Öt találmány, amelyek megváltoztatták az otthoni tévéket – Origo

A televíziós iparág motorja az innováció. A piaci szereplők ontják magukból az újdonságokat, hiszen aki képes olyan friss megoldással jelentkezni, ami találkozik a nagyközönség ízlésével és elvárásaival, annak nagy esélye van rá, hogy megcsinálja a saját szerencséjét. Azaz, hogy képes legyen sok, nagyobb haszonnal kecsegtető készüléket eladni. A rengeteg ötlet, új szolgáltatás és funkció között rengeteg olyan van, amely később elbukik, amely eltűnik a süllyesztőben mert nem tetszik az embereknek, vagy egyszerűen gazdaságtalannak bizonyul.

De akad néhány olyan innováció, amely beváltja a hozzá fűzött reményeket, amely tényleg képes arra, hogy hozzáadott értéket teremtve végül evolúciós lépéssé váljon. Sokat ezek közül ma már magától értetődőnek veszünk, már csak a hiányuk tűnne fel, olyannyira a hétköznapok részévé váltak. Emellett akadnak olyanok is, amelyek beváltak, de megmaradtak viszonylag ritkább, ám ettől függetlenül életképes megoldásnak. Cikkünkben összegyűjtöttünk öt sikeres példát, amely képes volt arra, hogy megváltoztassa a szórakoztatóelektronikai univerzumot.

1. Okostévé

Ma teljesen természetesnek vesszük, hogy ha bekapcsolunk egy viszonylag új tévét, akkor azon egy kidolgozott, grafikus kezelőfelületen navigálhatunk, úgy, mint mondjuk egy telefonon vagy számítógépen. Ez a tévéket meghajtó komplex operációs rendszereknek köszönhető, amelyeket okostévé rendszereknek is neveznek, és amelyek a készülék egész működésére kihatnak. 2008 környékén bukkantak fel az első olyan készülékek, amelyek lehetővé tették különféle internetes tartalmak futtatását.

Az okostévé már nem csak tévézésre jó.Forrás: Jamiealexcarter

Látva a közönség pozitív visszajelzését a gyártók hatalmas energiákat öltek ezek fejlesztésébe, és viszonylag hamar eljutottak az okostévé koncepcióig. 

Néhány év, és számos elvetélt kísérlet után megszülettek a teljesen jól használható, intelligens, azaz smart tévék, amelyeket azóta is rendületlenül fejlesztenek.

2020-ban már ott tartunk, hogy egy magasabb kategóriás okos televízió egyben médialejátszó, játékgép, multimédiás központ, digitális képkeret, zenegép, lehet rajta internetezni, levelezni, szöveget szerkeszteni, utazást tervezni, és akár még az okos otthon rendszer részét képező többi intelligens berendezés is vezérelhető általa. 

2. Ambilight

Minden tv gyártó arra vágyik, hogy legyen egy olyan egyedülálló technológiája, amely megkülönbözteti készülékeit a többiekétől. Sokan évtizedeket áldoznak egy épkézláb megoldás megalkotására, de nem járnak sikerrel soha, másoknak viszont összejön a Nagy Dobás. Ez utóbbiak közé tartozik a Philips, amelynek 2002-ben debütált, és azóta folyamatosan fejlesztett Ambilight nevű eljárása pont egy ilyen unikális eljárás.

Az Ambilight lényege, hogy a készülék hátlapján két vagy három sorban színes LED-eket helyeznek el, amelyek képesek fényglóriát varázsolni a televízió köré.

Ez egyrészt kontrasztosabb hatást kelt, azaz szebbnek fogjuk látni a képet, másrészt pedig azt is megoldották, hogy a fényglória valós időben, dinamikusan kövesse a képen látható tartalmat. Ezt lehet, hogy nehéz elképzelni, de egy gyakorlati példával segít megérteni.  Képzeljük el, hogy a kijelzőn azt látjuk, hogy egy piros léghajó repül zöld mező felett tiszta időben!

Az Ambilight a tévé mögötti falfelületre vetített színekkel növeli a tévézés élményét.Forrás: Philips / Signify

Egy modern Ambilight tévénél azt fogjuk tapasztalni, hogy  a glória lenti része zöld lesz, hiszen ott a fű, ahol az eget látjuk ott kék, ahol pedig a ballon található, ott pedig piros. Mindez pedig elképesztően jól néz ki, látványos, és tényleg komoly hozzáadott értéket jelenthet. 

