Szétverik a forintot, szárnyal a dollár, új mélyponton az OTP – Portfolio

Szárnyakat kapott a dollár

Az elmúlt két nap erőteljes hangulatromlása elsősorban a fokozódó recessziós kockázatokkal magyarázható. A befektetők egyre nagyobb része hisz abban, hogy a fejlett gazdaságok nagy része recesszióba csúszik a következő időszakban, erre erősítettek rá az utóbbi napokban a vártnál gyengébb európai beszerzési menedzserindex-adatok.

Az általános megítélés most az, hogy Európát érzékenyebben érintheti a gazdasági visszaesés, az esetleges energiaválság még rátehet egy lapáttal az amúgy is várható negatív folyamatra. Az utóbbi napokban

nagyrészt ez váltotta ki a dollár erősödését, egyre inkább reális forgatókönyv az, hogy az oroszok részben vagy teljesen elzárják a gázcsapot őszig.

Vagyis Európában sokkal erősebbek a recessziós félelmek az elmúlt napokban, emiatt kapott újra szárnyra a dollár. Az euró-dollár jegyzés komolyabb gond nélkül esett közel húszéves csúcsra és a jelek szerint megállíthatatlanul menetel a paritás felé.

Ez persze egy hosszabb trend, évek óta tart a dollár erősödése, ami csak fokozódott a napokban. Egyrészt a két nagy jegybank, a Fed és az EKB kamatpolitikája között jelentős a széttartás, az amerikai jegybank márciusban elkezdte a kamatemelési ciklust, azóta többször szigorított, míg az eurózónában egyelőre csak a fogadkozásnál tartanak, hogy majd júliusban elindul a kamatemelés.

De miért pont a forintot találták meg?

Vagyis egyelőre minden a dollár mellett szól. A forinttól pedig már megszokhattuk, hogy úgynevezett magas bértájú devizaként a régióban a legszorosabban követi le a dollár mozgását ellentétes irányban.

A fő probléma, hogy a magyar deviza már eleve gyenge szintről, 400-tól futott neki az utóbbi két nap nemzetközi hangulatromlásának.

A forint hónapok óta masszívan alulteljesítő a régióban, de mostanra azt is kijelenthetjük, hogy a feltörekvő piac egyik leggyengébb láncszeme. Ebben szerepe van elsősorban a magyar gazdaság romló fundamentumainak, elsősorban külső finanszírozási pozícióinak (külkereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg). Az emelkedő globális energiaárak miatt egyre többet kell fizetnünk a földgázért és a kőolajért, ráadásul a forint gyengülése miatt forintban ez hatványozottan igaz.

Vagyis kezd kialakulni egy olyan „ördögi kör”, hogy éppen a forint gyengülése miatt romlanak ezek a külső mutatóink, ami a forint további gyengülését váltja ki.

Mi fordíthatna a piacon?

Sokszor megkaptuk a kérdést, hogy mitől szakadhatna meg a forint negatív szériája, ezt is két oldalról érdemes vizsgálni. Egyrészt segíthetne a nemzetközi hangulat javulása, a recessziós félelmek enyhülése. Ez elsősorban abban csapódna le, hogy a dollár gyengülésnek indulna.

Ezt a változást elsősorban a nagy jegybankoktól várhatjuk, vagyis a Fed és az EKB üzenetei fordíthatnának érdemben. Erre legkorábban szerda este lesz lehetősége az amerikai jegybanknak, amikor a legutóbbi ülésének jegyzőkönyvét publikálja.

Ezt követően az EKB július 21-én dönt legközelebb a kamatokról, míg a Fed Nyíltpiaci Bizottsága majd csak július 27-én teszi közzé döntését. Addig persze még nyilatkozatokkal hűthetik vagy fűthetik a piaci mozgásokat a jegybankok képviselői, de

rövidtávon jelentős és tartós fordulat nem várható a dollártól.

A forint szempontjából jelenleg az segítene a legtöbbet, ha a kormány végre megállapodna az Európai Bizottsággal az uniós források folyósításáról, azzal a jelenleg a forint ellen ható tényezők jelentős része megszűnne, hiszen rögtön rengeteg deviza áramolna be az országba és elmúlna az ezzel kapcsolatos kockázat. Erre azonban leghamarabb az őszi hónapokban lehet számítani, vagyis egyelőre nem nagyon látszik, mitől táltosodna meg hirtelen a forint, legfeljebb a dollár gyengülésében bízhatunk.

Megütötték a részvénypiacokat

Az elmúlt időszakban alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, szinte válogatás nélkül beöntötték a részvényeket, miután a világ jegybankjai monetáris szigorítás révén elkezdték felvenni a harcot az infláció ellen, ami mostanra már recessziós félelmeket is szült. Ha ez nem lett volna elég, Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, ami nem csak az inflációs nyomás fokozódását hozta, de az általános tőkepiaci bizonytalanságra is rátett egy lapáttal. Ráadásul akkor még nem is beszéltünk a továbbra is problémákkal küszködő ellátási láncokról, vagy a lezárás-újranyitás között ingadozó kínai zéró-Covid politikáról.

Nem véletlen tehát, hogy az idei évben így néz ki a világ vezető részvényindexeinek teljesítménye:

Ha hátulról nézzük a sorrendet, akkor előkelő helyen szerepel a magyar tőzsde, elsősorban az OTP gyenge teljesítménye miatt. A BUX-index komponensei közül messze az OTP szenvedte el a legnagyobb esést, és a papír magas indexsúlya miatt ez a BUX-on is jelentősen meglátszik.

Az OTP esetében nem csak arról volt szó, hogy orosz és ukrán kitettséggel is rendelkezik a bank, hanem arról is, hogy a külföldi befektetők jellemzően az OTP-n keresztül szereznek magunknak magyar kitettséget – vagyis

amikor a magyar gazdasággal kapcsolatban elbizonytalanodtak a befektetők, akkor az OTP-n keresztül csökkentik a magyar kitettségüket.

Ráadásul a bankszektor kifejezetten érzékeny a gazdasági ciklusokra, és egy olyan időszakban, amikor a piac már egy esetleges recessziót áraz, akkor a bankrészvények is nyomás alá kerülnek.

A bankpapír jegyzése egyébként ma is új lokális mélypontra került,

a koronavírus miatt kialakult eladási hullám óta nem járt ezeken a szinteken az árfolyam.

A fontos szintnek számító számító 8010 forintos árfolyamot (koronavírus-mélypont) vészesen megközelítve már az átlagosnál magasabb forgalom mellett adják a befektetők az OTP részvényét – az akkorinál is alacsonyabb jegyzésig egyébként egészen 2017 májusáig kéne visszamennünk a bankpapírnál.

Címlapkép: Getty Images

Neked Ajánljuk