2030-ban vonulhat nyugdíjba a Nemzetközi Űrállomás – National Geographic

A 21 éves Nemzetközi Űrállomás, bár rengeteget köszönhettünk és köszönhetünk neki, nem fog örökké tartani. Eredeti tervei szerint 15 éves időtartamra tervezték, ezt már jócskán túllépte, és az eddigi tervek alapján 2024-ig biztosan meg akarta tartani a NASA. A 2021. november 30-án közzé tett előterjesztésben már 2030-as időpontot jelölt meg az amerikai űrhivatal, mint az Űrállomás programjának valószínű végét, ez azzal jár, hogy a jelenlegi működést 2028-ig lehet fenntartani. A NASA abban bízik, hogy ekkorra már a magáncégek által üzemeltetett űrállomás is üzembe állhat, ahol folytatni lehet azokat az elsősorban orvosi-élettani kísérleteket, amelyek a hosszú távú űrutazásokhoz létfontosságúak. Ha nem lesz ilyen működő magán-űrállomás, akkor ezzel minden hosszú távú emberes űrtervünk késésbe kerül.

Jelenleg az Űrállomás éves fenntartása mindenestől 3 milliárd dollárba kerül, ám a karbantartási költségek emelkednek, ahogy az eszköz öregszik. Gyakoribbá válnak a meghibásodások, szivárgások, amelyeket javítani kell, a javítási-karbantartási költségek az elmúlt 5 évben 35 százalékkal emelkedtek. A hosszú távú emberi jelenléthez ezért új eszközökre lesz szükség, akár föld körüli pályán, akár távolabb. A kereskedelmi partnerek, magán-űrcégek jóval kedvezőbb árú, és persze új, kisebb karbantartási terhű űrállomást építhetnek.

Ha eljön az ISS végórája (vagy esetleg szükséghelyzet áll elő), a megsemmisítése is költséges és bonyolult feladat lesz, a becslések szerint ez is 1 milliárd dollárba kerülhet majd. Lassan lehet csak egyre alacsonyabb és alacsonyabb pályára állítani, így, ha szeretnénk, hogy 2030-ban az utolsó darabjai is elégjenek a légkörben, akkor valamikor 2026 novembere és 2028 áprilisa közt már egyre alacsonyabbra kell kerülnie. Ha szükséghelyzet – például meteor vagy űrszemét becsapódása – miatt kell leállítani az Űrállomást, akkor ezt az időszakot 6 hónaposra lehet, lerövidíteni. Mivel a légköri ereszkedés és elégés pontos ideje attól függ, hogy a naptevékenység hatására miként viselkedik a légkörünk, ezért e folyamatokat nem lehet hosszú idővel előre megtervezni, csak az adott körülmények során végzett valós idejű számítások kíséretében irányítható egy-egy légköri visszatérés. Az ISS hatalmas tömegének kb. 16 százaléka nem ég el a légkörben, ezért a visszatérés műveletét majd a szokásos déli csendes-óceáni „műholdtemető” fölé irányítással végzik el. (A fentebbi videón az európai űrhivatal korábbi apró szállítóhajója, az ATV Jules Verne légköri visszatérése és megsemmisülése látható. Az ISS mérete ennek a sokszorosa.)

Fantáziarajt a Blue Origin leendő űrállomásának központi moduljáról.

Forrás: NASA / orbital Reef

Amikor a magánűrállomásokról beszélünk, nem arra kell gondolni elsődlegesen, hogy ezek kizárólag űrhotelek lesznek luxusvendégeknek. Számtalan földi cég és kutatóintézet számára szükségesek az űrbéli, mikrogravitációs környezetben végzett kísérletek, ezeket egy tudományosan jól képzett személyzet (ahogy jelenleg az Űrállomás űrhajósai is) végzik el meghatározott protokoll szerint, a speciális keringő laboratórium(ok)ban. Az ilyen munka költségeit a megbízók állják, így ez bevételt jelent a labort üzemeltető vállalat számára, ezért egy magánűrállomáson mindenképp helyt kapnak az efféle létesítmények is.

A NASA három kereskedelmi céggel kötött friss szerződést ilyen keringő laboratóriumok, vagyis magán-űrállomások terveinek elkészítésére. A Blue Origin ehhez 130 millió dollárt, a Nanoracks LLC 160 millió dollárt, a Northrop Grumman pedig 125,6 millió dollárt kapott támogatásként.

A Northrop Grummal tervezett űrállomása sokban hasonlít az ISS jelenlegi felépítéséhez. (Fantáziarajz)

Forrás: NASA / Northrop Grumman

A terveket a NASA irányítása mellett készíti el a három cég, a határidő 2025, majd ezt követően az évtized második felében kerül sor az űreszközök pályára állítására. Amint ezek az űrlaborok működni kezdenek, a NASA sikeres minősítését követően az űrhajósaikat is fogadni tudják majd, s ezzel – reményeik szerint – folyamatossá tehető az űrbéli jelenlét és munka. Az így megtakarítandó költségeket a NASA más célokra, például az Artemis holdprogramra, vagy a későbbi Mars-küldetésre fordíthatja majd. A sikeres hosszú távú munka záloga, hogy legalább egyik magán-űrállomás fogadni tudja az NASA űrhajósait 2028-ban. Azonban arra is felkészült a NASA, hogy ez nem megy majd ilyen könnyedén, így nem zárják ki azt sem, hogy az ISS teljes körű üzemeltetését kitolják 2030-ig, a megfelelő karbantartással egyetemben.

Neked Ajánljuk