A legnagyobb titkokat rejthetik Mezey György kockás füzetlapjai – Origo

80 éves lett a magyar labdarúgás utóbbi 35 évének legsikeresebb szövetségi kapitánya, dr. Mezey György. Az Origo a most következő írással köszönti őt.

A most következő történet az utóbbi 35 év legsikeresebb magyar futballedzőjéről, Mezey Györgyről szól. De rögtön egy kitérővel kell kezdenem.

Egy hete a váci sétálóutcában az egyik presszó asztalánál ült. Cserzett arcáról, jellegzetes bajuszáról azonnal felismertem. Egy kockás füzet volt előtte, abba rajzolt, tervezett. Felállást, taktikát. Most a helyi NB III-as csapatnál dolgozik, volt a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, s Mezey György után ő állt a legközelebb ahhoz, hogy Magyarország nemzeti csapata kijusson egy világbajnokságra, az 1998-asra. Aztán jöttek a jugoszlávok, s két meccs alatt (vagy inkább pár perc alatt) miszlikbe szaggatták az akkori kockás füzetet, és 12-1-es összesítéssel verték ki Csank János csapatát.

Ám ez a sztori most nem Csank Jánosról szól. Hanem Mezeyről és a kockás füzetről, amely manapság egyes körökben valamiféle szitokszóként jelenik meg. A kör tagjai szerint a kockás füzet ma már nem divat, sőt, minden futballbajnak ez az okozója. Mert aki még mindig kockás füzeten tervezi meg az életét, egy futballcsapat felállítását, a taktikát, az nem edző és nem ember. Csak valami kőkorszaki szaki lehet, aki nem érti meg az idők szavát, aki nem tableten írja meg a következő forduló taktikai hadrendjét, aki nem ül három laptop előtt, aki nem az XG-mutatókkal kel és fekszik.

Mezey György, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya örül a Magyarország-Ausztria világbajnoki selejtező mérkőzés végén a bécsi Gerhard Hanappi StadionbanForrás: MTI/Németh Ferenc

A mi kockás füzetünkben, 1984 és 1986 között csupa olyan dolog volt, amelyre a mai napig úgy emlékszik vissza az ember, mint gyerekkorának meghatározó sportélményeire. Ez az időszak szerettette meg nagyon sok akkori gyerekkel a labdarúgást. Velem is. 13 évesen, 1985. április 18-án reggel azért indultam el késve az iskolába, mert meg akartam hallgatni a Petőfi Rádióban a Sportreggel című műsort, amely 7.37-kor kezdődött és 8.00-ig tartott. Az előző este játszották le Bécsben az Ausztria-Magyarország labdarúgó vb-selejtezőt, amelyen a magyarok 3-0-ra győztek, és kijutottak a mexikói világbajnokságra. A bécsi meccsre gyakorlatilag a rádió sportosztályának fele kiutazott. Ott volt Vass István Zoltán, Török László és Molnár Dániel is. Ezt a műsort hallgatva fogalmazódott meg bennem először, hogy sportriporter szeretnék lenni. Mert a sportriporterek ott lehetnek a focivébéken, mert egy csomó olyan csodát átélhetnek, amelyet például ez a korszak adott nekik – és nekünk. Ez volt a Mezey-korszak.

Az élet furcsa fintoraként éltem meg, hogy 2002-ben – életem első focivébéjén – azzal az emberrel töltöttem el sok időt Japánban, akiről ez az írás szól, s aki ezen a napon ünnepli a 80. születésnapját. Mezey György doktor (becenevén a Dottore) 19 évvel ezelőtt a FIFA kiküldött instruktoraként utazott ki a világbajnokságra, én meg a rádió munkatársaként jutottam el oda. Pedig milyen jó lett volna, ha ő a kispadon ül a magyar válogatott mérkőzésén, én meg a riporterállásban ordítok egy magyar gól után, amelyet ezen a világbajnokságon lövünk az éppen aktuális ellenfél kapujába.

Mezey György, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya (balra) és Szepesi György MLSZ-elnök. Közösen értek el hatalmas sikereket 1984-86 közöttForrás: Fortepan

A sors azonban sem neki, sem nekem, sem másnak nem adta meg ezt a lehetőséget. Így a mai napig Détári Lajos Kanadának lőtt gólja az utolsó magyar vb-találat, a mai napig a Magyarország-Franciaország (0-3) az utolsó vb-meccs, amelyen játszhattunk, és Mezey György az utolsó olyan kapitány, aki országunk csapatát világbajnokságon vezette. Ennek már 35 éve, és ahogy a helyzet most áll, mindez 2022-ben sem változik meg. Így elmondható, hogy 2026-ban (akkor lesz a katari vb utáni következő világbajnokság) már a 40 éves évfordulója lesz az utolsó magyar vb-részvételnek.

