A földgázpiacot is elintézte a koronavírus – Jöhetnek a negatív gázárak – Portfolio

A hosszabb ideje fennálló túlkínálat miatt a gázárak már a járvány kitörése előtt csökkenő trendet mutattak és historikus mélypontokat értek el. Az amúgy is lejtőn lévő áraknak aztán a koronavírus-járvány adott egy újabb lökést, miután a terjedésének megakadályozására hozott korlátozások és egy ennek nyomán kialakuló recesszió alaposan visszavetették a gazdaság keresletét. A gáz nagykereskedelmi árának csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy az energiahordozó árazása részben még mindig az olajárhoz fűződik, mely elsősorban a szállítás-közlekedési ágazatot kiemelt mértékben sújtó korlátozások következtében április végére beleállt a földbe.

Május utolsó napjaiban a kereskedett mennyiség alapján legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF másnapi piaci ára 4 euró/MWh alá süllyedt, ami már olyan szintet jelöl, ahol az olyan olcsón termelő vállalatok, mint a Gazprom sem érezheti kényelmesen magát. Ez az ár ugyanis már gyakorlatilag csak a szállítási költségek fedezésére vagy arra sem elegendő. A magyar CEEGEX-en hasonló trend látható.

A következő havi termék ára is szinte folyamatosan csökken, utalva a gazdaságra vonatkozó kedvezőtlen rövid távú várakozásokra is. A TTF-en a következő havi termék jegyzése május végén 4 euró/MWh alá gyengült – összevetésül, az előző negatív csúcsot a 2009-es válság idején mért 7,9 eurós árszint jelentette. Negatív gázárak egyébként már korábban is alakultak ki, 2006 októberében a brit piacon, amikor a norvég gázt a szigetországba szállító Langeled vezeték üzembe állt, miközben a brit tárolók mintegy 96 százalékos töltöttséggel álltak.

Az európai gázárakban már 2019-ben elkezdődött a zuhanás, pedig a kereslet az előző évhez képest tavaly mintegy 3 százalékkal bővült, elsősorban a gáz áramtermelésben betöltött szerepének növekedése miatt. A szénalapú villamosenergia-termelés ugyanis a szén-dioxid-kvóta árának emelkedése, illetve a kibocsátáscsökkentési elvárás erősödése következtében hatalmasat, mintegy negyedével zuhant tavaly az Európai Unióban, a kieső termelés helyébe pedig a megújulók mellett a földgáz lépett.

Míg tehát az enyhe telek miatt a fűtési célú gázfelhasználás stagnál vagy csökken, a villamosenergia-ipar részéről a gáz iránt erős kereslet mutatkozik. A földgáz és a megújulók kapcsolata különleges, amennyiben nem csak vetélytársak, de nagyban egymást kiegészítő energiaforrások is. A megújuló alapú termelés növekedésével ugyan elvileg a gáz elől is vesz el piacot, azonban előbbiek időjárásfüggő jellege miatt – és mivel az elektromos áram tárolása nagyobb mennyiségben és hosszabb időtartamra továbbra sem megoldott – egyre nagyobb az igény a villamosenergia-rendszer számára rugalmasságot biztosító források iránt, márpedig napjainkban erre leginkább a jól szabályozható gázerőművek alkalmasak.

Ez az erős kereslet fokozódó kínálati versenyt indított, melynek eredményeképpen az Európai Unió 2019-ben kétszer annyi cseppfolyósított-földgázt (LNG-t) importált, mint 2018-ban. Ez – bár egyik hajtóereje az amerikai pala-forradalom nyomán kilövő tengerentúli gáztermelés – csak részben állított konkurenciát az orosz vezetékes gáznak, mivel az importnövekedés legnagyobb részét éppen a felpörgő orosz LNG-termelés biztosította, amely így Katar mögött Európa második legnagyobb LNG-ellátójává vált. A Gazprom így képes volt megerősíteni domináns ellátói pozícióját, súlya pedig az európai ellátásban a korábbi években kialakult egyharmados arány fölé nőtt.

A túlkínálatot az európai gáztárolók korábbi évekhez képest magas töltöttsége is fokozza. Míg 2019. március végén 40 százalékos volt az átlagos töltöttségi arány, idén már 54 százalék – azaz, Európa a betárolási ciklusnak több mint félig teli tárolókkal indul neki, amint az a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal márciusi gázpiaci jelentéséből kiderül. A fokozott betárolási aktivitást részben éppen a már tavaly is alacsony árkörnyezet indokolta, amit az európai országok érthető módon igyekeztek kihasználni, de az orosz vezetékes gázzal kapcsolatos bizonytalanságok is belejátszhattak. Az előző orosz-ukrán gáztranzit-szerződés 2019 végén járt le, és az utolsó pillanatig nem lehetett tudni, hogy 2020 januárjától hogyan alakulnak majd a szállítások az Európába irányuló gázexport 30-40 százalékát bonyolító ukrajnai útvonalon. A szintén orosz gáz szállítására épülő Török Áramlat és az Északi Áramlat 2 megvalósulásával ugyan az ukrán útvonal kiváltható lesz, ezek megépülését ugyanakkor az Egyesült Államok és az EU ellenkezése is lassítja. Bár az utolsó pillanatban megszületett az új orosz-ukrán gázszerződés, az európai országok azonban a tárolók feltöltésével igyekeztek bebiztosítani magukat.

