Magyar-lengyel vétó: van egy kemény feltételünk a támogatásunkért cserébe – Portfolio

Black Friday a Portfolio-nál!
Az akció keretében a november 23. és november 27. között vásárolt éves SIGNATURE előfizetéseket most 40%-os kedvezménnyel, 17907 forintért lehet megvásárolni. Ezzel is a minőségi gazdasági tartalomgyártást támogatod. Tudj meg többet

Miről van szó a nyilatkozatban?

A két kormányfő által aláírt angol nyelvű nyilatkozat a magyar és a lengyel kormányszóvivő Twitter-oldalára fényképként, az MTI-re pedig szövegesen került ki csaknem egy időben. A nyilatkozat gyakorlatilag megismétli azokat a magyar és a lengyel kormány által már sokszor elismételt érveket (legutóbb Orbán Viktor tegnapi interjújában), miszerint ők úgy látják, hogy a jogállamisági mechanizmusra nem adtak felhatalmazást a nyári EU-csúcson, csak az uniós költségvetés védelmével összefüggő mechanizmus kidolgozását engedélyezték. Az érvelés szerint az uniós alapszerződésben már van lefektetve egy jogállamisági mechanizmus (7-es cikk), azzal párhuzamos rendszer nem hozható létre az uniós alapszerződés módosítása nélkül, azt viszont csak egyhangúsággal lehet módosítani.

Az érvelés és a mai nyilatkozat is felemlegeti, hogy az egyhangú jóváhagyás helyett most az uniós jogot sértő jogállamisági mechanizmust a tagállamok egy részének megkerülésével akarják létrehozni (minősített többséggel, amihez elég 27-ből legalább 15 tagállam, akik az összlakosság legalább 65%-át képviselik).

Mindezek miatt a két kormányfő által aláírt nyilatkozat egy kétlépcsős folyamatra tesz javaslatot:

  1. Hozzájárulnak ahhoz, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap gyorsan, zökkenőmentesen el tudjon indulni, de csak akkor, ha most egy olyan mechanizmus indul el ezekkel párhuzamosan, ami csak az uniós költségvetés pénzügyi érdekeire fókuszál (érvelésük szerint a nyári EU-csúcs zárónyilatkozatában úgyis csak ez a kifejezés szerepel). A német soros elnökség, az Európai Parlament és az Európai Bizottság által összerakott, 25 tagállam politikai támogatását már megszerző jogállamisági mechanizmust tehát mereven elutasítja most is a két tagállam, viszont ajtót nyit afelé, hogy ezt majd közép távon be lehessen vezetni. Sőt, a mai magyar-lengyel közös nyilatkozat első pontja demonstrálni is igyekszik azt, hogy a két kormány mennyire elkötelezett azon értékek iránt (pl. demokrácia, jogegyenlőség, alapvető emberi jogok), amelyek az uniós alapszerződés 2. cikkében benne vannak és amelyek betartatására egyébként is létrejönne a jogállamisági mechanizmus.
  2. Ennek a ma megnyitott útnak az első állomásaként azt szorgalmazza Orbán Viktor és Mateusz Morawieczki, hogy az állam- és kormányfőket tömörítő Tanácsban legyen érdemi vita arról, hogy tényleg szükség van-e egy ilyen jogállamisági mechanizmusra és ha ott döntés születik arról, hogy igen (ehhez már eleve egyhangúság kell!), akkor majd induljon el egy kormányközi konferencia arra, ami kidolgozza az uniós alapszerződés ezzel összefüggésben szükséges módosítását (ehhez szintén egyhangúság kell, majd utána még néhány tagállamban népszavazást is kell tartani a módosított szerződés megerősítésére).

Mindezzel a kétlépcsős megoldási javaslattal a jövő ködébe veszne egy olyan (vagy hasonló) jogállamisági mechanizmusnak a bevezetése, amelyet társjogalkotóként az Európai Parlament már jövő januártól erőteljesen követel és a múlt hétfői nagyköveti ülésen 25 tagállam is megadta már rá a politikai jóváhagyását.

Ezek miatt erősen kérdéses, hogy a magyar és a lengyel kormányfő által javasolt útra tényleg rá akar-e lépni az uniós közösség, amely viszont közben rá van szorulva ennek a két tagállamnak a jóváhagyására a két uniós költségvetés mielőbbi elindításához. Nem zárható ki az a forgatókönyv, hogy most egy olyan javaslatot fogalmazott meg a két kormányfő, amelyről eleve érzékelik, hogy csekély az esélye az elfogadásra, de kívülről a konstruktív párbeszédet tudja sugározni egy kiélezett vitában.

