Háborúra készül Kína? A szomszédban már öntik a pénzt a fegyverekbe – Portfolio

Nagy ugrás a védelmi büdzsében

A Wall Street Journal szemlézte a tajvani kormány védelmi költségvetési terveit, melyben az szerepel, hogy összesen 8,7 milliárd dollárnyi összeget költenének az eleve elfogadott költségvetési tervezeten felül saját fejlesztésű haditechnikai eszközök létrehozására. A tervezet várhatóan könnyen elfogadásra kerül, hiszen a kormánypártnak többsége van a parlamentben.

2022-re eleve rekordmagas védelmi költségvetést tervezett Tajvan kormánya, melynek teljes összege összesen 15,1 milliárd dollár lenne, amely 4%-os emelkedés a 2021-es keretösszeghez képest. Ha minden évre egyenlő elosztást feltételezünk a mostani emeléshez köthetően, a 8,7 milliárd dollár több mint évi 10%-os pluszt jelent.

Tajvan az összegből saját irányított rakétarendszereket, hadihajókat és vízi fegyverrendszereket, drónokat és légvédelmi rendszereket fejlesztene. A tajvani kormány a jelentős emeléssel azokra a korábbi, elsősorban Amerika oldaláról érkező kritikákra reagál, melyek szerint a sziget elsősorban látványberuházásokat hajt végre haderőfejlesztés terén, de keveset szán olyan eszközök beszerzésére, melyekkel valóban növelni tudnák védelmi képességeiket.

A keretösszegből részben a Tuó Csiang-osztályú többcélú lopakodó-korvettek fejlesztésére koncentrálnak, illetve 1,7 milliárd dollárból terveznek irányított rakétákat beszerezni az ország F-16-os flottájának, illetve 780 millió dollárt szánnak egy saját fejlesztésű katonai dróncsalád létrehozására. Ezen felül még 3,1 milliárd dollár menne 100 darab amerikai Harpoon-rakéta beszerzésére, illetve 1,6 milliárd dollár a tajvani haditengerészet La Fayette-osztályú fregattjainak fejlesztésére.

Kína növeli a nyomást

Tajvant (hivatalos nevén Kínai Köztársaság) a mai napig saját területének tekinti a kommunista Kínai Népköztársaság, Hszi Csinping kínai elnök pedig jelentős lépéseket tett az elmúlt években azért, hogy a Kommunista Párt közvetlen irányítása alá gyűrje Kína de facto független területeit, mint Hongkong vagy Makaó. Nem titkolt célja a pekingi vezetésnek, hogy „újraegyesítse” az országot, ami magában foglalná Tajvan bekebelezését is.

Peking a közelmúltban többször is látványos akciókkal adta a tajvani vezetés tudtára, hogy de facto függetlenségük nem tart sokáig. Szinte hetente fordul elő, hogy a kommunista Népi Felszabadítási Hadsereg légierejének repülőgépei behatolnak Tajvan légvédelmi azonosítási zónájába (ADIZ), legutóbb épp most szerdán került sor ilyen incidensre, mely során 9 katonai repülőgép került közel a szigeti térséghez.

Az év eleje óta már mintegy 450 Peking-hű repülőgép repült be az ADIZ-be, egy éven belül pedig összesen 900 kínai gép került közel Tajvan légteréhez. Több ízben H-6-os bombázó-formációk repültek el Tajvan körül, ezek olyan gépek, melyek akár nukleáris csapást is véghez tudnak vinni.

Az Egyesült Államok katonai vezetői úgy vélik, Kína a 2020-as évek második felében már inváziót kezdhet Tajvan ellen; korábban ezt a dátumot valamikor a 2030-as évek közepére tették.

A mérleg nyelve még mindig igencsak Kína felé billen

Minden törekvés ellenére Tajvan hadereje mind létszámban, mind technológiai, mind ütőképességi viszonylatban továbbra is eltörpül a Népi Felszabadító Hadsereg mellett. A tajvani védelmi költségvetés kevesebb, mint tizede a kínainak, egy potenciális konfliktus során kulcsfontosságú szerepet betöltő légierejük ötöde, haditengerészetük hetede a kínainak. Ezen kívül érdemes azt is megjegyezni, hogy a kínai haderő az elmúlt években jelentős modernizáción ment keresztül, mind konvencionális, mind stratégiai csapásmérő képességeket illetően.

Ettől függetlenül érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államok és régiós szövetségesei, mint Japán, többször is utaltak rá, hogy Tajvan védelmére kelnének, ha Kína támadást indít. Ha ez megtörténik, a stratégiai összkép igencsak változik, viszont továbbra is sokan vannak azon a véleményen, hogy Amerika Tajvannak szóló támogatása inkább csak Kína elrettentésére szolgál, és nem kockáztatna meg az apró szigetért egy atomháborút az Egyesült Államok a kommunista Kínával.

Neked Ajánljuk