Vajon lehet élet a Vénuszon? | hirado.hu – Híradó

Az amerikaiak Davinci+ és Veritas néven két küldetést is terveznek a bolygóra. Egy új felfedezés miatt lett most nagyon érdekes a Vénusz: olyan vegyületet mutattak ki a légkörben, amit élőlények termelhetnek – erről számolt be a ScienceAlert tudományos magazin.

Bár korábban azt gondolták, hogy nem lehet élet a Vénuszon az extrém nagy hőmérséklet miatt, tavaly a kutatók meglepő felfedezést tettek.

A bolygó légkörében foszfint fedeztek fel, olyan vegyületet, amit a Földön elsősorban élőlények termelnek.

Ez a felfedezés állította a figyelem középpontjába a bolygót, és ezért tervez most a NASA új küldetéseket ide. A várhatóan 2028 és 2030 között induló űrszondákat nagyjából 500–500 millió dollárból valósíthatják majd meg.

Az elmúlt években a csillagászok folyamatosan keresik más csillagrendszerekben a lakhatónak tűnő exobolygókat, azonban ebből a szempontból közel sem mindegy, hogy mit tekintünk lakhatónak. A kutatók a távoli bolygók esetében bizonyos kritériumok meglétét vizsgálják, mint a megfelelő hőmérsékletet, a földihez hasonló légköri nyomást és a víz jelenlétét.

Ebből a szempontból a Vénusz valószínűleg nem lenne túl vonzó, ha egy másik naprendszerben lenne, hiszen a légkörét kénsavfelhők töltik ki, és a felszín 90 százalékát forró lávafolyások borítják.

A Vénusz a Magellán űrszonda és a Pioneer Venus Orbiter műhold felvételeiből összeállított kompozit képen (Fotó: NASA)

Ennek ellenére a NASA olyan környezeti feltételeket keres majd a bolygón, amelyek egykor lehetővé tehették az élet létezését. Például bármilyen bizonyíték arra, hogy a Vénusznak egykor volt óceánja, megváltoztatna minden jelenlegi elképzelést a bolygóról.

Érdekes módon a Vénusz légkörének felszíntől távolabbi részein, 50 kilométer magasságban kevésbé zordak a viszonyok. Itt a körülmények hasonlítanak a földire, a levegő lélegezhető, a hőmérséklet és a nyomás is elviselhetőbb.

Ha az élet mikroorganizmusok formájában létezik a Vénuszon, akkor valószínűleg itt, a magaslégköri rétegekben lehet jelen.

Ezek alapján tervezi meg a NASA a küldetéseket. A Davinci+ missziónak számos célja lesz, vizsgálja többek között a légkör eredetét, kialakulását és összetételét, valamint a légkör felszínnel való kapcsolatát is.

A víz jelenéltét is keresik majd a tervek szerint és azt, hogy lehetett-e korábban óceán a Vénuszon, hiszen a Földön ezekben keletkezett az élet.

Ha a Davinci+ űrszonda megérkezik a Vénuszhoz, akkor egy műszerekkel teli gömb formájú szondát dob majd le, ami nagyon aprólékos méréseket végezhet a légkör jellemzőiről.

Illusztráció a Davinci+ által ledobott gömb formájú szondáról (Fotó: NASA)

Egy tömegspektrométer segítségével a molekulák tömegét és akár a nemesgázok jelenlétét is ki tudják mutatni, a további érzékelőkkel pedig a légkör mozgásait is megfigyelhetik.

A Veritas elnevezésű küldetés pedig a felszín jellemzőit térképezi majd fel, ami segíthet megérteni, hogy miként fejlődött kezdetben hasonlóan a Vénusz és a Föld, majd miként vált később nagyon különbözővé a két bolygó.

A mért geológiai adatok a tervek szerint információt szolgáltatnak a vulkánkitörésekről és földrengésekről, valamint következtetni lehet majd belőlük arra is, hogy hogyan változott meg a bolygó egykori klímája.

Szintén cél, hogy a bolygó geofizikai jellemzőit is megismerjük, azt, hogy ezek hogyan formálták a Vénusz felszínét. A Veritason lesz továbbá egy műszer, ami a felszín által kibocsátott gázokat, akár a vízgőzt is kimutathatja majd.

Mindkét űrszonda nagy felbontású képeket is készít majd a felszínről, a hegyekről és völgyekről.

Ez azért is jelentős, mert eddig mindössze négy űrszonda küldött vissza képeket a Vénusz felszínéről, az utolsó ilyen kép ráadásul lassan negyvenéves, 1982-ből származik.

Illusztráció arról, amint a Veritas radarját használva nagy felbontású térképet készít a bolygó domborzatáról (Fotó: NASA)

Az 1980-as években négy eszközt juttattak le a Vénusz felszínére, de ezek a nagy nyomás miatt csak két napig tudtak működni. Nem csoda, hogy nem bírták sokáig, hiszen

a Vénusz felszínén a nyomás 93 bar, ez azonos azzal, ami a Földön 900 méterrel a tengerszint alatt van.

A lávafolyások szintén nem teszik túl barátságossá a bolygót, ezek több száz kilométer hosszúak is lehetnek a 470 fok hőmérsékletű felszínen.

A kutatók reményei szerint a Davinci+ és a Veritas által szolgáltatott információkból nem csak arra lehet majd következtetni, hogy miként alakult ki a Vénusz, hanem arra is, hogy hogyan fejlődnek azok a kőzetbolygók, amik otthont adhatnak az életnek.

Címlapfotó: NASA

Neked Ajánljuk