Egyébként beszédes a két kormányfő által aláírt nyilatkozat utolsó mondata is, amely azt igyekszik demonstrálni, hogy a két ország szoros együttműködése megingathatatlan ebben a fenti témában és ne is próbálkozzanak a kettejük megosztásával, mert ha bármilyen kialakuló javaslat egyiküknek nem tetszik, akkor azt a másik sem fogja elfogadni.

Mit mondott a közös sajtótájékoztatón a két kormányfő?

Erős üzenetek hangzottak el a rövid eseményen, mert például

  • Mind Orbán Viktor, mind Mateusz Morawieczki világossá tette, hogy ha a fenti megoldásukat nem fogadják el, akkor ma azt is megvitatták, hogy második útként a két ország ténylegesen megvétózza a 2021-2027-es uniós költségvetést és helyreállítási alapot.
  • Orbán szerint az uniós szerződés legális alapot ad ahhoz, hogy vétózzon és különben sem jogállamiságról, hanem a többség által diktált akaratról szól az egész mechanizmus.
  • Morawieczki szerint a most szóban forgó jogállamisági mechanizmus alkalmazása (ami ugye visszaélésszerű lenne érvelése szerint) idővel elvezethet az EU felbomlásához is.

Ahhoz, hogy a magyar álláspontot jobban megértsük, fontos tudni, hogy egy tényleg széles kört lefedő szigorú jogállamisági mechanizmust fogadott el a 3 uniós intézmény, illetve 25 tagállam november elején; emellett a magyar költségvetés rekord mértékű tartalékokkal vágott neki a vitának, így rövid távon semmiféle költségvetési nyomáskényszer nem nehezedik rá, hogy adja fel az álláspontját:

A magyar-lengyel nyilatkozat mai ismertetése után a nemzetközi fogadtatás a nagy kérdés, hiszen

  • Elképzelhető, hogy mindezt már előre alaposan egyeztették a német soros elnökség vezetőjével, Angela Merkellel, így csak kívülről tűnik önálló magyar-lengyel javaslatnak. A következő 1-2 napi reakciók alapján ez világossá válhat.
  • A fenti javaslat ugyanakkor nem tesz említést arról, hogy az Európai Bíróságra mennének megtámadni a jogállamisági rendeletet (amit az Európai Bizottság elnöke és az Európai Néppárt frakcióvezetője is javasolt a két tagállamnak, ha baja van az új jogszabállyal.)
  • A magyar és lengyel kormányfő mereven elutasítja azt az asztalon fekvő mechanizmust, amiről mind Angela Merkel német kancellár, mind Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök világosan kimondta a napokban, hogy azt jónak, és arányosnak tartja és közben az EP is ragaszkodni látszik hozzá, illetve 25 tagállam is támogatta már.
  • Az EP jogállamisági rendeletetet kitárgyaló néppárti főtárgyalója még a magyar-lengyel közös nyilatkozat előtti percekben azt hangsúlyozta, hogy a mechanizmus végleges, és nem fogják módosítani. A Financial Times újságírója 10-ből 10 pontos trollkodásnak tartja a magyar-lengyel javaslatot. Egy névtelen uniós diplomatára hivatkozva azt is közölte, hogy ha tényleg kinyitják az uniós alapszerződés módosításának kérdését, akkor formálisan is megnyílhat az út a magyar-lengyel páros kirúgására az EU-ból.

A fentiek miatt elképzelhető, hogy ha a magyar-lengyel javaslatot nem fogadja el az uniós közösség, akkor végül 2021. január elején hatályba lép a jogállamisági rendelet, és azt megtámadja a két tagállam az Európai Bíróságon, és mindezek miatt idén év végéig nem is adja áldását a két uniós büdzsére. Így a 2021-2027-es költségvetés csak redukált tételek mentén tudna elindulni (pl. csak közvetlen agrárkifizetések érkezhetnének belőle Magyarországra) és a helyreállítási alap összerakásánál komolyan felmerülne az, hogy megerősített együttműködés keretében kormányközi alapon haladnának tovább.

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Image

Neked Ajánljuk