A rizs után a tészta ára is kilőtt – így alakult a hvg.hu e havi bevásárlókosara – hvg.hu

Forintra ugyanannyiból hoztuk ki a hvg.hu vasárnapi ebédjét júliusban, mint egy hónappal korábban: a négyfős, négyfogásos ebéd ára átlagosan 7114 forintba került a nagy élelmiszer kiskereskedelmi láncoknál.

A látszat azonban csal: szó sincs arról, hogy megállt volna az infláció.

Az árak alakulásánál ugyanis három dolgot érdemes figyelembe venni. Az egyik természetesen az árstop, amely – a dolgok jelenlegi állása szerint – október 1-jéig tartja vissza a drágulástól az érintett termékeket. Hogy ez mennyire mesterséges, arra többször rámutattunk már, de elég megnézni a KSH havi inflációs adatait is: hiába nem drágul például az étolaj (kivéve persze azokat az eseteket, amikor csak az október 15-én is drágább változat van készleten), ha a szintén napraforgóból készülő margarin meg csaknem 60 százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt. De érdemes megnézni a tejtermékek árának lendületes – éves szinten 36 százalékot meghaladó – emelkedését, és mindjárt látszik, mekkora szakadék alakulhat ki a most alkalmazott fogyasztói ár és a valós árszint között.

A második tényező a szezonalitás: már júniusban is láthattuk, hogy a friss zöldségek érkeztével átalakulnak az árszintek. Júliusra ez még látványosabb lett: a kosarunkban szereplő idényzöldségek ára átlagosan több mint 11 százalékkal esett az előző hónaphoz képest. Olcsóbbak az előző hónaphoz képest a nyári gyümölcsök is – persze a szezon más lehet, mint ahogy megszoktuk. Az aszály és a munkaerőhiány az árakat nyomhatja felfelé, a nagy hőség pedig felgyorsíthatja a termést – a FruitVeb a görögdinnye esetében például arról számolt be, hogy a hőhullám miatt a termésátlagok is csökkennek, és túl is vagyunk már a csúcsidőszakon.

(Az infografikát teljes képernyős nézetben itt nézheti meg.)

Felvetődhet természetesen a kérdés: ha az árstopolt termékek ára fix (a változások továbbra is abból erednek, ha egyes termékcsoportokon belül más az elérhető legolcsóbb áru), a zöldség-gyümölcsöké pedig csökken, akkor hogy is lehet változatlan a kosárösszeg? A válasz ugyanaz, mint az előző hónapban: elképesztő ütemben nő egyes alapélelmiszerek ára. Ilyen a rizs, a kenyér (és egyéb péksütemények), kisebb mértékben pedig a tojás is drágul. Nem meglepő, hogy a szintén lisztből és tojásból készülő száraztésztáknál is lendületes drágulást tapasztaltunk. Utóbbi egy hónap alatt drágult csaknem 16 százalékot, felmérésünk kezdete, vagyis április vége óta pedig a kosarunkban szereplő négytojásos szarvacska tészta félkilós csomagjának átlagos ára 365,6 forintról 449-re nőtt. Összességében, az árstopolt és a szezonális termékek nélkül számított kosarunk értéke 6,4 százalékkal nőtt egyetlen hónap alatt.

Ez önmagában sok egy hónapra vetítve, van azonban egy fontos magyarázata annak, hogy néha még ennél is többnek érezzük a drágulást. Felmérésünkben ugyanis minden termékből a legolcsóbbat keressük, mindennapi vásárlásainknál azonban nem feltétlenül így járunk el: ha van kedvencünk, bevált méret vagy márka, előfordulhat, hogy azok ára az itt látottaknál sokkal gyorsabban növekszik.

(Az infografikát teljes képernyős nézetben itt nézheti meg.)

Ezt pedig a kereskedők is pontosan tudják, így látszik az az igyekezet is, hogy az alapvető termékcsoportoknál legyen meg egy-egy olyan áru, amelynél – ha az árváltozatlanság illúzióját nem is sikerül fenntartani, de legalább – relatíve kisebb a drágulás. És itt jutottunk el a cikk elején említett, az átlagos árszintet befolyásoló három tényező közül az utolsóhoz: a lefelé vásárláshoz.

A fogalom, ha nem is új, de régen nem hallhattuk. A 2008-as válság idején volt jellemző az a magyarországi vásárlókra, hogy mindenből az olcsóbbat keresték, legyen szó sajátmárkás termékekről, vagy alacsonyabb minőségről. Ezen a gazdaság erősödésével, a jövedelmi viszonyok javulásával párhuzamosan aztán sikerült túllépni, így készülhetett a csokimikulás előbb bevonómassza helyett igazi csokoládéból, majd válhatott egyre vastagabbá – a vastagabb pénztárca elbírta ezt.

Most azonban másfajta drágulásról beszélünk, és a kérdés az lesz, milyen mértékben mozdul majd el a fogyasztás az olcsóbb termékek irányába. Mindezt befolyásolják az olyan mesterséges folyamatok is, mint az árstop (vagyis hogy az emberek például csirkecomb helyett csirkemellet vásárolnak), de természetesen az is, hogy szeptemberben, amikor az emberek először szembesülnek a sok esetben magasabb rezsiszámlával, hogyan alakítják át élelmiszer-fogyasztásukat.

(Az infografikát teljes képernyős nézetben itt nézheti meg.)

A drágulás mindenesetre aligha áll meg, az MNB most már – figyelembe véve a rezsiemelkedést is – már ősz végére, tél elejére teszi az infláció csúcsát. Ebben persze benne lehet az árstopok októberre tervezett kivezetése is – aztán meglátjuk, ebből mi lesz majd.

Mit főztünk ki?

Egy négyfős családi ebéd hozzávalóinak árát gyűjtöttük össze a hét nagy élelmiszerláncnál (Aldi, Auchan, Lidl, Penny, Prima, Spar, Tesco). A bevásárlólistában szerepel minden árstopos termék, de olyanok is, amelyek drágulása meghatározta az elmúlt időszakot (például a vaj vagy a tojás). A mennyiségeknél fajlagos árat számoltunk, tehát bármekkora is volt a kiszerelés, általában a kilós egységárat néztük, kivéve a tojást, ahol tíz darabot számoltunk egységként, illetve a száraztésztát, ahol a jellemző, fél kilós zacskót. Ezekből számoltuk aztán ki egy ebéd árát, amely egy csirkeaprólékkal készülő zöldséglevesből, egy sertéspörköltből, rántott csirkemellfiléből és almás pitéből áll. (A listában szereplő egyes termékek több fogáshoz is felhasználhatók, az egyszerűség kedvéért ezeket egy helyen jelöltük csak.)

Visszatérve a jelenbe: az mindenesetre már jól látszik, hogy amíg korábban az árstopolt áruknál volt üres, de legalábbis kevésbé feltöltött a polc, most hasonlót láthattunk a márkás/sajátmárkás termékpároknál. A hónapról hónapra vizsgált élelmiszereknél mindenesetre nem volt nagy változás, a már említett mozgások miatt viszont kissé változott a sorrend a boltok között. Az ebédhez szükséges mennyiséget a legolcsóbban az Auchannál tudtuk beszerezni, a második a Penny, a harmadik a Lidl lett – ennél a három láncnál maradt az érték kicsivel 7000 forint alatt. Ha az árstopolt termékek nélkül nézzük a listát, azt a Tesco vezeti, a láncot követi a Penny és a Lidl. Ha pedig a szezonális élelmiszereket is kivesszük, akkor a Lidl került az első helyre, a diszkontot az Auchan és a Penny követi.

Neked Ajánljuk