Az értékalapú befektetés tényleg már csak a múlt? – Portfolio

Mi is az értékalapú befektetés, és a növekedési részvény?

Az úgynevezett value részvényeket számtalan különböző módon lehet definiálni. Az alap feltevés, hogy ezek a részvények a fundamentumokhoz képest alacsony áron forognak: alacsony P/E ráta, P/B ráta, P/S ráta stb. Az ilyen részvények megvásárlása esetében az a várakozás, hogy az árfolyamuk visszatér a fair értékhez. Az esetleges árfolyamnyereség mellett gyakran a piaci átlag feletti osztalék is extra hozamot jelent az ilyen részvények esetében.

Ami ugyanennyire fontos, hogy egy alulértékelt eszköz megvásárlása csökkenti a kockázatot.

Mint a value részvényeknél, a növekedési (growth) részvények esetében sincs egy egyszerű formula, amivel definiálni tudjuk őket. Az alapvető feltevés, hogy a növekedési részvények olyan cégek részvényei, amelyek eredményei várhatóan a piacot meghaladó mértékben fognak növekedni a jövőben. A jövőbeli eredmények ígérete miatt ezek a részvények általában értékeltségi prémiumon forognak. Ezek közül kevesebb részvénynek van jelentős osztaléka, és a prémiummal kereskedett eszközök kedvezőtlenebb kockázati profillal is rendelkeznek.

Tehát mindkét részvénytípusnak megvan a maga előnye és hátránya, viszont a piac nem könnyíti meg a kettő közti választást. Bizonyos esetekben a növekedési részvények prémiuma messze meghaladja a potenciális növekedésüket. Az ilyen esetekben gyakran elhanyagolják a value részvényeket, amelyek jelentős relatív teljesítménypotenciállal rendelkeznek. Persze olyan is előfordul, hogy a növekedési részvényeket alaposan megütik és olcsó belépési pontokat lehet azonosítani bennük, szemben a value részvényekkel, amelyek addigra már elérték, vagy meghaladták a fair érték szerinti árazásukat.

Historikus perspektíva

Ha hosszútávon nézzük, akkor általában adott eszköz esetében az extrém kilengések végül normalizálódnak a hosszú távú átlaghoz, ez gyakran akkor történik meg, mikor valami jóval a hosszútávú átlag alá esik.

Ahogy az alábbi ábrán is látszik, az elmúlt 10 évben a value részvények alulteljesítők voltak a növekedési részvényekkel szemben évi átlagosan 6,11 százalékkal. Az elmúlt 100 évben azonban a value részvények verték meg a növekedési részvényeket átlagosan évi 3,19 százalékkal.

A következő ábra megmutatja a value (zöld) és a növekedési (piros) részvények hozamának múltbeli alakulását. Ahogy az ábrából is látszik, nagyon kevés olyan 5 éves időszak volt, mikor a növekedési részvények megverték a value részvényeket. Az esetek 82 százalékában a value részvények felülteljesítők voltak a growth részvényekkel szemben. Ha az előző évtizedet és az 1930-as éveket nem számoljuk, akkor ez az arány 96 százalékra nő.

Forrás: Real Investment Advice

Érdemes azt is látni, hogy az olyan periódusokat, amikor a value alulteljesít, erős felülteljesítő időszak követi. Ez volt például a helyzet az 1990-es végén a tech lufi idején. 2001 júliusától 2006 júliusáig a value részvények közel 150 százalékkal voltak felülteljesítők a növekedési részvényekhez képest.

Ahogy a fenti ábra is mutatja, a value részvények mostani alulteljesítése a legextrémebb mind időtartamban, mint pedig mértékben.

Tehát, ha feltételezzük, hogy a hosszútávú normalizálódás valóban megtörténik, akkor ennek a trendben hamarosan vissza kellene fordulni a value javára.

