Soha nem látott térképen a Tejútrendszer – Index.hu

Áprilisban már írtunk arról, hogy a csillagászok felfedezhették az univerzum legrégibb csillagrendszerét, most újabb eredményt értek el a tudósok: hétfőn bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok – köztük magyar kutatók is – lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok „DNS-én” és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig – írta meg az MTI az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) és az ESA közleményére hivatkozva.

Mint felidézték, a 2013-ban felbocsátott Gaia űrszonda küldetésének célja, hogy a Tejútrendszer legpontosabb és legteljesebb többdimenziós térképet készítse el.

Ez lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy rekonstruálják galaxisunk szerkezetét, illetve fejlődését az elmúlt évmilliárdok alatt, valamint hogy jobban megértsék a csillagok életciklusát és helyünket a Világegyetemben.

Az űrszonda korábbi méréseivel a csillagok mozgását határozták meg a galaxisunkban a csillagászok.

A Gaia harmadik, legújabb adatközlése a galaxis közel kétmilliárd csillagáról tartalmaz új, illetve az eddiginél pontosabb információkat.

A katalógusban olyan új adatok találhatók, mint a kémiai összetétel, a csillagok hőmérséklete, színe, tömege, kora és radiális sebessége.    

A legújabb mérések váratlanul több ezer csillagrengést, a csillagok felszínén végbemenő apró mozgásokat tártak fel, amelyek megváltoztatják a csillagok alakját.

A közlemény szerint az, hogy miből állnak a csillagok, sokat elárulhat születési helyükről és az azt követő útjukról, és így a Tejútrendszer történetéről is. Ezzel az adatközléssel a Gaia a galaxis legnagyobb kémiai térképét tárja elénk, a Napunk szomszédságától a minket körülvevő kisebb galaxisokig, összekapcsolva a csillagok háromdimenziós mozgásával.

A CSFK tájékoztatása szerint a változócsillagok keresésében és azonosításában magyar kutatók is közreműködtek. A 3. adatközlésben a fiatal csillagok azonosítását Marton Gábor, a CSFK Csillagászati Intézetének munkatársa vezette.  

(Borítókép: ESA)

Neked Ajánljuk