesztett hirdetési platform által, amelyen az élelmiszerláncok tudják majd elérni a lakosságot. Ha ez be is válik, a tőzsdei bevezetésre akkor sem nagyon számíthatunk jövőre, de ha megtörténik, akkor a nagy kisbefektetői ismertség hosszú távra nyújthat üzemanyagot az emelkedő trendhez.

Revolut

(Luke MacGregor/Bloomberg/Getty Images)

Nem nagyon kell bemutatni Európa legsikeresebb neobankját, az angol alapítású Revolut-ot, amely mostanra hazánkban is 500 ezer regisztrációval rendelkezik. Nem tudni pontosan, hogy ebből mennyi a valóban aktív felhasználó, de az arány biztosan nem kicsi, és a globális piacon lévő,

közel 20 millió számla is lenyűgöző egy olyan cégtől, amelynek az ötlete csak 2015-ben született meg.

Nik Storonsky, a startup kora harmincas éveiben járó alapítója egy igazi hajcsár hírében áll, de az eredményeket szállítja a befektetők számára, miközben ő is és a cég legtöbb alkalmazottja a szó legszorosabb értelmében éjt nappallá téve dolgozik a siker érdekében. Nagy előnyük, hogy az app-jukon keresztül kapott adatokon át, és a felhasználói élmény és egyszerű felület megértése révén nagyon könnyen és olcsón tudnak új ügyfeleket generálni az érdeklőkből.

A cég növekedése lenyűgöző, és egyelőre alig lassul, és mostanra már az amerikai piacot célozzák, amiben elképesztő lehetőségek vannak még. Ezzel párhuzamosan a tőzsdei bevezetés is egy logikus, illetve aktuális lépésnek tűnt, de Storonsky egy szeptemberi nyilatkozatával lehűtötte a kedélyeket. Állítása szerint a nyílt piacra lépés csak akkor valósulhat meg, ha a Revolut árbevétele a dollár milliárdos zónába kerül. Ez egyelőre azért még várat magára, hiszen a 2020-as forgalom 359 millió dollár volt, ami biztosan sokat nőtt idén, de még nem éri el a várt szintet. Emiatt inkább a 2023-as, 2024-es IPO lehet a valószínűbb, és ha megmarad a trendi mivolta, akkor az ügyfelekből kiváló befektetők lehetnek majd. Ám addig sem marad a Revolut pénz nélkül, hiszen a legutóbbi tőkeemelés során egy zárt körű cégnél nagyon ritkán látott összeg, 800 millió dollár jött össze, 33 milliárdos árazás mellett.

Discord

Jaap Arriens/NurPhoto/Getty Images

A Discord egy kommunikációs platform, amelyet eredetileg online gaming közösségeknek hoztak létre, de ma már egészen széles témakörökben kialakultak rajta chat szobák, amelyeken keresztül nemcsak írásban, de videóval, hanggal is lehet beszélgetni. Az alapítók nagyon sokáig az exitet úgy képzelték el, hogy valamelyik technológiai óriás fogja őket felvásárolni, főleg egy olyan, amelyik egyébként is érdekelt a konzolokban vagy a videójátékok egyéb formájában. Ezért a Microsoft sokáig remek választásnak tűnt és szinte évekig flörtöltek is egymással a felek, ám tavasszal egy váratlan bejelentés után egyértelművé vált: az akvizícióból nem lesz semmi.

Bár az árbevételek tavaly csak 130 millió dollár körül alakultak, a 188%-os növekedés és pláne a 350 millió regisztrált felhasználó hatalmas érték

és ezt a kockázati tőkések is tudták, így a redmondi óriás helyett ők emeltek tőkét a Discord-ban szeptember folyamán, mintegy 600 millió dollárért, 17 milliárd dolláros értékeltség mellett. Mondani sem kell, hogy a tevékenység jellegéből adódóan is a pandémia tovább növelte az ügyfélbázist, ami szintén segített a cégnek abban, hogy könnyen találjon újabb befektetőket. Viszont a nagy vevő kiesésével a tőzsdei bevezetés lehetősége ismét az asztalra került. A piaci konszenzus most az, hogy ez jövőre jó eséllyel megtörténik.