Áprilisban pedig már elkezdődött az új betárolási időszak is, vagyis a létesítmények feltöltése a következő téli ellátásra való felkészülés részeként, támaszt azonban a jelek szerint ez is csak minimális mértékben tudott az áraknak nyújtani. Az alacsony árak jelentette lehetőséget ismét kiaknázni kívánó gázkereskedők aktivizálódását jelzi, hogy május végére az európai gáztárolók átlagos töltöttségi szintje meghaladta a 70 százalékot, iparági várakozások szerint júliusban pedig megközelítheti a 100 százalékot is.

Jelentős részben a járvány közvetett hatására a földgáz iránti kereslet 2020-ban egy évtizednyi zavartalan bővülést követően várhatóan 5 százalék körüli mértékben gyengülhet globálisan a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) prognózisa szerint. A piaci egyensúly helyreállításához és az árak emelkedéséhez a termelés korlátozására és a kereslet érdemi erősödésére lenne szükség, a gázmezők kitermelésének leállítása azonban jókora költséggel jár, amit a jelenlegi pénzszűkében nem könnyen vállalnak a termelők. A Qatar Petroleum, a világ legnagyobb LNG-termelője és az egyik legnagyobb európai exportőre már bejelentette, a gyengébb keresletre tekintettel sem fogja vissza exportját.

Amennyiben pedig a kínálat erőteljes marad a gáztárolók megtöltését követően is, az árak a Reuters által megkérdezett elemzők szerint a rövidebb távú kontraktusok esetében nullára vagy akár a negatív tartományba is gyengülhetnek. A hatóságilag megállapított tarifát fizető magyar fogyasztók ebből várhatóan nem sokat fognak érzékelni, a piaci folyamatokat közvetlenebbül érzékelő ipari fogyasztók számára azonban további költségcsökkenést hozhat.

A határidős termékárak alapján a piac a kereslet-kínálati egyensúly fokozatos helyreállását árazza, ami a negyedéves és éves termékek árán is megmutatkozik. A 2021-es termék ára a márciusi nagyobb, 2,5 eurós esést követően április-májusban már stabilizálódni látszik, a 2022-es, 2023-as és 2024-es termékárak pedig már gyakorlatilag az esés előtti szintet jelölik.

Az áresés miatt az elmúlt másfél-két évben a gáztermelésben is jelentős kapacitások álltak le, sok helyen pedig az olaj- és gáztermelés együtt, egymáshoz kapcsolódóan valósul meg, vagyis a termelés fokozása vagy csökkentése mindkét energiahordozót érinti. Az elmúlt években nagy LNG-projekek is indultak a világban, de ezeket most mind leállították, így 2021 után nem várható a kínálat növekedése, miközben igény lenne rá. Az alacsony árak hatására a gáztermelés a tengerentúlon már elkezdett beszakadni, így az amerikai LNG-kínálat várhatóan le fog szűkülni, mielőtt évek alatt ez a piac is visszakapaszkodna – mondja Pletser Tamás, az Erste csoport regionális olaj– és gázelemzője. Az Egyesült Államokban szintén történelmi mélypontokra süllyedt a nagykereskedelmi gázár, és a májusi pozitív korrekció ellenére továbbra is rendkívül alacsony szinten tartózkodik. A Henry Hub gázárakra sokáig úgy tekintettek, mint amelyek az európai áraknak is egyfajta padlót jelentenek, ám a hollandiai árak már a tengerentúli árszint alatt állnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tengerentúlról jelenleg nem igazán érheti meg LNG-t exportálni Európába.

Mindent figyelembe véve vannak arra utaló jelek, hogy a gázpiac idén már jobban teljesíthet, ha viszonylag kemény lesz az előttünk álló tél – mondja Pletser, aki arra számít, hogy a következő téltől, illetve 2021-2022-től az árak jelentősen emelkedhetne. A földgáz keresletnövekedése jóval masszívabb, mint az olajé, hiszen az energiaátmenet egyik legfontosabb energiahordozója a gáz, ezért kereslete a megújulók terjedésével – és a szén kivezetésével – világszerte erőteljesen nőni fog. Ezzel egybevág a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése is, mely szerint a földgáz globális kereslete 2040-ben még abban az esetben is megközelítheti a 2018-as szintet, amennyiben az országok jelentősen fokoznák az üvegházhatású gázok csökkentését célzó energiaátmenet tempóját. Amennyiben pedig a jelenlegi pályán halad tovább a globális energiaszektor, úgy két évtized múlva a jelenleginél harmadával nagyobb lesz a világ földgázkereslete.

Címlapkép: Getty Images

Neked Ajánljuk