Világ: Ezért volt történelmi a NATO madridi csúcstalálkozója | hvg.hu – hvg.hu

Elhárult a Svédország és Finnország felvételét akadályozó török vétó veszélye, sokszorosára nő a közvetlen NATO-parancsnokság alatt lévő gyorsreagálású erők létszáma, s elfogadták a szervezet új stratégiai koncepcióját. Utóbbi Oroszországot komoly és közvetlen fenyegetésként, Kínát pedig a nyugati értékeket és érdekeket veszélyeztető kihívásként határozta meg. Az is fontos változás, hogy az észak-atlanti szövetség a csendes-óceáni térségben is komolyabb szerepre törekszik.

„Veszélyes és kiszámíthatatlan világban élünk és azt is tudjuk, hogy a helyzet még rosszabbra is fordulhat. Amennyiben ugyanis a második világháború vége óta tartó időszak legkomolyabb katonai konfliktusa, Oroszország ukrajnai agressziója a NATO és Oroszország közötti totális háborúvá fajul el, akkor a most Ukrajnában tapasztalt szenvedésnél és rombolásnál is sokkal komolyabb következmények várnak a világra” – mondta a történelminek nevezett madridi NATO-csúcstalálkozó után Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára. Azt is hangsúlyozta, a 30 tagállamból álló, rövidesen Svédországgal és Finnországgal kibővülő szövetség két legfontosabb feladata az orosz támadás ellen küzdő Ukrajna megsegítése, illetve a háború tovább terjedésének a megakadályozása.

„Ezért a NATO nem részese a harctéren dúló háborúnak” – mondta Stoltenberg, s azonnal hozzátette: azért növeli a NATO 40 ezerről 300 ezerre a szövetség parancsnoksága alá tartozó gyorsreagálású erők létszámát, hogy Oroszországnak egy pillanatig sem legyen kétsége afelől, a szövetség kész arra, hogy a tagállamok területének minden négyzetcentiméterét megvédelmezze. Az elszántság jele az is, hogy a NATO jelentően megnöveli az Oroszországhoz közeli keleti szárnyon szolgálatot teljesítő erők létszámát és tovább fejleszti a parancsnoki struktúrákat is.

©

Bár a gyorsreagálású erők összetételéről és pontos szervezeti felépítéséről még nem született végleges döntés, annyit már tudni, hogy a 300 ezres erőben kétfajta készültségi szint lesz. A csapatok egyik részének a parancs kiadásától számítva tíz napon belül kell készen állnia a harcra, a másik kontingensnek viszont 30 nap áll rendelkezésre a teljes készültség eléréséhez. NATO-források szerint egyébként a szövetség már most is több mint negyvenezer, azonnal harcra kész katonát tud kiállítani, s a létszámnövelésben érintett katonák túlnyomó többsége saját országában állomásozik majd az estleges mozgósítás elrendelésééig.

Ukrajna határidő nélkül

A NATO-tagállamok abban is egyetértettek, hogy határidő nélkül támogatják az orosz agresszió ellen harcoló Ukrajnát, és ahhoz, hogy a háborút befejezettnek lehessen tekinteni, arra van szükség, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök visszavonja csapatait és véget vessen a demokratikus és szuverén Ukrajna elleni inváziónak.

Az előzetes félelmek ellenére a madridi csúcson elhárították a Svédország és Finnország felvételét akadályozó török vétó veszélyét. Mindezt úgy érték el, hogy az USA késznek mutatkozik annak ellenére harci gépeket eladni Ankarának, hogy a törökök az USA és a többi szövetséges nemtetszését kiváltva Sz-400-as orosz rakétarendszerrel modernizálták légvédelmüket. F-35-ösöket, a legmodernebb gépeket nem kapják meg, viszont kaphatnak F-16-osokat. A Recep Tayyip Erdogan török elnöknek adott másik kedvezmény az, hogy Stockholm és Helsinki megígérte, határozottabban harcol majd a terrorizmus ellen. Erre azért volt szükség, mert a két skandináv ország menedéket adott a török ellenzéknek és a török elnyomás ellen harcoló kurd politikusoknak.

