Orbán Viktor átlépett egy határt az EU-ban, de az uniós források más okokból apadhatnak el – Napi.hu

Hosszú interjúban kérdezték Zgut-Przybylskát Edit, a Visegrad Insight szakértőjét, a Lengyel Tudományos Akadémia politikatudomány-kutatóját, hogy Orbán Viktor és az általa vezetett magyar kormány milyen helyzetben van most az Európai Unióban, mennyire lehet meghatározó a Tusványosan elmondott, hírhedtté vált beszéde. A szlovák Pravdában megjelent elemzés érdekességét az adja, hogy a V4-es elnökséget most átvevő Szlovákia hozzáállásáról ad képet, ugyanis a lap az egyik kiemelt követője a visegrádi szlovák ciklusnak.

A meglehetősen kritikus Zgut-Przybylska magánvéleményét félretéve, a fajkeveredésről szóló beszéd kapcsán meglepő betekintést ad a magyar kormány külkapcsolataiba, valamint abba, hogy az uniós támogatások kapcsán zajló viták (a jogállamisági mechanizmusról, a partnerségi megállapodásról és a helyreállításról szóló egyeztetések) egy új aspektusát mutatja be, amelyeket a Napi.hu brüsszeli, az Európai Bizottsággal folyó tárgyalásokra rálátó forrásai is megerősítettek.

Lakatlan külpolitikai sziget lett Magyarország

Orbán Viktor kabinetje egyedül áll egy nagyon kis szigeten, szövetségesek nélkül az EU-ban és a NATO-ban. Annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök a Kreml propagandájával megtámogatott külpolitikai doktrínájának számos jól ismert elemét megismételte, ezzel a beszéddel még a szokásosnál is tovább ment

– értékelte a nyugati civilizáció bukásáról szóló orbáni jóslat értékelését a Lengyel Tudományos Akadémia szakértője. Aki szerint a beszéd különlegességét igazából az adta, hogy a Moszkva-barát és náci terminológiájú “poszt-igazságok” kollázsa volt.

Szerinte magukat a kijelentéseket a fajkeveredésről, a Nyugat erkölcsi romlásáról nem érdemes kiemelni abból a folyamatból, hogy a budapesti kormány egy évtizede azt hangsúlyozza, hogy a keleti és déli diktatúrák felé való nyitás nem veszélyezteti Magyarország nyugati lehorgonyzását. Vagyis, hogy az Orbán Viktor-féle vezetés már nem egyszer beszélt a széteső európai civilizációról, már eltávolodott a nyugati főáramtól, tehát ebből a szempontból az sem új, hogy a Nyugatot (az Európai Uniót és a NATO-t) okolja az ukrajnai háborúért.

Egy évtizede erősödő orosz kapcsolatok

Zgut-Przybylska Edit szerint a tusványosi előadás „arra szolgál, hogy elterelje a figyelmét a hazai megszorító intézkedésekről”. Ugyanakkor úgy látja – és itt érdemes kitérni arra, hogy Zgut-Przybylska lengyelországi szakértőként mélyen elítéli az orosz agressziót –,  nem lehet nem putyinista vezetőként értékelni Orbánt, aki egy évtizede erősíti a gazdasági és politikai kapcsolatokat Oroszországgal, a Krím elcsatolása és az ukrajnai háború ellenére.

„Orbán az egyetlen nyugati vezető, aki kijelentette, hogy a háború belső szláv konfliktus. Nem tudom, hogy lehet még mindig azt állítani, hogy ezek nem Kreml-barát álláspontok” – fogalmazta meg álláspontját a szakértő, aki szerint a magyar kormány populista kommunikációja, amely a Nyugatban és EU-ban látja a nemzeti érdekekre és értékekre fenyegető veszélyt egy sarokba szorított helyzetet is teremtett: mert az ilyen álláspont magával hozza azt a hozzáállást, hogy „az ellenségük ellensége a barátjuk.”

Azonban Zgut-Przybylska szerint nem csak ideológiai közelségről van szó: a magyar miniszterelnökhöz kötődő emberek orosz befektetésekből és kétoldalú projektekből gazdagodnak szerinte, de arra nem tér ki, hogy milyen befektetésekre gondolt pontosan. 

Az Európai Unióban nem sokat számít ez a beszéd

„Orbán kemény retorikája és tettei között ellentmondások vannak. Miközben Tusnádfürdőn arról beszélt, hogy a Nyugat mennyire őrült, Magyarország támogatja a legtöbb stratégiai döntést az EU Tanácsában. Budapest megszavazta az Oroszország elleni hetedik szankciócsomagot, Orbán pedig korábban engedélyezte, hogy NATO-csapatok tevékenykedjenek a magyar határ közelében, és jóváhagyta [a többi országnak] a támadó fegyverek szállítását Ukrajnának” – tette hozzá a politológus szakértő. 