A tech lufi

A következő ábra részletesebben bemutatja a value és a növekedési részvények közti kapcsolatot az 1990-es évek végén és a 2000-es évek korai szakaszában, a chart a value részvények növekedési részvényekkel szembeni kumulatív nettó teljesítményét mutatja 1998 és 2002 között. Mint a mostani tőzsdei raliban is, a befektetők rávetették magukat a tech cégekre és csak a növekedési részvényeket vették, lényegében minden olyan sztoriba belevettek, aminek volt valamilyen technológiai ígérete. Ezzel egy időben az alacsony értékeltségű, és stabilan növekvő eredményekkel rendelkező cégek részvényeit figyelmen kívül hagyták a piaci szereplők.

Forrás: Real Investment Advice

Két éven belül, ahogy a piacok rekord magas értékeltségre kerültek, a növekedési részvények 37,64 százalékkal verték meg a value részvényeket. Viszont mikor a piacok kicsit észhez tértek a 2000-es évek elején, a value feltámadt poraiból, csak két év kellett, és a value részvények már több mint 70 százalékkal verték a növekedési részvényeket.

Az értékalapú befektetők, akik kitartottak, és kerülték a növekedési részvényeket, talán elvesztették a csatát az 1990-es évek végén, viszont a háborút megnyerték.

A value részvényekkel a 2000-es években nem csak a veszteségeket lehetett limitálni, hanem hozamot lehetett elérni egy eső piacon.

20 évvel később

A tech lufi tapasztalatait már régen elfelejtette a legtöbb befektető, csak néhány értékalapú befektető van, aki még emlékszik, hogy mi történt akkor. Mint akkor is, ezek a befektetők várják, hogy mikor fordul a kocka, bár a várakozás elég unalmas.

A következő ábrán látszik, hogy az elmúlt két évben a növekedési részvények több mint 45 százalékkal verték a value részvényeket, ami 7 százalékkal több, mint tech lufit kidurranását megelőző két évben.

Forrás: Real Investment Advice

Mint az 1990-es években, minden befektető ugyanazok után a növekedési részvények után fut, ma ezeket FAANG részvényeknek híják, a 90-es évek Big Five-nak hívták.

A növekedési részvények felülteljesítését az is erősíti ma, hogy nagyon felpörgött a passzív befektetés népszerűsége. A legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező cégekbe lényegében öntik a pénzt. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező cégek ma jellemzően növekedési vállalatok.

2020 vs. 2020

Miközben a két időszak hasonlónak tűnhet a spekulatív természetüket és a value/növekedés megoszlást tekintve, a fundamentális alapjaik merőben eltérnek. 2000-ben a növekedési részvények árfolyama, különösen a nagy tech cégeké messze saját maguk előtt járt, viszont jövőbeli eredményeik gazdaságilag és fundamentálisan erősen megalapozottak voltak,

ma viszont ez nem mondható el.

A GDP a 90-es években éves szinten 3,2 százalékkal nőtt, ehhez képest az elmúlt 10 évben 2 százalékos volt a növekedés, a jövőben pedig valószínűleg kevesebb, mint 1,5 százalékra lassul. Emellett a 90-es években a GDP arányos eladósodottság töredéke volt annak, mint amit most látunk. Továbbá húsz évvel ezelőtt a termelékenység növekedése jóval erősebb volt, mint ma. A 90-es években a vállatok a jövőbeli fejlődésükbe fektettek, ma pedig sokkal elterjedtebb a részvény-visszavásárlás, ami jövőbeli eredménytermelő képesség rovására megy.

A mai gazdaságot nem szerves növekedés és erőteljes termelékenység, hanem inkább adósság-, valamint fiskális és monetáris rendszerek támogatják.

Összegezve tehát a historikus események alapján fordulhat a kocka a value és a növekedési részvények között. Hogy a trend mikor fog megfordulni, azt nehéz megjósolni. Lehetséges, hogy a növekedési részvények már elérték a csúcsot a value részvényekkel szemben, de az is lehet, hogy a mostani állapot hónapok, vagy évekig fennáll majd.

(Real Investment Advice)

Forrás: Spencer Platt/Getty Images

Neked Ajánljuk