Kell idegeskedni amiatt, hogy ennyire gyenge a forint? – hvg.hu

372,008

– új, történelmi mélypontra esett a forint az euróval szemben kedden. Igaz, a nap folyamán némileg sikerült visszakapaszkodni, a magyar fizetőeszköz egy ideje tartó mélyrepülésének egyelőre nem látni a végét.

Az persze, hogy gyengül a forint az euróval szemben nem újdonság, jó ideje ezt láthatjuk. Az MNB statisztikái szerint 2008-ban még 251,25 forint volt az éves átlagos euróárfolyam, egy évvel később már 280,58, majd némi erősödés után 2014-ben már 308,66 – és sokáig ezen a szinten maradt –, 2019-ben 325,35, tavaly pedig 351,17. A gyengülés annyiból nem volt meglepő, hogy az exportorientált magyar gazdaságnak nem volt gond, ha az euróban kifizetett számlák itthon többet érnek, és az MNB is állandóan azt kommunikálta, hogy nincs semmilyen forintárfolyamcélja, őt csak az infláció mértéke érdekli, (de a jegybank valójában profitált a gyengülésből, különösen az alacsony kamatkörnyezetben).

Most viszont már olyan szintre jutott el az árfolyam, hogy az sem a magyar gazdaságnak, sem a rémisztően növekvő infláció megállítására tett erőfeszítéseknek nem tesz jót. De mit lehet tenni, lehet-e egyáltalán tenni az ellen, hogy a forint árfolyamának esését, illetve az infláció növekedését megállítsuk?

Most lehet külföldre mutogatni

A forintot teljes mértékben külföldi események mozgatják

– véli Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Példaként elmondta, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök beavatkozására a török jegybank kénytelen volt kamatot vágni, aminek hatására összeomlott a török líra árfolyama, ez pedig az összes feltörekvő devizára hatással volt. De nem tett jót az sem, hogy az egész régióban aggasztó a járványhelyzet, a szomszédos Ausztriában általános lezárásokat jelentettek be, sőt Szlovákiában is felmerültek a hasonló intézkedések, így a befektetők attól félnek, hogy ez nálunk is megtörténhet, ami kétség kívül rossz hatással lenne a gazdaságra, ezáltal pedig a forintra is.

Egyetértett ezzel Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője is, aki szerint tavaly novemberben is jól látszott, hogy a régiós devizák nagyon rosszul reagálnak a járványhelyzet romlására. „Pénteken is ezt láthattuk, amikor az osztrák lezárások hírére elkezdték igazán ütni a térségbeli devizákat” – mondta.

Ugyancsak nem segíti a forint helyzetét a dollár erősödése, hiszen ilyenkor a befektetők inkább a biztosabb devizába fektetnek, mintsem kockáztassanak olyan fizetőeszközök megvásárlásával, mint a forint vagy éppen a lengyel zloty. A dollár helyzetét ráadásul a napokban az is segítette, hogy Joe Biden elnök újraválasztotta Jerome Powellt a jegybank szerepét betöltő Fed élére, így pedig megugrottak az amerikai kamatemelési várakozások – ugyancsak arrafelé terelve a befektetőket. Eközben Európában olyan szinten romlik a járványhelyzet, hogy szinte biztosan nem lesz szigorítás, ami gyengíti az eurót. „Egy ilyen keresztmozgás pedig egyértelműen rossz hatással van nemcsak a forintra, de az összes régiós devizára is” – magyarázta Suppan.

Nyeste szerint is jelenleg „a dollárnak áll a zászló”, miután az EU-ban az Európai Központi Banknak sikerrel győzte meg a piacokat, hogy mivel átmenetinek tartják az infláció emelkedését, ezért nem szándékoznak kamatot emelni. Ennek megfelelően az előrejelzések is folyamatosan változnak, nem is olyan régen még középtávon 1,21,–1,23-as euró-dollár árfolyamról szóltak a várakozások, addig ma már megjelentek olyan vélemények, melyek szerint 1,10 körül stabilizálódhat a kurzus.

©

Van-e esély itthonról belenyúlni a folyamatokba?

A Takarékbank vezető elemzője szerint jelen helyzetben nincs megfelelő döntés, hiszen a jegybankoknak szűk a mozgásterük: az inflációs félelmek miatt emelni kellene a kamatot, de mivel az áremelkedést is külföldi tényezők hajtják, ezzel szemben tehetetlen jelenleg a monetáris politika. Úgy látja, a nemzetközi trendekkel nem tudunk szembemenni, így ha az MNB emelné is a kamatot, akár a piaci várakozásoknál meredekebben, annak mindössze fél óráig lehetne hatása, utána visszatérne a gyengülő trend. Mindemellett a forint azért sem tud erősödni jelenleg, mert

a piac már azt árazta be, hogy a jövő év közepéig 4,3 százalékra nő a kamatszint, például a határidős kamatlábaknál.

