Joe Biden hetek alatt a demokraták legsúlyosabb problémája lett – hvg.hu

Valamikor 2009-ben az akkori amerikai elnök, Barack Obama a Fehér Ház rezidenciájától az Ovális Irodába sétálva arról beszélgetett négyszemközt Joe Bidennel, hogy harmincezer amerikai katonával bővíteni szeretné az Afganisztánban állomásozó erőket. Az alelnök próbálta lebeszéni Obamát a haderőemelésről, mert szerinte küldhetnek bármennyi katonát oda, a tálibokat képtelenek lesznek visszaszorítani. Inkább azt tanácsolta Obamának, legyen óvatos a hadseregtől érkező tanácsokkal, mert ha az elnök hagyja, hogy átgázoljanak rajta a katonai vezetők, akkor a négyéves ciklusa alatt a kiskutyájukká válik.

“Joe, szeretném látni, hogy öt percig elnök leszel, hogy lássam, hogyan csinálnád” – válaszolta erre állítólag Obama.

Hogy tényleg ez hangzott-e el kettejük között vagy sem, nem tudni, mindenesetre a The Atlantic egyik munkatársának, a Fehér Házban zajló ügyekre rálátó Peter Nicholas egyik forrása így mesélte a történetet.

©

Ráég a nyoma

A beszélgetés óta tizenkét év telt el, Obama vágya pedig teljesült, annyi szépséghibával, hogy Biden nem öt percre lett csak elnök: ő irányítja az Egyesült Államokat, és bár az amerikaiak húsz éves afganisztáni kalandjához kevés köze van, a csúfos kivonulás jó eséllyel örökre hozzáragad a nevéhez. Merthogy Joe Biden sürgette annyira az amerikai csapatok kivonását, hogy a nagy kapkodás mérhetlen káoszba, emberi tragédiákba, legutóbb pedig egy sok halálos áldozattal járó terrorakcióba torkollott, amelynek amerikai áldozatai is vannak. Márpedig éppen ő volt az, aki azzal indokolta a csapatkivonást, hogy az Egyesült Államok az afganisztáni jelenlét nélkül is képes lesz elhárítani a terrortámadásokat. Ráadásul azt is megígérte, hogy senkit sem hagynak hátra, de még most is vannak ott katonák. Ha ki is hoz mindenkit, a kabuli reptéren elkövetett merénylet a be nem váltott elnöki ígéretre emlékeztet örökké, ez pedig az elnöki ciklusa hátralévő részében kísérteni fogja, miközben remek propagandaanyagként szolgál az Afganisztánban éppen most teret nyerő Iszlám Államnak.

“Joe Bidennek nagyon jó érzéke van az amerikai emberekhez. Megérti, hogy a republikánusok és a demokraták is nagymértékben támogatják, hogy csökkentsék Amerika szerepvállalását a világban” – ezt a CNN-nek Timothy Naftali, a New York-i Egyetem elnöki történésze nyilatkozta. Szerinte Biden arra épít, hogy inkább elviselik az amerikaiak a mostani, rövid ideig tartó káoszt, ha az hosszútávon fenntarthatóbb pozícióhoz vezet a világban.

©

Igen ám, de az Egyesült Államok afganisztáni mérlege sehogy sem áll jól. Ahogy arra a Financial Times emlékeztet, az amerikai csapatok 2001-ben azért vonultak be az országba, hogy kiűzzék onnan az al-Kaida terroristáit, 2021-ben viszont terroristákkal a hátuk mögött vonulnak ki onnan. És ez akkor sem túl megnyugtató, ha nem az az al-Kaida, hanem az ISIS-K terroristái követték el a merényletet a kabuli repülőtéren. Az USA Today új, kedden közzétett közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak háromnegyede arra számít, hogy Afganisztán ismét biztonságos menedékké válik azok számára, akik terrortámadásokat indítanának az Egyesült Államok ellen. Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak többsége nem hisz Biden ígéretének.

Az amerikai sajtó egyébként már meg is találta a történelmi párhuzamot: 1979. november 4-én Iránban egy fiatalokból álló csoport megrohamozta az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, és túszul ejtettek 63 amerikai állampolgárt, majd további hármat az iráni külügyminisztériumban. A 66 túsz közül 13-at két héten belül szabadon engedtek, egyet 1980 júliusában. A többieket – 50 férfit és két nőt – 444 napig tartották fogva. Az akkori amerikai elnök, Jimmy Carter katonai mentőakciót rendelt el a túszok kiszabadítására, de az odaküldött helikopterek elromlottak a szokatlan sivatagi körülmények között, az akció csúfos kudarcba fulladt. Sok elemző úgy vélte, Carter emiatt veszítette el a következő amerikai elnökválasztást Ronald Reagannel szemben.

Persze ez az analógia sántít, mert Carter valószínűleg nem az iráni fiaskó, hanem a gazdaság rossz helyzete miatt bukott, ráadásul a teheráni események néhány hónappal a Reagannal folytatott választási küzdelem előtt történtek, míg Biden alig hét hónapja elnök. Egyébként éppen Reagan volt az, akinek az elnöksége alatt – egy évvel a választások előtt – Bejrútban 241 amerikai katonával végzett egy öngyilkos merénylő. A merénylet akkor majdnem az elnök karrierjébe került, de éppen a gazdasági fellendülésnek köszönhette, hogy nem így történt. Ráadásul akkor nem érte annyi kritika, mint most Bident, akinek elődje, Donald Trump is eléggé nekiment. “Hány terroristát fog Joe Biden Amerikába hozni?” – tette fel a kérdést az a Trump, akinek a ciklusa alatt egyezett meg az amerikai kormány a tálibokkal.