Ezt egyébként a Napi.hu-nak megerősítették uniós diplomaták, korábban és most is: álláspontjuk nagyjából úgy foglalható össze, hogy a magyar kormány ugyan rengetegszer beszél kifelé az EU-ból, ám a szakmai egyeztetési fórumokon teljesen konstruktív (ami meg is látszott az uniós gáztároló-kapacitás közös kihasználásáról szóló egyeztetéseken is, ahol a magyar álláspont érvényesült). Ugyan vétókkal gyakran lassítja az Orbán Viktor vezette kabinet az uniós döntéshozatalt, a nap végén beáll a sorba.

A Brüsszel-Budapest csárdás

Brüsszeli forrásaink szerint minden magyar vétó, kritika és vita rendezhető azzal, ha gazdasági mozgástérben Magyarország esetében lazítanak, vagy valamilyen politikai kommunikációs kérdésben engednek. Példaként emlegették, hogy a jogállamisági mechanizmus uniós jogba való implementálását úgyis támogatta a magyar diplomácia, hogy azt eleve a budapesti kormány ellen (is) hozták lére. Mindössze annyit kellett megtenni, hogy beleírták az eljárásról szóló jogszabály preambulumába, hogy „a migrációs kérdések miatt nem lehet támogatásokat megvonni”.

Zgut-Przybylska Edit szerint viszont most az oroszbarát, Nyugat-kritikus kiszólásoknak van egy másik oka is:

a Kreml-barát retorikát, miszerint a háborút az USA és a NATO provokációi indították el azért ismételhette meg Orbán, mert úgy véli, hogy Oroszország támogatása kifizetődő lehet, ha a háborúnak vége.

Úgy látja, az a felfogás, hogy Magyarország egy erős eurázsiai kötődésekkel rendelkező nemzeté válik – gondoljunk a Türk Tanácsban való részvételre –, felveti azt a képet a Fidesz szavazótáborának, hogy van alternatívája a nyugati világnak, amely gazdasági előnyökkel kecsegtet (még ha ezek megvalósulása, manifesztálódása kérdéses is.)

Az már a kevéssé komolyan vehető része a lengyelországi magyar akadémikus érvelésének, hogy felemlegeti azt a városi legendát, miszerint kompromittáló anyagokkal rendelkezhet Putyin és az orosz titkosszolgálati közösség Orbán Viktorról.

A V4-től is eltávolódóban van az Orbán-kormány?

Orbán Viktor sokat emlegetett beszédének kevésbé idézett vagy a közbeszédben tárgyalt része, hogy arról is nyilatkozott, hogy „szlovák és cseh barátaink a választásokon a poszt-nyugati világnak adtak elsőbbséget”, amely Zgut-Przybylska szerint sokkal fontosabb állítás, mint a Nyugat bukásának vizionálása, vagy a fajelméleti kicsengésű mondatok. 

„A magyar miniszterelnök először mondta ki nyíltan, hogy a V4-ek együttműködése technikailag úgymond megszűnt. Beszédéből azonban az is kiderült, hogy az Orbán számára 2015-ben nagyon fontossá vált visegrádi csoport működése semmi másra nem épül, mint euroszkeptikus és bevándorlásellenes alapokra. Miközben Lengyelország igyekszik megbízható transzatlanti partnerként érvényesülni, Szlovákia és Csehország pedig az EU magja felé mozdul, Orbán egyre inkább elszigetelődik” – vonta le a következtetést a Lengyel Tudományos Akadémia kutatója.

Brüsszeli diplomaták már korábban is mondták lapunknak, hogy az ukrajnai háború teljesen megtörte a V4-ek szolidaritását, ahol legalább egy megnemtámadási egyezmény is érvényesült az uniós vitákban. Mostanra viszont a Mateusz Morawiecki vezette lengyel kormány az egyik legnagyobb kritikusa lett Budapestnek. Ahogy arról korábban is írtunk, szakértők szerint már ügyek mentén is nehezen fognak össze a V4-es országok, mert a cseh, lengyel és szlovák hármas már nem akar túlságosan közel lenni Budapesthez.

„A magyar miniszterelnök Oroszországhoz való közeledése mérgező figurává tette őt Lengyelországban. Jövőre választások várnak az országra, és a PiS sem engedheti meg magának, hogy játszadozzon a támogatóival” – tette hozzá az interjúban Zgut-Przybylska, utalva arra, hogy a Putyint kevésbé kritikusan kezelő Orbán-kormány már nem jó szövetséges a Jog és Igazságosság pártnak Lengyelországban.