A Mezey-korszak összes meccséről fejből tudnék írni. Nem kellene hozzá fellapozni a régi újságokat, mert minden mérkőzés gólját ezerszer megnéztem a videómegosztókon, fejből tudnám leírni vagy elmondani, hogyan kommentálta Knézy Jenő az osztrák-magyaron Détári Lajos csodálatos, hátrahúzós csellel elért gólját, vagy mit mondott Novotny Zoltán a brazilok 3-0-s legyőzése után a rádióban. És igen, tudom azt is, mit írt a Népsport a szovjetek elleni borzalmas 0-6 után, meg a Képes Sport, meg az a sok könyv, amely a mexikói világbajnokság után megjelent, amelyben az akkori kollégák, és persze a futballból oly csodásan megélő, a sportágat többször sárba döngölő közíró is megpróbálta megfejteni azt, amit a mai napig nem tudunk megfejteni.

Mezey György, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a kispadról ad utasítást a csapatnak a Magyarország-Ausztria világbajnoki selejtező mérkőzésenForrás: MTI/Németh Ferenc

Hogy mi történt azzal a csapattal és azzal a szövetségi kapitánnyal, aki 1984 és 1986 között olyan futballt játszott, amire a mai napig borzongással emlékezik vissza az ember. Akkor is, ha a maiak szerint ez már avas, mint a romlott dió, nem modern, mert kockás füzetben rajzolták meg az alapjait, és különben is, ki emlékszik már erre, hiszen ekkor nemcsak a füzet, de a labda is kockás volt – vagy legalábbis nem olyan, mint a 21. század űrfutballjában.

Az ember 14 évesen nem sok mindent tud a világról, de azt már akkor sejtettem, hogy Mezey Györgyöt minden körülmények között rá kellett volna beszélni arra, hogy folytassa a munkáját a válogatott élén. Ám a mexikói kudarcot övező népharag és a sajtó által kreált hangulat olyan elképzelhetetlen mélységbe taszította a kapitányt, hogy meg sem állt Kuvaitig. Felfoghatatlan volt, hogy az az ember, aki 1986 márciusában Magyarország messze legnépszerűbb személyisége volt, ugyanennek az évnek a végén már a távoli országban próbálta elfelejteni azt, hogy valaha is Magyarországnak a szövetségi kapitánya volt. Az utána jövők nem bizonyultak megváltónak, sem Komora Imre, sem a szintén közkedvelt és Mágusnak nevezett Verebes József, sem Garami József, sem Bálint László nem tudott semmilyen eredményt elérni. 1988 tavaszára odáig jutottunk, hogy egy budapesti barátságos meccsen Ausztria 4-0-ra nyert Magyarország ellen. Az egykori MLSZ-elnök, a rádiós Szepesi György mesélte később, hogy külföldön tartózkodott, s aznap este csak nehezen tudott kapcsolatot teremteni a rádióval. Az első kérdése az volt, mi lett a meccs eredménye? Amikor meghallotta, hogy 0-4, kétszer visszakérdezett, majd szó nélkül tette le a telefont. Később tudtam meg, hogy ez volt az a pillanat, amikor Szepesi azt mondta: „A Mezeyt vissza kell hozni kapitánynak.”

A terv sikerült, a doktor visszatért. Az ország ünnepelt, mert ekkorra már mindenki mindent megbocsájtott, mert ekkorra már mindenki csak azt akarta, hogy az 1990-es olaszországi világbajnokságon is ott legyünk, ahogy ott voltunk 1978-ban, 1982-ben és 1986-ban is.

Dr. Mezey György átveszi az MLSZ életműdíjátForrás: MTI/Illyés Tibor

Mert az nem lehet, hogy mi ne legyünk ott, s különben is a padon megint Mezey ül, szóval nincs kérdés. A csoportban ott voltak a spanyolok, az írek, az északírek és Málta, az első kettő ment tovább, nem volt vita, hogy a spanyolokkal együtt mi jutunk ki az olaszországi világbajnokságra.

