13. havi nyugdíj és nyugdíjkorhatár: felkészülhet Magyarország az ínséges időkre – Portfolio

Csökkent a születéskor várható élettartam a koronavírus miatt

A koronavírus egyik szomorú negatív hatásaként emeli ki az OECD friss elemzése, hogy a többlethalandóság miatt a 65 év felettiek száma átlagban mintegy 0,8%-kal csökkent az OECD országokban átlagosan, amely így valamennyivel csökkentette a nyugdíjra fordított kiadásokat is az országokban.

A 2020. január és 2021. augusztus közötti időszakban átlagosan 12%-ot tett ki a többlethalálozás az OECD-országokban, tehát 12%-kal több ember halt meg ebben az időszakban, mint amit várni lehetett volna az előző évek adataiból. A többlethalálozás egyik következményeként a születéskor várható élettartam tavaly 30 országból 24 esetben csökkent, legalább egy vagy annál több évvel Belgiumban, Olaszországban, Litvániában, Lengyelországban, Szlovéniában, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban.

Magyarországon mintegy 11%-ot tett ki a többlethalálozás a vizsgált időszakban, a 65 év felettiek esetében ez megközelítette a 15%-ot.

Forrás: OECD Pensions at a Glance 2021

Az OECD friss elemzése szerint az elmúlt két évet alapjaiban meghatározta a koronavírus, de a jelenlegi nyugdíjasok bevételeire nem volt érdemi hatással. Köszönhetően az állami pénzpumpáknak és a munkaerőpiac védelmére szánt támogatásoknak, továbbá a jól teljesítő tőkepiacoknak, az elemzés szerint a jövőbeni nyugdíjakra sem lesz nagy hatása a pandémiának a legtöbb OECD-országban.

Ugyanakkor a társadalom elöregedése továbbra is ott lebeg a nyugdíjrendszerek felett egy sötét felhőként, ehhez társul az, hogy a becslések szerint 2060-ra a munkaképes korú lakosság száma több mint negyedével csökkenhet a legtöbb dél-, közép- és kelet-európai országban, valamint Japánban és Dél-Koreában.

Az adatok szerint tavaly 41 év volt a medián életkor az OECD országokban, tehát nyolc évvel több mint 1990-ben, a becslések szerint pedig 2050-re ez további hat évvel növekedhet. Ez azt jelenti, hogy 2050-re a lakosság fele fiatalabb, a másik fele pedig idősebb lesz, mint 47.

Magyarországon a medián életkor 2050-re 50 év körülire nőhet a tavalyi 42-43 körüliről.

Forrás: OECD Pensions at a Glance 2021

Nőtt az időskorú foglalkoztatottak száma

2000 óta az idősebbek foglalkoztatottsága jelentős mértékben növekedett: az 55-64 év közöttiek foglalkoztatottsági rátája a 2000-ben mért 44%-ról átlagosan 62%-ra nőtt 2020-ban az OECD országokban. A növekedés meghaladta a 30 százalékpontot Csehországban, Észtországban, Németországban, Magyarországon, Lettországban, Hollandiában és Szlovákiában is. Mindeközben ugyanezen időtávon a 25-54 év közöttiek foglalkoztatottsági számai kisebb ütemben nőttek.

Ugyanakkor az adatok arra is rávilágítanak, hogy a 60. életév betöltése után a foglalkoztatottság jelentősen csökken a legtöbb országban: míg 55-59 éves korosztályban az átlagos foglalkoztatottsági arány 72%, addig ez a 60-64 év közöttiek körében 51%.

Forrás: OECD Pensions at a Glance 2021

Több pénzük van most a magyar nyugdíjasoknak

Az idősek relatív jövedelmében az utóbbi két évtizedben látott növekedés azt mutatja, hogy bár ott van az egyre idősödő társadalom miatti nyomás, ez egyelőre nem volt hatással a nyugdíjkifizetésekre. Az OECD országokban a 65 évnél idősebbek rendelkezésre álló jövedelme átlagosan a teljes népesség rendelkezésre álló jövedelmének 88%-át adta 2018-ban. 2000 óta a rendelkezésre álló átlagos jövedelem 6 százalékponttal nőtt, a vizsgált 32 országon belül 10 százalékpontnál nagyobb növekedés volt ebben Dániában, Magyarországon, Görögországban, Izlandon, Írországban, Izraelben, Olaszországban, Norvégiában, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Államokban.