Az uniós források elveszhetnek 

„2010 és 2021 között az Európai Unió által finanszírozott közbeszerzések egyötödét az Orbán Viktor miniszterelnökhöz köthető 12 gazdasági kulcsszereplőhöz tartozó 42 cég nyerte el. Erre még nem volt példa Európában, de majd meglátjuk, hogy Brüsszel tanult-e a Fidesz 12 éves uralmából. Orbán Viktor mestere volt annak, hogyan tudott kreatívan egységet teremteni az EU-val való kapcsolatokban. Időről időre azt az illúziót keltette, hogy engedett az EU-nak, de rezsimjének nem kellett feladnia az állam és a piac uralmára vonatkozó céljait” – adott betekintést Zgut-Przybylska arra, hogy a most Brüsszel és Budapest között zajló jogállamisági vitában milyen kérdésekre kell választ találnia az Európai Bizottságnak.

Az általa idézett közbeszerzési egyoldalúság valóban szerepel a Napi.hu brüsszeli forrásai szerint a vitás pontok között. Leginkább az egyszereplős közbeszerzési eljárások kapcsán fogalmazta meg ezt problémaként az Európai Bizottság, de több a végrehajtó testülethez közeli szakértő is ezért akar versenyjogi elemeket beépíteni a magyar tendereztetési eljárásokba. 

Zgut-Przybylska Edit azon kijelentésével viszont nem értettek egyet a Brüsszelből nyilatkozó, a magyar kormány és a Bizottság közötti rálátó források, hogy a magyar kormány kezdi elengedi azt, hogy csak a következő két évben 7000 milliárd forintnyi uniós támogatásról – amely a hétéves költségvetésből és a helyreállítási alapból érkezne – gyorsan megegyezzenek. Úgy látják, hogy a Navracsics Tibor miniszter vezette tárgyaló delegáció nem egyszer kerül szembe a Varga Judit igazságügyi miniszter oldaláról érkező követelésekkel, élénk vita van a két magyar politikus és testületeik között. 

Néha a Navracsics-féle delegáció jellemzően sokkal kompromisszumkészebb, szakmaibb vitát akar folytatni. Néha ki is mondják, hogy az »igazságügyi tárca javaslatát ők is finomítanák«.

– fogalmazott egy brüsszeli diplomata, aki szerint látszik, hogy szakpolitikai kérdésekben a magyar politikusok gyorsan próbálnak reagálni, de mindig saját ötletet hoznak.
Példaként említette a Lázár János vidékfejlesztési miniszter által belengetett új beruházási törvényt, amely a hírek szerint megfelelne a Bizottság kérései egy részének, de mégsem a versenyjogi, közbeszerzési szabályok direkt átírása, mint azt javasolták az Orbán-kormánynak. Ugyanez a helyzet a magyar korrupciós bírósági eljárásrenddel, amely az ügyészség döntéseit is felülbírálhatná.

A Napi.hu-nak nyilatkozó források szerint egyébként a fajkeveredésről szóló – a kritikák szerint náci hangokat idéző – beszéd sem befolyásolja majd az uniós forrásokról való tárgyalásokat. „Azért az elmúlt öt év rengeteg xenofób kijelentése már eléggé rezignálttá tette a Bizottság szakértőit, tanácsadóit. Politikai bullshitelésnek fogják fel. Lehet ebből még baj, a történelemben már előfordult ilyen, de itt eurómilliárdokról, szabályokról van szó, nem ideológiai kérdésekről” – fogalmazott egy, a tárgyalásokat ismerő személy lapunknak.

A brüsszeli testülettel együtt működő szakértő szerint van éppen elég jogi vita, amivel lehet foglalkozni, nem véletlen, hogy az Európai Bizottság hivatalos kommunikációjában jelezték a Politicónak, hogy nem kommentálják egyes tagállamok vezetőinek politikai beszédeit. „Az EP-képviselők ráérnek, hogy lenácizzák” – fogalmazott cinikusan.

Jöhetnek a kínai pénzek?

A lengyel akadémiai szakértő szerint viszont érezhető volt a tusványosi beszédből, amelyben a miniszterelnök már jelezte is, hogy nem számít egyezségre Brüsszellel az euróalapokról, hogy ezt tényleg kezdi elengedni az Orbán-kormány. Az akadémikus úgy látja, hogy a mostani uniós pénzügyi vita Magyarország további keleti nyitásához vezet.

„A politikai és gazdasági hatalom további megszilárdítása érdekében a kormány valószínűleg továbbra is ki fogja használni a Kína és más ázsiai diktatúrák által nyújtott pénzügyi lehetőségeket. A többszörös gazdasági válság közepette Orbán erősítheti a Pekinggel való kapcsolatokat, hogy bővítse az üzleti lehetőségeket” – mondta Zgut-Przybylska Edit. Ezért arra számít, hogy Magyarország így továbbra is az unió Kínával kapcsolatos kritikus döntéseinek egyik legnagyobb ellenfele marad.

Neked Ajánljuk