Az árstop és az olcsóbb paradicsom súlyos bolti drágulást fed el – hvg.hu

Május végén még dübörög a hat alapvető élelmiszer-termékkörre februártól kivetett árkorlátozás, ám a helyzet mégis merőben más, mint egy hónappal ezelőtt: bolti körképünkben éppen azon a két napon mértük fel 19 alapélelmiszer árait, amikor a kormányfő belengette, majd a gazdaságfejlesztési miniszter kifejtette, hogy a kiskereskedelmi láncoknál is le fogja fölözni az állam az „extraprofit egy részét”.

Ez a láncok esetében a már most is alkalmazott különadó emelését jelenti, ebből (a céges eredmény helyett a bevétel alapján kivetett közteherből) számítások szerint több mint 110 milliárdot szedhet be az adóhatóság. Nehéz azt elhinni, hogy ennek egy részét végül ne a fogyasztók fizessék meg, igaz, miközben az alapanyagárak ilyen szintű növekedést mutatnak (a búza ára például egy év alatt majdnem a duplájára nőtt) nehéz lesz kibogozni azt, vajon miért is drágulnak majd a termékek a boltokban.

©

Ez azonban egyelőre a jövő, ahogy az árstopok kivezetése is. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterjelölti meghallgatásai közben azt fejtegette a sajtónak, hogy valahol úgy ítélik, ársokk léphet fel, nem lesz rest a kormány újabb területre kiterjeszteni a hatósági ár rendszerét. A közgazdászból lett politikus azt is elmondta a Parlamentben, mindaddig fenntartják ezeket, amíg ez az ársokk nem enyhül, vagyis az is elképzelhető, hogy nem csak a most tervbe vett június végéig fizethetjük a tavaly októberi árat a termékekért.

Mit főztünk ki?
Egy négyfős család vasárnapi ebédjének hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hét nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Prima, Spar, Tesco). A bevásárlólistában szerepel minden árstopos termék, de olyanok is, amelyek drágulása meghatározta az elmúlt időszakot (például a vaj vagy a tojás). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, illetve a száraztésztát, ahol a jellemző, fél kilós zacskót. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely egy csirkeaprólékkal készülő zöldséglevesből, egy sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.)

Már ha lesz belőlük elég: ahogy az üzemanyagok esetében a szűkös kínálat miatt rákényszerült a kormány, hogy a magyar rendszámú autókra korlátozza azt a jogot, hogy a piacinál jóval olcsóbb hatósági áron lehessen megtankolni őket (mire az Európai Bíróság évek múlva kimondja, hogy ezzel uniós jogot sértett, remélhetőleg már nem lesz hatályban se az ársapka, se a nemzeti alapú diszkrimináció), az élelmiszereknél is komoly nyomást jelent az olcsóbb fogyasztói ár az egyre dráguló piaci nemzetközi beszerzési árak mellett. Ezt pedig tudják azok is, akik nagy tételben vásárolnak, így fordulhatott elő, hogy a Lidl már kitiltotta azokat a kisboltosokat, akik nagykereskedőként tekintettek a diszkontláncra.

Az általánosnál nagyobb kereslet és az akadozó szállítás leginkább abban látszik, hogy egyes korlátozott árú termékek ki-kifogynak a boltokból – így fordulhatott elő az is, hogy a mi felmérésünkben bizonyos termékeknél a múlt havinál alacsonyabb, másoknál pedig magasabb áron találtuk meg ugyanazt a termékkört – ez igen látványos például az étolaj esetében, amelyből hatósági árasat nem, csak drágábbat találtunk a polcokon. (Mi minden esetben a termékből a polcon elérhető legolcsóbbat keressük.)

Az is jól látszott, hogy a hatósági ár egyre jobban szakad el a valóditól. Elég például megnézni a liszt és az abból készült kenyér árának eltérését: amíg a liszt kilóját átlagosan 156 forintért lehetett megvásárolni április és május végén is, a félbarna kenyér kilójáért egy hónapja még 418 forintot kellett fizetni, a múlt hét végén pedig már 453 forintot – ez több mint 8 százalékos drágulás egyetlen hónap alatt.

Nem ez azonban a rekorder az élelmiszerek között. Hasonló mozgást láthatunk a nem primőr zöldségeknél, ez azonban inkább annak tudható be, hogy a szezon végén vagyunk, az egész téli tárolást is megfizetjük már. Ezt ráadásul kompenzálja az, hogy a friss paradicsom jelentősen olcsóbb, mint áprilisban. Ennél sokkolóbb az, ami a rizsnél látszik: a termék átlagos kilónkénti ára felmérésünk alapján 446 forintról 486 forintra nőtt egy hónap alatt, így a havi infláció 9 százalékos – ha hozzátesszük, hogy a KSH adatai szerint egy éve még mindössze 340 forintot kellett fizetni érte, már csaknem másfélszeres drágulásról beszélhetünk.

A szezonális termékek ármozgása, az árstop és a kiugró drágulások összességében azonban nem mutatnak komoly drágulást. Kosarunk értéke minimálisan, 13 099 forintról 13 074 forintra csökkent, ám közben az is elmondható, hogy a láncok legtöbbjénél több terméknek nőtt az ára, mint amennyinek csökkent. Ez is magyarázza, hogy ha már nem a fajlagos árat nézzük, hanem a négy fogás elkészítéséhez szükséges mennyiségeket vesszük alapul, már apró drágulást látunk: a vasárnapi ebéd így az áprilisi 6851 forint helyett már 6889-ből jött ki.

Amíg áprilisban a Pennyben jöttünk ki a legjobban, a májusi lista élére egy másik diszkontlánc, az áprilisi második az Aldi került, maga mögé tudva riválisát. Ahogy az előző hónapban, úgy most is az Auchannál találtuk a harmadik legolcsóbb árakat, az utolsó helyre pedig, messze elmaradva a többiektől került az egyetlen magyar lánc internetes áruháza.

Neked Ajánljuk