Több országban is változtak a nyugdíjfeltételek

Az OECD tanulmánya kitér arra is, hogy számos ország változtatott a kereset alapú nyugdíjellátási rendszerén:

  • Mexikóban például jelentősen megemelték a hozzájárulásokat, ezzel növelve a jövőbeni nyugdíjak értékét,
  • Észtország a magánnyugdíjalapokhoz kapcsolódó befizetéseket tette önkéntessé és engedélyezte a nyugdíjpénzek előbbi lehívását,
  • Görögország pedig az eddigi felosztó-kirovó kiegészítő nyugdíjrendszert váltja fel járulékfizetésen alapuló nyugdíjprogrammal (defined contribution, DC).

A kereset alapú nyugdíjellátások növelését célzó intézkedéseket hajtottak végre emellett Magyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában is.

Magyarország kapcsán külön kiemeli a tanulmány a 2021 januárjában bevezetett 13. havi nyugdíjat, amelyet kezdetben a havi nyugdíj 25%-ának megfelelő mértékben ígért kifizetni a kormány, ezt 2024-re emelték volna az akkori tervek szerint 100%-ra (azóta már bejelentették, hogy a 13. havi nyugdíjat egy összegben, jövőre fizeti ki a kormány).

A tanulmány szerint ez 8,5%-os nyugdíjemelésnek felel meg.

Ugyanakkor rávilágítanak a szocho csökkentés miatti jövőbeni kihívásokra, miután a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adó 17,5%-ról 15,5%-ra csökkentése is hozzájárul a jövőben a nyugdíj-finanszírozási hiány növekedéséhez, amit most még az erős munkaerő-piaci adatok ellensúlyozni tudtak. Csakhogy a társadalom elöregedése miatt a jövőben ez a probléma egyre égető lesz,

a várakozások szerint Magyarországon 2019 és 2050 között a GDP arányában mért nyugdíjkiadások 8,3%-ról 11,2%-ra emelkednek majd.

A nyugdíjkorhatár emelkedését várja az OECD

Az adatok szerint a kötelező (zömében állami) nyugdíjrendszerek az átlagos dolgozói bérnek mintegy 62%-át tudják biztosítani a nyugdíjas években a vizsgált országokban, de nagy a szórás: Chilében, Észtországban, Írországban, Japánban, Dél-Koreában, Litvániában és Lengyelországban ez a helyettesítési arány mindössze 40% körül mozog, míg például Magyarországon, Portugáliában és Törökországban 90% vagy a feletti.

A nyugdíjkorhatárra vonatkozóan nem nagyon történtek változások a vizsgált időszakban. Svédországban az állami nyugdíjrendszer kapcsán emelték meg a nyugdíjkorhatárt, illetve a tervek szerint azt összekötnék a jövőben a születéskor várható élettartammal. Hollandiában csőben volt a korhatáremelés, de végül azt elhalasztották, emellett a várható élettartammal összefüggő korhatáremelés ütemét is visszavették, Írország pedig hatályon kívül helyezte a 66-ról 68 évre tervezett emelést. Mindemellett Dánia, Írország, Olaszország és Litvánia kiterjesztette a korai nyugdíjba vonulási lehetőségeket is.

Az OECD becslései szerint a tagországokban a 2060-as évek közepére mintegy 2 évvel fog emelkedni a nyugdíjkorhatár.

Az olyan országokban, mint Dánia, Észtország, Olaszország és Hollandia, a nyugdíjkorhatár 69 év lesz, míg Kolumbia, Luxemburg és Szlovénia már 62 évesen hagyni fogja a férfiakat nyugdíjba vonulni. A várakozások szerint a nők továbbra is hamarabb mehetnek majd nyugdíjba a jövőben Kolumbiában, Magyarországon, Izraelben, Lengyelországban és Svájcban.

Címlapkép: Getty Images

Neked Ajánljuk