Az ENSZ-főtitkára szerint közel a nukleáris vég, elindult Odesszából az első, ukrán gabonát szállító hajó – ez történt az orosz-ukrán háborúban hétfőn – hvg.hu

Vlagyimir Putyin szokatlanul békülékeny hangot ütött meg, miközben Mikolajivra folyamatosan zuhognak az orosz rakéták. Napi összefoglalónk.

Hétfőn, hosszas tárgyalások után kifutott Odesszából az első ukrán gabonával megrakott hajó. Ez az első áruszállító hajó, ami az orosz invázió kezdete óta elhagyja az ukrán kikötőt. A hajón Sierra Leone lobogója van, indulását pedig heteken keresztül tartó tárgyalások előzték meg, amiben Ukrajna és Oroszország mellett az ENSZ és Törökország is részt vett. Oroszország a háború kezdete óta tengeri blokád alatt tartotta Ukrajnát, ezzel pedig gabona- és élelmiszerhiányt idézett elő a világban. A hajó célja Libanon.

Hétfőn kezdődött és egészen augusztus 26-ig tart a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés tizedik felülvizsgálati konferenciája, ahová Vlagyimir Putyin is üzent. Az orosz elnök – annak ellenére, hogy korábban ő többször burkoltan, az orosz tisztségviselők pedig teljesen nyíltan fenyegettek az atomháború rémképével – szokatlanul békülékeny hangot ütött meg az atomháborúval kapcsolatban. Azt mondta, „egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyen összecsapást soha nem szabad kirobbantani”, valamint hozzátette, hogy „abból indulunk ki, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, ilyet soha nem szabad kirobbantani, és mi a világközösség minden tagja számára egyenlő és oszthatatlan biztonság mellett állunk ki”. Ezek a szavak azért igazán különlegesek, mert Ukrajnával szemben ezt az egyenlő és oszthatatlan biztonságot nemhogy nem garantálják az oroszok, hanem háborút folytatnak ellene.

Ugyanezen a konferencián szólalt fel António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki Putyinnál jóval borúsabb képet festett: azt mondta, a világ csupán egy lépésre van a nukleáris megsemmisüléstől. Guterres szerint „a világ – különös tekintettel az ukrajnai, a közel-kelet és a koreai-félszigeti válságokra –, a nukleáris veszély korszakába lépett, amelyhez fogható a hidegháború zenitje óta nem volt”. „Fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség elfelejti a hirosimai és a nagaszaki tragédiákat” – mondta Guterres.

Komoly bombázásokat hajtottak végre az oroszok Mikolajiv környékén: hajnalban arról érkezett híradás, hogy a város melletti erdő gyulladt ki a rakéták miatt, délután pedig egy kórház traumatológiai osztályát érte találat, azonban a támadásban az intézmény főépülete is megsérült, az épen maradt részeket pedig beterítették a romok. Olekszandr Szjenkevics, Mikolajiv polgármestere terrortámadásról beszélt, a kórházban pedig olyan károk keletkeztek, ami miatt még a sürgősségi ellátást is fel kellett függeszteni.

A Mikolajiv elleni vasárnapi csapásnak legalább két halottja és három sérültje is van Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő hajnali bejelentkezése szerint. Zelenszkij azt mondta, Mikolajiv a háború kirobbanása óta most szenvedte el az eddigi egyik legbrutálisabb csapást. Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó azt mondta, hogy a csapásban meghalt egy 74 éves mezőgazdasági nagyvállalkozó, akit az oroszok szándékosan gyilkoltak meg. Podoljak beszámolója szerint az Olekszij Vadaturszkij elleni szándékos támadást bizonyítja, hogy egy rakéta közvetlenül a hálószobájába csapódott be.

Arról, hogy milyen sors várhat közép-, illetve hosszútávon az ukrán városokra, jó képet ad az, hogy mi van jelenleg Mariupolban. A várost 82 napon keresztül ostromolták az oroszok, itt írtunk arról, milyen állapotok ott jelenleg:

A Kyiv Independent hétfőn arról írt, hogy a háború kezdete óta megváltozott az orosz stratégia, az oroszok egyre több polgári célpontot támadnak, a katonai célpontok elleni támadások pedig ritkulnak. A központ kiemelte, hogy Mariupolban, Harkivban, Csernyihivben, Bucsában, Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban a lakások több mint fele megrongálódott, vagy megsemmisült az oroszok támadásai miatt.

Ugyanez a portál számolt be arról, hogy kétszáz tengerészgyalogos mondhatott nemet Vlagyimir Putyinnak, amikor az orosz elnök visszaküldte volna őket harcolni Ukrajnába. A katonák a 810. haditengerészeti gyalogosdandárhoz tartoznak, jelenlegi sorsuk ismeretlen.

Az ukrán vezetés tájékoztatása szerint negyvenhat települést foglaltak vissza az oroszoktól Herszon megyében, elsősorban annak északi részén. A visszafoglalt falvak nagy része azonban közel lakhatatlan, hiszen a harcok során megsemmisültek az infrastruktúra mellett a lakóházak is, az oroszok pedig jelenleg is lövik a helyben maguknak állásokat létrehozó ukránokat.

Támogatásáról biztosította a Kreml Szerbiát, sőt, azt sem zárják ki, hogy fegyvereket szállítsanak az oroszbarát országnak. A Sky News hétfőn arról írt, hogy hiába enyhül folyamatosan a Szerbia és Koszovó közti konfliktus, Putyin a balkáni feszültségek újramelegítésével próbálhatja meg destabilizálni Európát.

Varsó díszpolgárává avatták Vitalij Klicskót, Kijev polgármesterét, ő azonban személyesen nem tudott elmenni átvenni a díjat. Helyette testvére, Volodimir Klicskó ment el Varsóba. Vitalij Klicskó köszönőbeszédében úgy fogalmazott, Ukrajna sosem fogja feledni Lengyelországnak az orosz támadás során nyújtott segítségét.

39 britet, köztük David Cameron volt miniszterelnököt és Keir Starmert, a Munkáspárt vezetőjét is kitiltották Oroszországból. Az orosz külügyminisztérium hétfőn tette közzé a listát, amin újságírók is vannak szép számmal. Indoklásuk szerint ezek az emberek tehetnek arról, hogy London ellenséges Oroszországgal, illetve démonizálták azt.

Neked Ajánljuk