Az elemzők ugyanakkor mást várnak, szerintük az inflációt át kell vészelni, utána 2023-ban a bázishatás már leviszi 3 százalékra az áremelkedés ütemét és akkor újra lehet kamatcsökkentésről beszélni – magyarázta Suppan.

Nyeste szerint ugyanakkor van speciális magyar szála is a forintgyengülésnek: a befektetők készülnek a csütörtöki jegybanki kamatdöntésre, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint elképzelhető, hogy a gyengébb forintárfolyammal megpróbálnak kikényszeríteni egy esetlegesen nagyobb kamatemelést az MNB-től.

Arra a kérdésre, hogy milyen hatása volt az árfolyamra, hogy az MNB a múlt héten ismét létrehozta a kettős kamatrendszert (miközben 30 bázispontot emeltek az alapkamaton, addig az egyhetes betéti kamatot ennél nagyobb mértékben, 70 bázisponttal emelték), Nyeste úgy válaszolt, hogy ezzel ismét nagyon komplex lett a monetáris politika eszköztára Magyarországon. Elképzelhető, hogy vannak olyan szereplők a piacon, akiknek nem tetszik a mostani helyzet. „Az MNB saját bevallása szerint az infláció belső folyamataira a havonta változtatható alapkamattal reagálnak, míg hetente változtatható egyhetes betéti kamatot fenntartják arra, hogy a kockázati étvágyban bekövetkezett változásokra, az árupiaci sokkokra, azaz a nemzetközi eseményekre és azok inflációs hatásaira reagáljanak. Ebben ugyanakkor kimondatlanul benne van az is, hogy az MNB a forint nemkívánatos piaci mozgásai miatt akart behozni egy rugalmasabb eszköztárat, amivel heti és nem csak havi szinten tud reagálni” – fogalmazott Nyeste, aki szerint lehet arról vitatkozni, hogy nem lenne-e hitelesebb, ha csak az alapkamatot változtatnák nagyobb mértékben, de hozzátette azt is, hogy a mostani eszköztárat nemcsak menedzselni nehéz, de igazi kommunikációs kihívás a piacnak is jól eladni.

©

Meglátása szerint mindenesetre az MNB kezében van fegyver, hiszen létezik olyan kamatszint, aminél már nagyon kockázatossá válhat a forint elleni pozíciók nyitása. Ugyanakkor – tette hozzá –,

az is elképzelhető, hogy MNB mindössze arra törekszik, hogy a gyengülés ne legyen nagyobb mértékű, mint más feltörekvő piaci devizák esetében.

Arról, hogy az alapkamat mozgatásával hogyan lehet a forint árfolyamát és az inflációt befolyásolni, itt írtunk korábban:

Így mozgatja kilenc ember a forint árfolyamát

Sokan mondják, hogy a jegybank léphetne, ha ennyire gyenge a forint, de ritkán gondolunk bele, mit jelent pontosan ez az állítás. Hogyan tudja egy kis testület irányítani a forintárfolyamot, és egyáltalán, mi történik, amikor ők eldöntik, mi legyen a kamatokkal?

Az elmúlt napok mozgásaival kapcsolatban azt is kiemelte Nyeste, hogy leginkább napi mozgásokról van szó, a kereskedők szerint nem likvid a forintpiac, azaz nincs nagy forgalom, így nagy és látványos mozgást lehet elérni nagyobb ellenállás nélkül bármilyen irányba egy-egy nagyobb forintvásárlással vagy éppen eladással.

Katasztrófa-e mindez a gazdaságnak?

Sokszor elhangzott már, hogy a forint gyengülése jót tesz az exportorientált magyar gazdaságnak, ám Suppan szerint

most már olyan mélyen van az árfolyam, hogy az exportőröknek az sem befolyásolná komolyan az eredményeit, ha egy erősödés következne az elkövetkező időszakban.