Samsara

(Steve Jennings/Getty Images/TechCrunch)

Hogy ne csak a viszonylag távoli jövőbe tekintsünk, érdemes egy pillantást vetni a Samsara nevű startupra. Az Internet Of Things (IoT) és a real-time, felhő alapú logisztika területén fantasztikus technológiát felvonultató cég ugyanis várhatóan december 15-én debütál majd a Nasdaq-on, ügyesen összeszedve az IOT tőzsdei kódot. Az alapító, Sanjit Biswas az abszolút top egyetemeken, az MIT-n és a Stanford-on végzett, és a Samsara előtt már volt egy sikeres startup-ja, amit 2012-ben a Cisco részére adott el. A befektetők között megtaláljuk az Andreseen Horowitz és Tiger Global Management kockázati tőkés és vagyonkezelő neveket. A bevonni tervezett tőke 925 millió dollár, ami nem kiugróan magas, de a 11 milliárd dolláros várható induló piaci kapitalizáció tekintélyt parancsoló. Az első napok mozgása pedig középtávra is meghatározó lehet a piac lelkesedését tekintve.

Vannak még olyan startup-ok, amelyek ugyan teljesítenek minden fenti kritériumot, de nem sorolhatóak a jövő reményteli részvényeihez, különböző okokból.

Ide tartozik például az Elon Musk nevével fémjelzett SpaceX privát űrutazási cég, amely már vitt fel civileket az űrbe és történelmi tervekkel rendelkezik. A vállalat értékét immáron 100 milliárd dollárra becsülik. Ám Musk nemrég egyértelművé tette, hogy nincs szükség az IPO-ra, és a céget privát formában szeretnék továbbra is működtetni.

Szintén ide sorolható a népszerű drónokról, illetve mostanában már akciókameráiról híres kínai DJI is. Az elképesztő növekedés és népszerűség ellenére a három éve még gyakran hallott IPO tervek mostanra teljesen elsikkadtak, pedig a 15 milliárd dolláros értékelés ezt lehetővé tenné.

A listára kívánkozhatna a brazil neobank, a NuBank is, amely a Revoluthoz hasonlóan tízmilliós ügyfélszámmal büszkélkedhet. Ám a cég éppen a héten debütált Sao Paolo és New York részvénypiacán is, amelyet megelőzően a Warren Buffett-féle Berkhsire Hathaway és a már sokszor emlegetett Sequioa Capital hátterével rendelkező cég további 1,6 milliárd dollárt tudott bevonni a nyílt piacról, 41 milliárdos árazást elérve.

Felvetődik a jogos kérdés: Hogyan lehet általában startup-okba fektetni addig is, ameddig a jövő részvényei megjelennek a virtuális parketten?

  • Válj angyallá. Az üzleti angyal egy olyan magánbefektető, aki egy startup kezdeti fázisában fektet be, jellemzően százezer dolláros nagyságrendű összeget. Mondani sem kell, hogy ez csak a vagyonosabb személyek számára realitás és hatalmas kockázattal jár: a hasonló induló cégek többsége öt éven belül csődbe megy, és csak egy töredékükkel lehet pénzt keresni, ezekkel viszont nagyon sokat.
  • Használj közösségi finanszírozásra szakosodott platformokat, azon belül is equity crowdfunding oldalakat. Ezek szervezett keretek között segítenek – jellemzően, de nem kizárólag startup-oknak – pár százezer, esetleg egy-két millió dolláros összegeket bevonni, jellemzően néhány száz befektetőtől. Így itt már egy-egy befektetés százas nagyságrendű dollárnyi pénztől elérhető. Erre példa az angol Seedrs, de már hazánkban is van ilyen szolgáltatás, Tőkeportál néven. A profi előkészítő munka és az adott csatornába terelt információáramlás miatt itt már a kockázat valamivel kisebb, de még így is számottevő, csal úgy mint egyes esetekben a növekedési lehetőség.
  • Vásárolj a tőzsdén kockázati tőkés vállalatokat. Erre példa a fent már említett Softbank, vagy hazánkban az OXO Technologies. A meglévő diverzifikáció és a gyakorlott menedzsment itt is érdemben csökkenti a kockázatokat, de optimális esetben is legalább a tipikus részvénypiaci kockázatokat kell futni.

Címlapkép: Getty Images

Neked Ajánljuk