©

Új koncepció

Az 1949-ben létrehozott NATO Madridban véglegesített új stratégiai koncepciója gyökeres fordulatot jelez:

a szervezet most először nevezte Oroszországot közvetlen és komoly fenyegetésnek, s az is újdonság, hogy Kínát olyan államként határozták meg a tagállamok, amely komoly kihívást jelent a nyugati demokratikus értékek és érdekek védelme szempontjából.

A szövetség arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre mélyülő stratégiai együttműködés figyelhető meg Kína és Oroszország között, és a kooperáció célja, hogy aláássák a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. „Ugyanakkor készek vagyunk az aktív párbeszédre Kínával, s ennek a kölcsönös átláthatóságra és a NATO biztonsági érdekeinek figyelembevételére kell alapulnia.”

A dokumentumban a nukleáris elrettentő erőről is szó esett, és részben az utóbbi hetekben elhangzott orosz fenyegetésekre utalva a NATO hangsúlyozta: alapvetően megváltozna egy konfliktus jellege, ha valaki atomfegyvert használna bármelyik NATO-tagállam ellen. A szövetségnek a megfelelő eszközök mellett az eltökéltsége is megvan ahhoz, hogy olyan elfogadhatatlan árat fizettessen meg az ellenséggel, amely jóval felülmúlná az általa elérni remélt nyereséget” – áll a dokumentumban. Elemzők szerint az is fontos, hogy a NATO-tagállamok növelni kívánják az európai országok szerepvállalását és egyre inkább készülnek arra, hogy csökkentsék az öreg kontinens függését a legerősebb tagállamtól, az USA-tól.

©

A stratégiai koncepciót általában évtizedeként vizsgálják fel és ez számít az észak-atlanti szövetség második legfontosabb dokumentumának az alapszerződés mellett. A koncepciót legutóbb 2010-ben, a lisszaboni csúcson módosították.

A madridi csúcs annyiban is történelmi volt, hogy a NATO megmutatta, egyre jobban érdeklődik a csendes-óceáni térség iránt. Ezt az is bizonyította, hogy a spanyol fővárosban a szövetség képviselői találkoztak Ausztrália, Japán, Dél-Korea és Új-Zéland vezetőivel. Anthony Albanese ausztrál kormányfő elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy a NATO a Csendes-óceán térségére is figyel, s közölte: az Ukrajna elleni orosz agresszió megerősítette a demokratikus országok eltökéltségét közös értékeik megvédelmezésére.

A NATO-csúcs résztvevői közül egyedül a magyar miniszterelnök nem ejtette ki az „orosz agresszió” szóösszetételt. Orbán Viktor Madridban is a rezsicsökkentést védte, és arról beszélt, hogy minél előbb meg kell teremteni a békét, hogy vége legyen az általa háborúsnak nevezett inflációnak.

©

Harcos Medvegyev

Oroszország is reagált a NATO-csúcson történtekre, illetve az Oroszország elleni nemzetközi szankciók tovább szigorítására. Az utóbbi hónapokban mérsékelt liberálisból a legkeményebb „héjává” vált exállamfő, Dmitrij Medvegyev – aki most az orosz Biztonsági Tanács titkára – arról beszélt, hogy bizonyos körülmények között a szankciók casus bellivé, azaz háborús indokká válhatnak. „Emlékeztetni szeretnék arra, hogy bizonyos körülmények között ezek az ellenséges lépések nemzetközi agressziónak minősíthetőek. Sőt, akár casus bellinek is” – hangsúlyozta a politikus.

Megszólalt Putyin is, aki az utóbbi hetekben tapasztaltnál most visszafogottabb volt. Bár megismételte, hogy az ukrajnai – orosz szóhasználat szerint – „különleges katonai műveletre” azért volt szükség, hogy megvédjék az oroszokat és az oroszul beszélőket az ukrán kormányhadsereg által elkövetett emberiség elleni bűncselekményektől, azt is hangsúlyozta, Moszkva nyitott arra, hogy a nyugati országok vezetőivel tárgyaljon a „stratégiai stabilitásról”. A cél az orosz államfő szerint az, hogy elkerülhetővé váljon annak megismétlődése, ami most a Donyec-medencében zajlik.

Neked Ajánljuk