Az első vb-selejtezőre 1988. október 19-én, Budapesten került sor Észak-Írország ellen. A meccs közeledtével a hangulat egyre jobban fokozódott, ezért is élte meg mindenki döbbenetes csalódottsággal, hogy a Népstadionba mindössze 18 ezer magyar szurkoló látogatott ki. De akik ott voltak – köztük e sorok írója is – sosem felejtik el ezt a meccset. A percek gyorsan peregtek, már csak 8 volt hátra, még mindig 0-0 az állás, amikor Mezey György pályára küldte Vincze Istvánt. Három perccel később Vincze István középről balra vitte a labdát, aztán 21 méterről laposan keresztbe a bal alsó sarokba lőtt. Az északír kapus ugyan követte a labda mozgását, de hiába vetődött, nem érhette el azt.

Százszor, ezerszer láttam ezt a gólt azóta is. Meg a kapitány, Mezey György félszeg mosolyát a kispadon. Hiszen megcsinálta. Azt is bevallotta, hogy az utolsó reményeként küldte pályára Vinczét, és maga sem hitte volna, hogy Pilu betalál. Másnap meg azt mondta a Népsportnak, hogy: (szó szerint idézem) „Jobb csapatunk lehet, mint Mexikó előtt!” Hittünk neki, úsztunk a boldogságban, csak azt nem hittük, hogy ez a meccs lesz Mezey György edzői pályafutásának utolsó győzelme a magyar válogatott élén.

Mezey György vezetésével 35 éve játszott legutóbb világbajnokságon a magyar válogatottForrás: Wikipedia

Nem tudtuk, hogy ekkor már az ORFK és a BRFK nyomozói vaskos kockás füzeteket írtak tele az újabb magyar bundabotrány fontos nyomozati anyagaival, nem sejthettük, hogy a következő vb-selejtezőre, az 1988. december 11-i Málta-Magyarország (2-2) találkozóra nem Mezey doktor, hanem a rendőrség állítja össze a magyar válogatottat, mert a bundabalhé mindent és mindenkit elsöpör. A 2-2-es máltai döntetlen után (amely akkor felfoghatatlan eredménynek számított) Mezey György újra lemondott, és soha többet nem lett szövetségi kapitány. Innentől kezdve csak az emlékkönyvek lapjain jelent meg Péter Zoltán fantasztikus gólja a nyugatnémetek ellen, Kiprich két csodálatos találata Bécsben, Détári és Esterházy találata a rotterdami holland-magyaron.

Az 1990-91-es idényben bajnoki aranyat nyert a Budapesti Honvéddal, innentől kezdve már nem nagyon vállalt edzői munkát. A kockás füzetek már a polcon porosodtak, vagy egy padlásra dobozba kerültek. A slusszpoént a 2010-11-es szezonra tartogatta az akkor már 70 éves Mester. Ebben az idényben ő ült a Videoton kispadján, s vezetésével a székesfehérvári csapat története során először nyert aranyérmet az NB I-ben. Ez még akkor sem sikerült a Vidinek, amikor az 1984-85-ös szezonban az UEFA Kupában végigverte Európát – az a Vidi-sztori időben és térben is összekapcsolódott az első Mezey-korszakkal. A késői Vidi-arany talán legemlékezetesebb sztorija az volt, amikor a fehérvári csapat az Üllői úton 5-0-ra verte meg a Ferencvárost. Mindez tán válasz volt azoknak a modernkori megmondóembereknek, akik szerint Mezey már sosem lesz képes semmire, mert neki csak kockás füzetei vannak, az meg ugye semmit sem ér. De ez az aranyérem sem hozta meg a megnyugvást, és Mezey a szezon végén távozott a Videotontól. 70 évesen még egyszer, utoljára megmutatta, a kockás füzet végképp becsukódott.

Dr. Mezey György 2011-ben bajnoki címet nyert a VideotonnalForrás: MTI/Kovács Tamás

Nem tagadom, a mai napig szoros kapcsolatban vagyok a Mesterrel, aki ezen a nyáron az Origo labdarúgó Eb-szakértője volt. Ma már mondhatom: Mezey minden mondata, minden meglátása tökéletes volt, lett légyen szó akár az angolokról, akár az olaszokról, akár a németekről, vagy a franciákról. Jövőre jön a katari világbajnokság, csak reménykedni tudok abban, hogy azt is vállalja, s tőlem akár kockás füzeten is elküldheti írásait, csak beteszem a laptopba, majd az újságba valahogy.

Az utóbbi 35 év legsikeresebb magyar szövetségi kapitánya 80 éves lett. Isten éltesse és tartsa meg nekünk sokáig erőben, egészségben!

Neked Ajánljuk