3. Mozgásérzékelős távirányító

Az elmúlt egy évtizedben a televíziós szektor szereplői rengeteg energiát öltek abba, hogy megreformálják a készülékek hagyományos, gombos távirányítókkal történő vezérlését.

Az LG Magic Remote szinte egérként használható a tévén.Forrás: Origo

Ezen kísérletek többsége (pl. mutogatáson alapuló navigáció, hangalapú vezérlés stb.) elbukott, de akadt egy, amely időtállónak bizonyult: Akadt néhány cég, amely meglátta a fantáziát a légiegerekben, és ehhez hasonló távvezérlőt tervezett. Azaz mozgásérzékelőket, gyorsulásérzékelőket, és giroszkópokat építettek a perifériába.

Ennek köszönhetően a képernyőn felbukkanó kurzor már nem csak gombokkal, hanem a kéz mozgatásával is irányítható.

E módszerben az LG jutott a legtovább (egy másik ígéretes versenyző, a Philips idő közben feladta ilyen irányú álmait), és egy kifejezetten felhasználóbarát, gyors, pontos és látványos technológiával állt elő. A komplett okostévé rendszerüket, a webOS-t is a Magic Remote nevű mozgásérzékelős távirányítóra optimalizálták, amely ennek köszönhetően sokak szerint a jelenlegi legjobb smart tv platform.

4. A képernyő a hangszóró

A televíziógyártó cégek évtizedek óta próbálkoznak, hogy valahogy megreformálják a készülékek megszólalását. Megjelentek a képernyő alá helyezett hangprojektorok, az oldalra épített nagy hangfalak, vagy a készülékház hátuljára pakolt mélysugárzók. És amikor már azt hittük, hogy mindent láttunk, jött a Sony és 2017-ben ledobta a szónikus bombát. A kreativitásáról ismert vállalat ugyanis ebben az évben mutatta be akkor még egyedülállónak számító Acoustic Surface technológiáját. Ennek lényege, hogy a képernyőt használják hangszóróként, azaz a panel rezegtetésével állítják elő a hangokat, tehát az ilyen modellek hagyományos értelemben vett hangrendszerrel nem is rendelkeznek.

Az Acoustic Surface technológia magából a kijelzőből csinál hangszórót.Forrás: Origo

És bármilyen furcsa, de a dolog működik. Sőt, az ilyen tévék az átlagnál valamivel jobb hangminőséget is produkálnak. A gond mindössze annyi, hogy ez az eljárás egyrészt drága, és csak OLED televízióknál működik, mert az LCD panelek vastagabb szendvics-szerkezete, és merevebb struktúrája ezt a fajta vibrációt nagyon rosszul tolerálja. A Sony példáját azóta mások is követték, legutóbbi a kínai Skyworth jelentette be, hogy ilyen kijelzőrezegtetéses OLED televíziókkal lép színre. 

5. Csatlakozók egy külső dobozon

Régen egyszerű volt a helyzet: csak be kellett dugni a táp- és az antenna vezetékét a készülék hátuljába, és máris mehetett a tévézés. De aztán jött a videómagnó, a játékkonzol, a számítógép, az asztali médialejátszó, a külső hangrendszer, a médiabox, és már ott tartunk, hogy rossz esetben akár 5-6 vezeték is előkígyózhat a televízióból. Az pedig tény, hogy ez ronda, és kényelmetlen is sok esetben egy készülék hátuljánál kurkászni a madzagok között. Ezt unta meg a Samsung, amikor kitalálta a One Connect Box koncepcióját.

Ehhez az egységhez csatlakoztathatjuk az összes jelforrást.Forrás: Origo

Ez egy különálló dobozka, amely egyetlen vékony vezetéken keresztül csatlakozik a tévéhez, és amelyre rápakolták az összes ki- és bemenetet. Ez a doboz pedig értelemszerűen eldugható egy bútor belsejébe is nem kell szem előtt lennie, ami kétségkívül elegáns és kényelmes megoldás egyben. Ráadásul ennek köszönhetően jelentősen lecsökkenthető a tv készülékházának vastagsága is, azaz a dizájnra is jó hatással van. A One Connect Box tipikus példája annak, amikor egy remek ötletet sikerül átültetni a valóságba úgy, hogy az tényleg hasznos lehessen. Nem csoda, hogy ezt a koncepciót más gyártók is alkalmazni kezdték, az LG például egy komplett hangprojektort is épített abba a boxba, amit a Wallpaper televízió mellé ad.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!

Neked Ajánljuk