A forint mostani szintje nem nevezhető katasztrófának az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint, hiszen már nincs nagy devizahitelállománya a háztartásoknak. Amikor ezt a hitelformát 2015-ben kivezették, akkor lehetővé vált, hogy a forint egy folyamatosan gyengülő pályára kerüljön, ami úgy tudta segíteni az exportorientált magyar gazdaságot, hogy közben alacsonyan lehetett tartani a kamatokat – ami több hitelfelvételt, így nagyobb pénzmozgást hozott, ami ugyancsak segítette a gazdasági növekedést.

A reálgazdaság szempontjából így nem is volt annyira rossz a forintleértékelődés, ám mindezt a politikát csak addig lehetett folytatni, amíg nem volt inflációs veszély. Most viszont nagyon markánsan megváltozott, így már a gazdaság szempontjából sem túl jó, hogy folytatódik a forint értékvesztése

– mondta Nyeste.

Az import miatt a gyenge forintárfolyam ugyanis tovább pörgeti az amúgy is magas inflációt. Igaz, az áremelkedést is külföldi folyamatok okozzák, amit bizonyít az is, hogy Litvániában és Lettországban is 8 százalék körüli inflációt várnak, de Romániában és Lengyelországban is küzdenek az árak elszállásával – mondja Suppan.

©

És hogy mi okozza az inflációt?

Van egy energiakrízis, amit például olyan tényezők okoznak, hogy az európai országok nem kötöttek le gázszállítmányokat, mert nem szeretik a hosszú távú szerződéseket, ezért pedig a Gazprom nem szállított eleget. De az olyan geopolitikai megfontolások is szerepet játszanak, miszerint az oroszok azért sem küldenek elég gázt, mert ezzel akarják elérni, hogy uniós partnereik elfogadják végre az Északi Áramlat 2 nevezetű gázvezetéket.

Nem segít az sem, hogy Brazíliában olyan szárazság volt, ami nemcsak kukoricatermést pusztította el, hanem megugrasztotta, szinte a duplájára emelte a kukorica- és más gabonaárakat, ráadásul kiszáradtak a brazíliai folyók, ami miatt nem tudnak termelni a vízerőművek, emiatt viszont lekötötték az észak-amerikai LNG-gázszállítmányok egy részét. Mindehhez hozzájárul, hogy Kínában eközben óriási áradások voltak, emiatt azt elmúlt hónapokban több tucat szénbányát le kellett zárni, így az ország sokkal nagyobb földgázimportra szorul, ami ugyancsak elszívta az EU elől a földgázszállításokat.

Elszálltak az olajárak is, az olajkartell, az OPEC pedig nem emeli kellőképen termelését, miközben egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi és fenntarthatósági (ESG) szempontok és az úgynevezett zöld átmenet, amit Suppan bár környezetvédelmi szempontból nagyon helyes lépésnek tart, de emiatt nem kapnak hitelt a nagy olajtermelőcégek, akik így nem tudják bővíteni a kapacitásokat és arra kényszerülnek a tartalékaikból fizessék a hiteleiket.

És akkor vannak az olyan „apróságok”, miszerint az egyszer használatos műanyagok betiltása miatt át kell állni a papírcsomagolásra, így elszáll a papír ára, Kínában a legnagyobb gyapottermelő tartományban a vádak szerint ujgur kényszermunkatáborok vannak, ami miatt az USA megtiltotta onnan az importot, de eközben az Egyesült Államokban az időjárás miatt katasztrofális volt a gyapottermelés, tehát ennek az ára is rég nem látott magasságokban van.

Lényegében tehát számtalan nyersanyag ára növekedik, a német termelői árindex például 18 százalékkal emelkedett egy év alatt, amire 70 éve nem volt példa, de koronavírus miatt megszakadt beszállítói láncok és az elszállt szállítási költségek sem segítenek – sorolta Suppan, hozzátéve, hogy ez a sok nemzetközi hatás mind összeadódva hozott egy olyan helyzetet, amit lehetetlen itthon megoldani.

Az MNB nem egy indián varázsló, hogy esőt fakasszon Brazíliában

– kommentált a szakértő.

Ugyanakkor az is igaz, hogy az sem segít az infláció elleni küzdelemben, hogy jövőre 20 százalékkal emelkednek a minimálbérek, de ez is részben rajtunk kívülálló okok miatt történik: 2016 óta olyan mértékű a munkaerő kiáramlása a régióból, hogy a munkaerőhiány szerte a térségben két számjegyű béremelkedéseket hozott. Így, ha nem akarunk végleg leszakadni a régiótól, akkor itthon is emelni kell a béreket.