©

Nem csak ezen múlik

Vannak olyan elemzők, akik szerint korai lenne az afganisztáni események miatt már most temetni Biden elnökségét, merthogy van egy olyan tényező, ami ennél is fontosabb. És éppen ez az, ami Jimmy Cartert annak idején megbuktatta, Reagant viszont megmentette: az amerikai gazdaság állapota. Eszerint a nagy kérdés az, hogy Biden hogyan küzdi majd le a gazdasági nehézségeket.

A Time szerint bár az amerikai gazdaság 1984 óta a legerősebb naptári éves eredményt produkálja, a választók ezt nem hiszik el. Az AP júniusi felmérése szerint az amerikaiak 54 százaléka gondolja úgy, hogy a gazdaság rossz állapotban van. Ez nem független a koronavírusjárványtól. Miközben ugyanis a felsőfokú végzettségű munkavállalók képesek voltak átállni az otthoni munkavégzésre, addig a kevésbé képzetteknek az olyan ágazatokban, mint a szolgáltatások és a vendéglátás, megszűntek a munkahelyeik. A világjárvány során eltűnt mintegy 8 millió munkahely aránytalanul nagy mértékben sújtotta a kisebbségeket, a frissen végzett főiskolásokat és a nőket, különösen az egyedülálló anyákat – hívta fel rá a figyelmet a cikk.

Az is aggaszthatja Biden csapatát, hogy azok a bizonytalan szavazók idegesek, akik nélkül anno nem nyerte volna meg a választást. Áprilisban az NBC News felmérése szerint a függetlenek 61 százaléka helyeselte Biden munkáját, de ez az arány most már csak 46 százalék. Ugyanebben az időszakban a koronavírus kezelésének megítélése is változott: míg korábban a bizonytalanok 81 százaléka elégedett volt a járványkezeléssel, ma már csak 52 százalékukról mondható ez el. A demokraták tehát most joggal aggódnak amiatt, hogy a republikánusok a 2022-es félidős választásokon újra be fogják húzni maguknak a képviselőházat. Egyetlen reményük az, hogy azért addig még van idő. Az mindenesetre tény, hogy míg augusztus elején Biden népszerűbb volt, mint Trump valaha is, a hónap végére a népszerűsége zuhanni kezdett, gyakorlatilag szabadesésben van.

©

Kérdés, hogy a most látványosan bukdácsoló elnök hogyan állja majd a sarat. A Financial Times szerint borítékolható, hogy Biden politikai ellenfelei az afganisztáni kudarc miatt megpróbálják majd korunk Carterének megbélyegezni őt, ebből a politikai mocsárból pedig csak egyetlen kiút van: ha megmutatja, hogy más frontokon, különösen a gazdaságban képes az amerikaiak javát szolgálni. Még tavasszal egy kétezer milliárdos fejlesztési csomagot jelentett be, ami valójában egy foglalkoztatási terv. A lényege, hogy korszerűsíti a közlekedési infrastruktúrát, az utakat, a hidakat és a repülőtereket.

Ez sem lesz egy könnyű menet neki, elég csak körülnézni: a koronavírus Delta-változata elszabadult, miközben az oltások elmaradnak a kormányzat előrejelzéseitől, hiába ölnek bele rengeteg pénzt. Emellett az infláció meglódult: az alapvető fogyasztói árindex az elmúlt 12 hónapban (júliusig) több mint 4,3 százalékkal emelkedett. Ha az amerikai jegybank úgy látja, hogy a vártnál hamarabb kell megküzdenie az inflációs kockázatokkal, akkor Biden hatalmas hiányának kamatköltségei (a Donald Trump és Barack Obama által felhalmozott nagy hiányokkal együtt) az egekbe szöknek, és gyorsan fenntarthatatlanná teszik azt a fejlesztési csomagot, amivel fellendítené a foglalkoztatást.

Az sem mindegy, elhiszik-e az emberek, hogy Biden képes kézben tartani a dolgokat. A kompetenciát éppen az afganisztáni események kérdőjelezték meg – függetlenül attól, hogyan alakul majd a jövőben a terrorizmus elleni harc. Biden politikai ellenfelei nyilván azt hangsúlyozzák majd, és nem is alap nélkül, hogy az elnöki adminisztráció egyszerűen rosszul teszi a dolgát. Valószínűleg elő fogják venni azokat a hibákat, amiket Bidenék elkövettek Afganisztán ügyében. Könnyű lesz válogatni : az elnök figyelmen kívül hagyta a katonai vezetők és diplomaták tanácsait, akik kérték, hogy azért ne teljesen vonuljanak ki a katonák. Biden nem konzultált a NATO-szövetségeseivel, de még a hírszerzésre sem igazán hallgatott. Az persze más kérdés, hogy a utóbbi sincs éppen a csúcson, elég csak arra gondolni, hogy azt hitték, a tálibok hatalomátvétele jóval tovább tart majd.

Ha tehát a demokraták azt remélik, hogy 2022 novemberére már elfelejtik a szavazók Kabult, azt a képet nehezebben lehet kitörölni, amit a politikai ellenfelek sugallnak: azt, hogy Biden és tanácsadói gyengék. Példának említik az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadóit, akik azért bólogatnak Bidennek, mert függnek tőle. Mivel mindketten kizárólag neki köszönhetik a pozícióikat és nincs független hátországuk, ezért hajlamosak arra, hogy engedjenek az elnöknek. Így viszont valójában Biden ellen dolgoznak, még ha nyilván nem is áll ez szándékukban. “Biden egy makacs fickó” – mondta az Atlantic újságírójának egy, az Obama-éra alatt tevékenykedő külpolitikai tisztviselő, aki szerint a jelenlegi elnök néha nem akarja meghallani azt, amiről tudja, hogy nem tetszik neki.

Neked Ajánljuk