És persze ott van az úgynevezett fegyverpénz előrehozott kifizetése, a családosok szja-visszatérítése, ami miatt számításaik szerint februárban akár 60 százalékkal is nőhet a nettó bérkiáramlás – azaz bár magas lesz az infláció, a reálbérnövekedés is tetemes lesz, ami tovább növelheti a fogyasztást, ami persze ismét növeli az inflációt.

Suppan várakozásai szerint egyébként novemberben az áremelkedés mértéke meg fogja haladni a 7 százalékot és bár utána a cigaretta jövedéki adójának emelése kiesik a bázisból, ám a gáz- és áramárak elszállása be fog épülni,

így jövőre is legalább 4,7 százalékos inflációt vár jelenleg. Nyeste 4,6 százalékos inflációt említett.

„De szinte biztosan magasabb lesz, hiszen nem tudni, hogy a földgáz árának növekedése mennyire fog megjelenni az árakban. Például az növeli a műtrágyaárakat, és kérdés, hogy a gabonatermelők mennyire hárítják át ezt a terhet a vevőkre. Igaz, ma olyan magasan van a búza ára, hogy akár le is nyelhetik a műtrágya árának elszállását. Sok tehát a bizonytalanság” – fogalmazott Suppan.

©

Mi segíthet?

Leginkább az, ha Európában egy csettintésre véget érne a járvány, amire azért lássuk be, nem sok esély van – mondja a Takarékbank vezető elemzője, aki szerint bár megjelent egy-két kedvezőbb konjunktúraadat az EU-ból, például javult a német beszerzési menedzserindex (PMI), de ez csak átmeneti fordulatot hoz, hiszen ha az USA valóban elkezdi a kamatemelést, akkor az ismét a dollár irányába hajtja a befektetőket.

„Ugyanakkor itt is bármikor megfordulhat a hangulat, hiszen az USA-ban sokkal magasabb az infláció, ott is nagyon jelentős költségvetési költekezést láthattunk, nő az államadósság, miközben lassul a növekedés, így pedig a dollártámogató nemzetközi hangulat is gyorsan megváltozhat” – teszi hozzá Nyeste.

Segíthetne az is a forinton, ha romlanának az amerikaiaknak gazdasági kilátások, emiatt pedig gyengülne a dollár, de ennek sem lehetne feltétlenül örülni, hiszen, ha rosszabbodik az USA helyzete, az az egész világgazdaságnak rossz. Márpedig bizonytalan helyzetben a befektetők nem a forintot fogják választani, hanem a szokásos biztos eszközöket: a dollárt és az aranyat.

Suppan szerint a rossz hír, hogy nemcsak az MNB, de a kormány keze is meg van kötve jelenleg, hiszen maximum azt tudná csinálni, amit a benzin esetében: hatóságilag befagyasztani az árakat, ám ez biztosan nem jó üzenet a befektetők számára.

©

Arra a kérdésre, hogy az állam kezében milyen fegyver lehet, a Nyeste úgy fogalmazott, hogy bár a kormány közvetlenül semmit nem tud tenni, így az egyetlen, amit tehet, hogy beígér egy fiskális konszolidációt, ami segít a forint iránti bizalom helyreállásában. Ezt pedig már meg is tette Varga Mihály pénzügyminiszter, aki kedden, a Világgazdaságban megjelent írásában úgy fogalmazott, hogy középtávon meg fog történni a költségvetési konszolidáció. Márpedig, ha csökken a költségvetés hiánya, akkor a folyó fizetési mérleg is javulhat, illetve csökkenhetnek az inflációs kockázatok, ez a két dolog pedig egy idő elteltével Nyeste szerint erősítheti a forintárfolyamot is. Igaz, tette hozzá, az, hogy mindeközben a kormány továbbra is nagyon határozottan azt kommunikálja, hogy az idei negyedik negyedévben és jövő év első negyedévében az éves GDP 7–8 százalékát tervezik elkölteni, például szja-visszatérítés formájában, éppen az ellenkező hatást érik el, azaz növelik az inflációt.

Idővel jobb lesz

Suppan szerint a következő egy-két hónapban még rázós lehet a forint árfolyama, valószínűleg lehetnek még újabb mélypontok, talán elmehet 372–373 környékére, de ahogy hazánkban és az európai országokban feltehetően elkezd tetőzni, majd csillapodni a járvány, remélhetőleg elkezd visszaerősödni 360–365 közé.

Nyeste elmondása szerint rövidebb távon bíznak benne, hogy a 355–365-ös sávban képes lesz konszolidálódni a kurzus, a közép- és hosszabb távon egyelőre tartják a 350-es előrejelzést.

Neked Ajánljuk